Az országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a Nethangulat mérések történetében. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére ugrásszerűen nőtt a NetHangulat index. Az addig példátlan, 14 pontos növekedés 39 pontra repítette az indexet, ám még ez az érték is jelentősen elmaradt az eddigi maximumtól. Egy hónappal ezelőtt adott volt a kérdés, hogy a relatíve eufórikus hangulat kitart-e az új kormány megalakulását követően is, vagy újra negatív irányba mozdul el. Nos, a kutatás azt mutatja, hogy május végére még tovább nőtt az optimizmus: az index újabb 3 pontot nőtt, és a hónap végén 40 ponton állt. Ez ugyan még mindig inkább borúlátó hangulatot mutat, de a két hónap alatt bekövetkezett 17 pontos javulás kétségkívül azt jelzi, hogy a netpolgárok jelentős része bizakodóbb, mint az év első hónapjaiban.

A NetHangulat index egyébként négy évvel ezelőtt, ugyancsak az országgyűlési választások idején érte el eddigi legmagasabb értékét, de a 2006 áprilisában mért 47 pont után júniusban már csak 27 ponton állt, és a későbbiekben már nem is tudott tartósan 30 pont fölé kerülni. Az eddigi mélypont 2009 márciusában következett be: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe lökte indexet.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és a mostani jelentős javulás ellenére május végén is a pesszimisták voltak többségben.  A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány márciusban 81 százalék volt, májusban pedig 58 százalék. A borúlátók arányának 23 százalékpontos csökkenése mellett ugyanakkor az optimisták aránya csak 17 ponttal – 14-ről 31 százalékra nőtt. A hiányzó 6 százalék a bizonytalanoknál jelenik meg: május végén az internetezők 11 százaléka nem tudta megítélni, hogy jó avagy rossz irányba mennek-e a dolgok – igaz, a kérdésben állást foglalni nem tudók aránya valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban.

Az index értéke a választásokat követően természetesen az összes demográfiai szegmensben emelkedett, az utóbbi egy hónapban azonban csak a férfiak esetében nőtt az optimisták aránya, a nők körében változatlan maradt. Így a férfi netpolgárok továbbra is lényegesen optimistábbak (46 pont), mint a hölgyek (34 pont). Az egyes életkori csoportok között most sokkal kiegyenlítettebb a helyzet, mint korábban: a választások az átlagosnál mindig optimistább ötven felettiek körében javította legkevésbé az index értékét, így az most már ebben a szegmensben sem haladja meg jelentősen az átlagot (43 pont).

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Bár a választások következtében – ahogy láttuk – jelentősen javult az internetezők közhangulata, ettől az ország helyzetét jelen pillanatban még nem látják sokkal jobbnak; ez az index a választások óta eltelt idő alatt mindössze 3 ponttal nőtt, és május végén 29 ponton állt – igaz, ez a legmagasabb érték az elmúlt 12 hónapban. Érdekes azonban, hogy bizonyos paramétereket már most jobbnak látnak a megkérdezettek, mint a választások előtt: az, hogy a demokrácia működésére magasabb átlagpontszámot adtak, még magyarázható a választások eredményével, az azonban, hogy a gazdasági helyzetet és az egészségügyi ellátást is valamivel jobbnak érzik, mint korábban, talán már kevésbé. Természetesen továbbra is e két tényező megítélése a legrosszabb: a gazdasági helyzet ötfokú skálán mindössze 1,85-os, az egészségügy helyzete pedig 2,10-os értéket kapott. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a felmérés még májusban, tehát Kósa Lajos nagy vihart kavart bejelentése előtt készült.)

A várakozásokat jelző index értéke az elmúlt egy hónapban 1 ponttal, a választások óta összesen 6 ponttal emelkedett, és a mostani 39 pont tízzel haladja meg az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó mutatóét. Mindez azt jelzi, hogy a netpolgárok valóban szinte csodát várnak a kormányváltástól, és az összes területen nagyon jelentős javulásra számítanak a következő 12 hónapban. Leginkább az ország gazdasági helyzetében várnak jelentős mértékű pozitív változást, de az egészségügyben és a szociális ellátásban is komoly előrelépésben bíznak.

Egy jobb élet vár ránk?

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, ami az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 55-ös értéke 8 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, az új kormány működése saját életükben is pozitív tendenciákat indít majd el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanakA vizsgált intézmények többségének bizalmi indexében az elmúlt hónapban csupán hibahatáron belüli – néhány tizedpontos – változást figyelhettünk meg. Kivételt ez alól a kormány és a parlament jelent: előbbi presztízse 7, utóbbié 6 tizedponttal emelkedett. A parlament indexe tehát a választások óta 2,6-ről 3,7-re, a kormányé pedig 2,5-ről 3,9-re emelkedett. Ezzel a kabinet a listán is előrébb került, és megelőzi az egyházakat is. A sereghajtó helyen továbbra is a politikai pártok állnak, amelyek bizalmi indexe az elmúlt hónapban mindössze egytizedet javult, igaz, a választások óta esetükben is jelentősebb – 5 tizedpontos – javulást regisztráltunk.

A felmérést az NRC 2010. május 28-31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.