"Egykor már bent vagyok, nyugodtan kereshet" - mondta a telefonba csütörtök este Szabó István, a Budapesti Trolibuszközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BDTSZ) vezetője. "De éjjel egykor" - tette hozzá. A hvg.hu munkatársa mégsem éjjel, hanem péntek reggel ért a Pongrác utcai telepre, ahová a belépési engedélyt aznap 0 óra 54 perckor kapta meg a BKV sajtóirodájától.

A Pongrác-telepen aztán Szabó elmondta, hogy 95-97 százalékban járnak a trolik, ezzel a sztrájk idején az egyik legnagyobb teljesítményt adja le az üzem, a metróval együtt. A HÉV 75-80 százalékkal működik általában - teszi hozzá. Szabó szerint ők is ugyanazt akarják, mint a sztrájkoló szakszervezetek: csak azt a részét írták alá az ideiglenes kollektív szerződésnek, ami nem tartalmaz bércsökkenést. Azt is hozzátette azonban, hogy ők bértárgyalásokon akarják rendezni a vitás ügyeket.

Vita a pénztári hozzájárulásokról

Aki nem a trolira vár © MTI

 
A legkomolyabb vita az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulásokról zajlik, a menedzsment korábbi egy-egy százalékos ajánlata helyett az érdekképviseletek 3-3 százalékot kérnek - magyarázza Szabó, aki azért sem tartja indokoltnak a sztrájkot, mert a BKV vezetése már elfogadta ezt a javaslatot, csak éppen bértárgyalások során rendezné ezt a kérdést. (A bérmegállapodás azonban része a kollektív szerződésnek, ezért ez a kérdés elvileg gyorsan rendezhető lenne.)

A Pongrác-telep szolgálatvezetője, Bólya László nem kommentálta a szakszervezeti vitákat a hvg.hu-nak, azt viszont hangsúlyozta: "Legfontosabb feladatunk az utazóközönség kiszolgálása, amit ha teljes mértékben nem is sikerült biztosítani, fenn tudtuk tartani a troliüzem működőképességét. Ám ehhez komoly szervezésre van szükség."

Fél háromra jár dolgozni

Bólya is éjjel fél háromra jár dolgozni, és közben igyekszik az ügyintézés mellett a munkarendet is fenntartani. Az esetleges konfliktusokat is próbálja megelőzni, mondja, mert a sztrájk negyedik napján egyre fokozódnak az indulatok. Egyesek sztrájkolnak, mások nem, a trolisok sem egységesek. A mostani munkabeszüntetés ezért tér el az eddigiektől, mert most nem együtt lépnek fel a dolgozók, így a menedzsment is nehezebben tudja szervezni a munkát.

Egy trolis forgalmi diszpécser azt mondta a hvg.hu-nak, nem lehet tudni, hogy ki, mikor és hol veszi fel a munkát, vagy éppen csak sztrájkolni jelentkezik le. A diszpécsereknek ezért a legnehezebb a dolguk, hiszen egész nap szinte folyamatosan változik a helyzet, és nekik kell megszervezniük a folyamatos működést. Vannak tartalékaik, úgynevezett külsős besegítőket hívhatnak be, de ők is meggondolhatják magukat, és bár csak szerződésük van  a BKV-val, néha azt mondják: "nem jövünk segíteni, mert szolidárisak vagyunk a sztrájkolókkal".

Két nap sztrájk, egy nap munka

Mindehhez Bólya hozzáteszi: van olyan embere, aki két napot sztrájkolt, aztán a harmadik napon felvette a munkát, mert kell neki a pénz. De akadt olyan is, ki az első két napon dolgozott, de a harmadikon szolidaritásból egy napot kihagyott. Bólya elmondta, egyre több a személyes konfliktus a dolgozók között, ezért sokan nem mernek állást foglalni. Ezzel magyarázható, hogy a betegség miatt hiányzók száma duplájára nőtt, és többen igyekeznek kivenni a szabadságukat.
 
Bólya hozzáteszi: ennek ellenére eddig sikerült biztosítani a működést, és a trolik minden vonalon járnak. A Pongrác-telepen egyébként nemcsak trolik, hanem autóbuszok is vannak. Innen járnak ki a 173E, a 30-as, a 25-ös, a 225-ös és a 95-ös járatok. A buszok a járatok egyharmadát teszik ki, és ezek is viszonylag nagy arányban járnak, de nem a trolikhoz hasonló mértékben. Bólya szerint azoknak a buszjáratok a kihasználtsága rendkívül alacsony, amiket most elindítottak a harmadik-negyedik napon, de nem közlekedtek az első két napon. Az utasok ugyanis biztosra mennek: azokkal a járatokra szállnak fel, amelyekről tudják, hogy közlekednek.

Zugló és a belváros járt a legjobban

A trolik miatt egyébként Zugló és a belváros járt a legjobban: ezekben a városrészekben sok a troli, így az itt lakók viszonylag könnyen eljuthatnak úticéljukhoz. A trolik üzemben tartása azonban nehéz feladat. Szabó István szerint a ZIU-állomány (régi szovjet trolibuszokról van szó) átlagéletkora 30 év. A műszaki dolgozóknál gyakorlatilag folyamatos  munka, nincs sztrájk, így a trolibuszokat ki tudják adni a sofőröknek.

A gond a munkaszervezéssel van, a kieső sofőrök helyett és a Munka Törvénykönyv szerinti működés miatt 4 és 12 órás műszakok is vannak. Belvárosi járatokon ez rendkívül megerőltető a sofőrök számára - mondja a szakszervezeti vezető. Külön probléma, hogy a jelenlegi, kollektív szerződés nélküli állapotban, a Munka Törvénykönye alapján a trolisok nem kaphatnának úgynevezett startdíjat. Márpedig mostanáig ők ilyen alapon kapták a fizetésüket. A helyzet minél gyorsabb rendezése ezért mindenkinek érdeke lenne. A szakszervezeteknek egymással is meg kéne egyezniük, a megállapodás elkészítése azért is érdeke mindenkinek, mert így megszűnne a bizonytalanság a dolgozók fizetése körül - magyarázta Szabó.