„Arra kérem önöket, hogy a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. Nem jogi formákra, hanem együttlére, összefogásra, készenlétre van szükség. Most arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. Az erőnk, amely a sokaságban van, akkor valódi erő, ha képesek vagyunk magunkat megszervezni. Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát” – mondta Orbán Viktor 2002. május 7-én a budapesti Dísz téren. A két választási forduló között a szocialista hatalomátvételtől megrémült szavazók pedig neki is kezdtek a későbbi években igen aktív, mára viszont – a jelek szerint – sok esetben elsorvadt (illetve átalakult) polgári körök mozgalmának felépítéséhez.

Stiller Ákos

Nyolc évvel ezelőtt, egy augusztusi pikniken még az is felmerült, hogy a polgári körök székházát egy külön erre a célra létrehozott részvénytársaság tulajdonolhatná és üzemeltethetné. 2009 márciusában már második országos konferenciájukat szervezték, ősszel pedig első, szintén országos báljukat is megtartották. Előbbin például Bíró Ildikó, a polgári körök erkölcsi testületének vezetője, a szerveződések koordinátora azt mondta a választásokra hangolódva: "El kell takarítani a kártékony kormányt", utóbbin a díszvendégek között volt Schmitt Pál is. A 2002-es híradásokban még arról is lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor a Szövetség a Nemzetért nevet viselő polgári kör tagja lett Makovecz Imrével és Vona Gáborral együtt.

Ma már azonban – ahogy a Polgárok Házában (ahol egyébként a miniszterelnöki polgári kör nevét viselő alapítvány is székel) közölték a hvg.hu-val – sem felelőse, sem „feje” nincs a polgári körök országos szervezetének, s a Fidesz-frakció sajtóosztályán is azt mondták, nem tudnak megnevezni olyan személyt, aki a tavasszal a politikai életből távozó Bíró Ildikó helyére lépett volna. "Akkor léptem a Fideszbe, amikor méltánytalanul, vesztesen került ki a 2002-es választásból. Most, mikor a Fidesznek áll a győzelmi zászló, hátrébb vonulok" - mondta a Népszabadságnak a feladatot 2007 óta ellátó Bíró, amikor a távozásával kapcsolatos hírek szárnya keltek. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a jelenlegi honvédelmi miniszter, Hende Csaba 2002 és 2005 a polgári körök koordinációs felelőseként készülhetett mai feladatára. Ma már viszont kevés olyan aktív, egykor létrehozott polgári kör-honlapot találhatunk, amely a civilek aktivitásáról tanuskodna.

Időközben pedig végső kétségbeesésében és az esélytelenek nyugalmával az MSZP augusztusban belevágott a polgári körök utánzásába. A Népszabadság azt írta: bennfentes szocialista forrásai szerint míg a Fidesz hadra fogható és mozgósítható erőket várt a polgári köröktől, addig az MSZP „szellemi muníciót”. A demokrata körök feladata nem a demokrácia kereteinek lazítása, hanem erősítése lesz – mondták akkor. A napokban pedig Gyurcsány Ferenc szónokolt a kormány intézkedéseivel elégedetlen utcára vonulóknak.

Túry Gergely

A Fidesz valós bázisra és valós igényekre építve hozta létre a polgári körök mozgalmát 2002-ben (ahogy a Jobbik is a Magyar Gárdát), amikor még nemigen volt jelen az intézményesített – azóta létrehozott – jobboldali szubkultúra – magyarázza lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az alakulás dinamizmusának indokát. Azt azonban egyelőre nem látja – a politikai próbálkozások ellenére sem -, hogy a baloldalon is lenne erre fogadókészség: több párt (MSZP és LMP) verseng a választókért, akik ráadásul nem is érzik úgy, hogy egységbe kellene kovácsolódniuk. Márpedig ezt felülről irányítani nem lehet, alulról kell szerveződnie – hangsúlyozza az elemző.

„A civilek a gyenge kötések elmélete szerint kötődnek a pártokhoz: nem lépnek be, nem lesznek tagok, de van egy fórumok, amin keresztül elérhetik a céljaikat. Idővel azonban a civil szervezetek elitje, kiismerve a döntési mechanizmusok szabályrendszerét, betagozódik a pártba, míg a többiek a saját mikorkörnyezetükben élik tovább az életüket” – ezt a folyamatot már annak kapcsán vázolja föl, hogy a polgári körök többsége láthatóan és érzékelhetően kikopott a szervezetből. A civilek megtalálják azt a politikai szerveződést, amely szimbolikusan és/vagy anyagilag is támogatja a céljaikat, így válnak az adott párt bázisává.

A jobboldal szavazóit jelentő civileknek fontos volt, hogy a háború előtti mintákat követhessék, az egyházat nyíltan támogathassak, hogy a cserkészmozgalom megbecsült legyen, hogy az ikonjaikat, mint például Wass Albert, rossz érzés nélkül emlegethessék – sorolja az egykor létrejött, a Fidesz bázisává váló polgárok motivációit. A baloldalon nincsenek ilyen értékek, ikonok, amelyekhez vissza lehetne nyúlni, ráadásul egység sincs sem a pártok, sem a civilek szintjén.

Bár próbálkozások a baloldalon is vannak, de ez egyelőre inkább csak Gyurcsány Ferenc próbálkozásának tűnik, aki ráadásul sokkal inkább a saját védelmét igyekszik megszervezni a mozgósítással – véli Kiszelly Zoltán. A politológus szerint azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen folyamatok zajlanak majd le a baloldalon, ki kivel fog majd össze, s a választók milyen szerveződésben látják annak reményét, hogy a céljaik eléréséhez jó partnerek, remek eszközök lehetnek. „Ahhoz ugyanakkor, hogy tudatos, önszerveződő civil társadalom legyen, sok, az államtól független egzisztenciával bíró emberre van szükség”- teszi hozzá.

Stiller Ákos

Egy akármilyen politikai szerveződés – nevezzük polgári, vagy demokrata köröknek, esetleg nemzeti egyleteknek – sikere mindenekelőtt attól függ, mennyire van rá társadalmi igény, pontosabban ezt az igényt mennyire tudják a szervezők „kicsiholni” – ezt már Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Intézet munkatársa mondja. Úgy véli, a polgári körök története egyértelmű sikernek mondható Orbán Viktor szemszögéből. Sokban segítette, hogy a Fidesz még több településen tudott megjelenni, szervezettebbé vált, különösen az után, hogy a polgári körök előtt 2003-ban látványosan kinyitották a Fideszt a tagozatok kialakítása révén. A Fidesz tehát lényegében „becsatornázta” a polgári köröket a maga szervezeti rendjébe, amelyet a Polgárok Háza is megtestesít – magyarázza Nagy Attila Tibor, hozzátéve: bár a parlamenti választási győzelemre sokáig várni kellett, de a párt mozgósító képessége, aktivista-hálózatának ütőképessége a polgári körök terebélyesedése után fokozatosan javulni kezdett.

A polgári körök látszólag betöltötték a feladatukat, jelentőségük azóta sokat csökkent, de végleges eltűnésükre egy ideig még nem számít a szakértő, mert „a Fidesznek alapvető érdeke, hogy a társadalom tagjaival a polgári körök révén is tartani tudja a kapcsolatot”. 

Kiszelly Zoltánhoz hasonlóan a Méltányosság elemzője is úgy gondolja, a baloldalból egyelőre hiányzik a lelkesedés, ez ugyanis „nagy felhajtóerő” volt a kezdeti időszakban. A baloldali demokratikus körökkel kapcsolatban azt mondja: „Nincs olyan karizmatikus vezető körülöttük - aki legalább szimbolikusan összetartaná őket – mint amilyen maga Orbán Viktor volt. Az MSZP közeliségük is teher: a párt továbbra is súlyos hitelességi deficittel küzd. Az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése körüli vita adhat némi lendületet, de a növekedés nem lesz olyan látványos, mint volt a polgári körök idején” - teszi hozzá.