Segélymegvonás: a szegények még semmit nem sejtenek

„Szívesen látom a döntéshozókat itt Ivádon. Elviszem őket azokhoz a családokhoz, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a reménytelen helyzetbe. Itt elmagyarázhatják nekik személyesen, hogy mi fog történni és mivégre ez a változás” – mondta lapunknak Ivády Gábor, a település polgármestere, amikor arról kérdeztük, mit gondol az „egy család egy segélyezett” elvről, amelyet a kormány bevezetni tervez.

A kormány tervei szerint ugyanis januártól egy családból csak egyvalaki kaphatja meg az aktív korúakat megillető támogatást, de az ellátatlanul maradt családtag közmunkát vagy közhasznú munkát vállalhat. A szociális tárca számításai szerint 35 ezer olyan ellátott van, akit érinthet ez a változás. A tervezettel 12 milliárdot spórolnának.

A költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos szociális vitát Ferge Zsuzsa szociológus gerjesztette, aki pár héttel ezelőtt nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz az egy család egy segélyezett elv, valamint a gyermekétkeztetési normatíva csökkentése miatt – emlékeztet egy ma megjelent cikkében a Népszabadság. A cikk Szűcs Erikát, egykori szociális minisztert, ma a tárca miniszteri megbízottjaként dolgozó politikust idézi, aki a lapnak úgy nyilatkozott: „a családok biztonságát mi nem a pénzbeli segélyekkel, hanem a foglalkoztatási lehetőségek bővülésével kívánjuk biztosítani. (…) A szociális ellátáshoz való hozzáférés korlátozása a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével védhető szakmai álláspont, ráadásul gyakorlatilag csak ez kivitelezhető. A családok szintjén az elvek érvényesülése persze a puding próbája” – fogalmazott Szűcs Erika.

Ivády Gábor szerint pénzt elvenni ezektől a családoktól komoly hiba, amely a szegénység mélyüléséhez, elégedetlenséghez, a társadalmi feszültség növekedéséhez vezet majd. A munkahelyek megszűnése, és az új foglalkozatók elmaradása, a szaktudás hiánya vagy elévülése sokat emlegetett és még ennél is égetőbb problémák. Bár az Út a munkához programra előszeretettel hivatkozik a kormányzat, mint munkahelyteremtő lehetőségre (többek között a mostani döntés kapcsán is azt mondják, hogy inkább erre csoportosítják át a pénzeket a segélyezés helyett) azt sokan nem látják ennyire sikeresnek. A segélyen élő munkaképes embereknek egy része jutott csak így valamiféle munkához, ráadásul a közmunkaprogram drága, s nem is tekinthető hosszú távú megoldásnak.

Az Út a munkába program arra volt jó, hogy a segélyezett munkaképesek egy részét a közmunkaprogramon keresztül behúzták a munkaerőpiacra, de a gyakorlatban ez leginkább a munkanélküliségi ráta szépítésére elég csupán. „Első lépésnek jó lehet a közmunka, hiszen felelősség és sikerélmény párosulhat hozzá, de önmagában nem elég, további, előremutató lépésekre van szükség, képzések szervezése, differenciált segélyezés, de nem a segély elvétele” - magyarázza Ivády. Ráadásul – a Népszabadság cikke szerint – csak novemberben készül el az a kutatás, amely azt firtatja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az Út a munkához program elérte-e a célját, vagyis enyhítette-e a gyerekes családok szegénységét, és segítette-e a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci visszatérését

„Lehetetlen helyzetekbe kergetik azokat az embereket, akik már amúgy is a teljesítőképességük határán vannak, gyakorlatilag kriminalizálnak egy problémát, amit nem csupán nem oldanak meg, de így sokkal drágább is lesz a társadalomnak, mintha megoldásokat keresnének rá” - ez már  Derdák Tibor kommentárja a tervezettel kapcsolatban. A sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója azt mondta a hvg-hu-nak: elfogadja, hogy takarékoskodni kell, de nem azon a társadalmi rétegen, amelyen már nincs mit. A szociológus szerint a tervezet olyan irányba tolja az embereket, ami semmit nem old meg. „Belekergetik őket egy olyan helyzetbe, aminek a vége könnyen lehet börtön” - teszi hozzá. Példát is hoz arra, mi lehetne – ha nem is megoldás, de – segítség jelen pillanatban ezeknek a családoknak: rájuk lehetne bízni az erdők tisztítását télen, így legálisan juthatnának tűzifához, amit megvenni nincs pénzük.

„Azok, akik ezt a tervezet összeállították jó eséllyel laboratóriumi körülmények között tették, utoljára valószínűleg 15-20 évvel ezelőtt jártak vidéken, ahol maximum egy hetet töltöttek terepgyakorlaton” – vázolta Ivády Gábor polgármester, mit gondol az ötletgazdákról és azokról a döntéshozókról, akik erre rábólintottak. Forrásaink emellett azt állítják, hogy az érintett családok többsége alulinformált, s egyelőre nem is sejtenek semmit a kormányzat szociálpolitikai elképzeléseiről.