Napirend előtti fölszólalásában Fodor Gábor , az Szabad Demokraták Szövetségének elnöke és frakcióvezető-helyettese azt mondta: a szélsőséges politikai eszmék megerősödése ellen vagy úgy lehet föllépni, mint ahogy Orbán Viktor , azaz két pofonnal hazaküldeni őket, vagy a szocialisták alkotmánymódosítási kísérletével. Ez utóbbihoz azonban kétharmados többségre van szükség, így „hamvába holt kísérlet”. Hozzátette: egyre több emberben nő ma a félelem Magyarországon. Nő a szélsőséges, feltehetően etnikai indíttatású bűncselekmények száma. A politikus szerint a rendelkezésre álló jogszabályok alapján eljárásokat kell indítani. Ehhez szükség van a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok egybehangolt működésére.

Fodor Gábor © Stiller Ákos

Az SZDSZ továbbra is a szólásszabadság híve és a szólásszabadság értékeit meg akarja őrizni. Ugyanakkor a Soá tagadását a szabaddemokraták büntetendővé tennék. „Engedményt kell tennünk a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, mert sokan félnek”.A pártelnök négypárti egyeztetést javasol arról, hogy miképp lehetne a Soá tagadását definiálni és a definíció alapján büntethetővé tenni. „Alkotmánymódosítást nem akarunk, de megálljt kell parancsolnunk a szélsőségesek térnyerésének” – tette hozzá.

Bőhm András szabaddemokrata képviselő, miközben leszögezte, a közvéleménynek és nem a jognak kell föllépnie a szélsőségek ellen, kifejtette: szükség van a Holokauszt-tagadás büntetőjogi szankcionálására. Továbbá: a közösség elleni izgatást nemcsak papíron, hanem ténylegesen is büntetni kéne. Bőhm szerint erre van remény, mert Kovács Tamás legfőbb ügyész egy interpellációra adott válaszában megígérte, hogy átvilágítják az összes, közösség elleni izgatással kapcsolatos eljárás aktáit.

A politikus egy olyan Magyarországban hisz, ahol a „fékevesztett zsidózásnak és cigányozásnak elsősorban társadalmi elszigetelés és egyöntetű elítélés a szankciója”. Úgy vélte: elsősorban be kellene tartatni a jogszabályokat és csak egy ezt követő lépés lehet a jogszabály-módosítás. Az interpelláló képviselő azt kérdezte Avarkeszi Dezsőtől, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárától, hogy ahogy az ügyészségnél, úgy a rendőrségnél is várható-e a közösség elleni izgatás aktáinak leporolása?

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában kifejtette: a közösség elleni izgatás kérdésében változtatni kell a közállapotokon. Egyetértését fejezte ki, amiért az ügyészség áttekinti a közösség elleni izgatás aktáit. Avarkeszi szerint hatékony föllépés csak alkotmánymódosítással együtt képzelhető el. Bár Bőhm András nem értett egyet az államtitkárral, annak válaszát elfogadta.

Katona Kálmán és Kóka János  © Szegő Péter

Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető a hvg.hu-nak elmondta, ebben a kérdésben nincs a frakció Fodor- illetve Kóka szárnya között ellentét. Fodor napirend előtti felszólalását egy SZDSZ-es frakcióülés előzte meg hétfő délelőtt, ahol a frakció döntő többsége amellett foglalt állást, hogy az SZDSZ egy önálló büntetőtörvénykönyv-módosítási javaslatot nyújtson be a gyűlöletbeszéd, illetve a Holocaust-tagadás ügyében. Kóka úgy látja, hogy a kormánypárt idevonatkozó alkotmánymódosítási javaslata nem fogja megkapni a szükséges kétharmados többséget, ezért a feles többséggel is módosítható Büntető Törvénykönyvön kell változtatni. A frakcióvezető szerint pártjának a szólásszabadsággal kapcsolatos álláspontja továbbra is következetes, ugyanis – a szocialistákkal ellentétben – nem kívánja az Alkotmány módosítását. „A rendszerváltás óta talán soha ekkora aggodalommal nem töltötte el a magyar közéletet, gondolkodókat, politikusokat a szélsőjobb előretörése. A Holocaust-tagadás büntetése nem old meg semmit, de szimbolikus lépésnek tekinthető” – tette hozzá. A hangsúly azonban nem a jogi szankcionáláson lenne, hanem azon, hogy a társadalom vesse ki magából a fizikai és a szellemi vandalizmust.

Kóka nem árulta el, hogy kik elleneztek a frakcióülésen bármiféle jogi szankcionálást. (Úgy tudjuk, három vagy négy képviselőről van szó, köztük Gulyás Józsefről és Pető Ivánról . Ezzel kapcsolatban Bőhm András a hvg.hu-nak annyit mondott, hogy a kisebbségben maradt SZDSZ-es képviselők részben a hagyományos szabadelvű érvkészletet vettek elő, azaz a szólásszabadságot védelmezték, részben pedig annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a kérdés büntetőjogi kezelése nem oldja meg a problémát. Neveket azonban Bőhm sem említett.

Bárándy Gergely (MSZP) örült annak, hogy az SZDSZ álláspontja elmozdult a korlátlan szólásszabadság képviseletétől. Ő azonban nem állna meg félúton: a gyűlöletbeszéd törvény általi tilalmát is szeretné elérni. A politikus szerint nem lehet a jelenleg hatályos törvényekkel visszaszorítani az ordas eszmék megjelenését. Álságosnak tartja az SZDSZ álláspontját. Szerinte a liberálisok évekig nem tettek ez ügyben semmit, most pedig „folyamatosan kérdéseket tesznek föl és interpellálják a minisztert azért, hogy a szélsőséges megnyilvánulásokat miért nem tudják visszaszorítani”. Élesen bírálta az SZDSZ-alapító Kis Jánost is: „Ha valakinek fontosabb a szólásszabadság szinte korlátlan mivolta, mint az emberi méltóság védelme, ahhoz én gratulálok. Ezek a szélsőségesek vagy az ultraliberálisok. Nekem egyik hozzáállás sem tetszik.”

Fodor Gábor SZDSZ-es pártelnök szerint azonban „minden kétharmados kísérlet értelmetlen, főleg, ha nincs előzetesen egyeztetve az ellenzékkel”. Fodor elismerte, hogy Kis János aligha ért egyet az SZDSZ új álláspontjával. „De nekünk számolni kell azzal, hogy az elmúlt években, elmúlt hónapokban Magyarország milyen irányba indult el és ez egy rossz irány. Egyre erősödnek a szélsőségek és kell egy szimbolikus üzenetet küldeni a magyar társadalomnak.” A pártelnök szerint teljesen véletlen, hogy mindezt három héttel az európai parlamenti választások előtt tematizálja az SZDSZ.

Szegő Péter