Megpróbáltak felgyújtani egy templomot Kárpátalján
Magyarellenes feliratot írtak egy kárpátaljai templom falára, és felgyújtották, de a lángokat sikerült eloltani.
hvg.hu
Szerda késő este történt a gyújtogatás. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a tűz nem terjedt tovább, de a sekrestye ajtaja jelentős károkat szenvedett – írja a kormányközeli Mandiner.
A palágykomoróci görögkatolikus templom falára az egyelőre ismeretlen elkövetők magyarellenes mondatokat is felfestettek cirill betűkkel, így „Késhegyre a magyarokat” és „Magyarok, takarodjatok!” feliratokkal üzentek – írja a Mandiner.
Újra fel szeretné melegíteni a háborús félelemre alapozott 2022-es kampány sikerét Orbán Viktor és propagandája, ám Magyar Péter „összeukránozása” egyelőre nem hozza meg azt a sikert, amit anno a Márki-Zay Péter elleni karaktergyilkosság. Közben az ökumenikus segélyszervezetnek 2024 őszén több átadása is volt a Bucsai járásban, például egy mentőállomás, amelynek cechjét a magyar állam állta.
Nem ez az első eset, hogy a magyar közösség egy épületét támadás éri Ukrajnában: 2018 elején a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát gyújtották fel. Bár az akkori támadás mögött sokan ukrán szélsőségesek kisebbségellenes indulatait sejtették, a VSquare visegrádi oknyomozó oldal ukrán, magyar és lengyel újságírói év végére kiderítették, hogy valójában Kreml-barát lengyel szélsőjobbosok lehettek az elkövetők.
Oroszországgal kapcsolatban álló szélsőségesek és a magyarokat szeparatizmussal vádoló orosz hátterű médiumok szítják a békétlenséget Ukrajnában, jutott a következtetésre egy nemzetközi újságírógárda. Amerika megpróbálta felpuhítani az ukrán NATO-kapcsolatokat blokkoló magyar álláspontot, sikertelenül.
A Kárpátinfó.net kárpátaljai magyar híroldal pedig egy hete számolt be egy helyi férfi letartóztatásáról, aki a Técsői járás egyik postai kirendeltségét és az elektromos közmű egyik készülékét gyújtotta fel az orosz titkosszolgálat megbízásából. Igaz, ezek a célpontok nem kötődtek a helyi magyar kisebbséghez.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.