A Jobbik az elmúlt egy esztendő alatt egy marginális helyzetű kispártból a magyar pártrendszer harmadik pólusává nőtte ki magát. 2009 januárjában a Jobbik a teljes lakosságon belül alig 1 százalékos, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 3 százalékos támogatottsággal rendelkezett, míg egy esztendővel később 8 illetve 15 százalékos tábort tudhatott maga mögött ebben a két körben- állítja a Forsense intézet,

2010 februárjában a Forsense egy olyan kutatást végzett, amelyben egy évvel korábban már megkeresett személyeket kérdezett meg újra. A vizsgálatból kiderül, hogy a Jobbik mai szavazóinak fele 2009 elején még bizonytalannak mondta magát, vagy nem árulta el preferenciáját, támogatóinak 24 százaléka a Fidesztől érkezett, 12 százaléka az MSZP-től, és 6 százaléka a MIÉP szavazója volt korábban. Ez az eredmény is alátámasztja, hogy a Jobbik nemcsak jobboldali radikális gondolkodású szavazókat állított maga mögé, hanem meglehetősen széles bázisból merítve tudta növelni támogatottságát.

A Jobbik támogatottságának erősödése együtt járt – legalább is a szavazóbázis öndefiníciója alapján – a politikai centrum felé történő elmozdulással. Különösen a biztos szavazó pártválasztók körében szembetűnő, hogy nem csupán a magukat jobboldaliként definiálók táborában tört előre a Jobbik, hanem a magukat középre helyezők körében is 20% feletti támogatottságot ért el! Mivel a két csoport között elhelyezkedő jobbközép szavazók – a hagyományos Fidesz-bázis – esetében jóval kisebb a Jobbik-támogatók aránya és növekedése, arra következtethetünk, hogy a párt a centrumból is szerzett politikai ideológiákhoz kevésbé köthető, ugyanakkor a Jobbik konkrét programjának egyes elemeivel azonosulni tudó szavazókat.

A Jobbik ismertségének növekedése plasztikusan mutatja politikai-közéleti jelenlétének dinamikus erősödését, a 2008. októberi 8 százalékról egy év alatt 50 százalékra, majd 2010 februárjára 61 százalékra emelkedett a pártot spontán említők aránya. Nevének hallatán a válaszolók több mint 90 százaléka tudja beazonosítani a pártot. Láthatóságának és elfogadottságának hirtelen megnövekedését, egyértelműen a 2009-es EP választási siker és az eredmények voksolás utáni interpretációja indukálta.

Négy hónappal korábban még 10 százalék volt azok aránya, akik mind a Jobbikhoz, mind a Fideszhez közel álltak, addig jelenleg már csak a teljes népesség 6 százalékára jellemző ez az átfedés. Korábban a Jobbikkal szimpatizálók 60 százaléka tartotta a Fideszt is szimpatikusnak, jelenleg 40 százalékos ez az arány. A csökkenés fordítva is igaz: ma a Fidesz szavazóinak 12 százaléka érzi magához közel a Jobbikot, szemben a tavaly őszi 21 százalékkal. (Ez azonban még mindig legalább 300 ezer olyan Fidesz szavazót jelent, akik adott esetben átszavazhatnak a radikálisokra.)

A Fidesz támogatói megosztottak abban, a választások utáni időszakra is vonatkozó kérdésben, hogy milyen stratégiát kellene pártjuknak követnie a Jobbikkal szemben. A vezető jobboldali erő bázisának 5 százaléka szerint pártjuknak nyíltan támogatni kellene a Jobbikot, további 29 százalékuk szerint, ha nem is nyílt támogatással, de valamilyen formában szövetségest kellene benne látnia. A közömbös álláspontot képviselő 20 százalék mellett a Fidesz szavazóinak 34 százaléka az elutasítás mellett törne lándzsát (12 százalék nem akart vagy nem tudott válaszolni közülük).

A Jobbik szavazótábora nem egyenletesen növekedett minden választói csoportban az elmúlt egy év során, különösen a férfiak, és a legfiatalabbak körében volt jelentős a párt erősödése. A párt 2009-ben hónapról, hónapra erősödött a fiatalok és a középkorúak csoportjában, így az MSZP csak az idősebbek (60 év felettiek) körében megtartott előnyével tud a teljes népességben a Jobbik elé kerülni. A Jobbik a 25 év alattiak, így az idén először szavazók körében a Fidesznek is komoly vetélytársává vált a választások előtt.

Jelenleg a párt szavazóinak több mint 40 százaléka községekben lakik, és az ajánlószelvények gyűjtése során megmutatkozott, hogy a párt szervezettsége országos szinten is megállja a helyét. A Jobbik szavazóinak aktivitása és elkötelezettsége már a Forsense korábbi kutatásai alapján is kidomborodott, amit plasztikusan mutat, hogy a párt szimpatizánsai az átlagnál több emberrel beszélgetnek politikáról, és a politikai diskurzus sokkal kevésbé zajlik családon belül, inkább az ismerősökkel, munkahelyi kollégákkal történik.

A Forsense a januárban-februárban végzett felmérést 1000 véletlenszerűen kiválasztott telefon-előfizető válaszaira alapozta. A mintavétel alapjául több-szempontú, rétegzett telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált.