Videó: tolvajt fogtunk az erdőben

Magyarországon évente 300-400 ezer köbméternyi fát termelnek ki engedély nélkül, az esetek felében lopásról van szó. Az okozott kár akkor is több milliárdos, ha csak a tűzifa árával számolunk.

Videó: tolvajt fogtunk az erdőben
A faanyagot persze nem csak tűzifaként lehetne értékesíteni, a tulajdonosnak pedig kötelessége újratelepíteni a buzgalommal ritkított erdőt. Az ellopott fa tíz százalékát tüzelik csak el azonnal, jelentős részét továbbértékesítik - a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint. Csak a felszínt kapargatjuk tehát, amikor Miskolc környékére megyünk, hogy megnézzük, milyen képet mutat egy lerabolt erdő. Csomós János, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Erdészeti Igazgatóságának vezetője a mi vezetőnk is volt a Szendrőlád környéki dombokon, ahol a fakitermelés minden fronton zajlik, javában tart a szezon. "Korábban még az is előfordult, hogy hajléktalanokra íratták, majd egyszerűen letarolták az erdőt. Ez a módszer ma már nem jellemző, de az erdőt manapság is őrizni kell, különösen akkor, ha lakott terület közelében van" - ismertette a helyzetet Csomós János.
Szendrőlád szimbiózisban az erdővel. „Az erdőtörvény az engedély nélküli fakitermelést bünteti a kitermelt faanyag minden köbmétere után 30 000 forinttal. Ha a faanyagot ellopják, azt a szabálysértési törvény illetve a Btk. szankcionálja. Ha a falopás természetvédelmi területen történik, az elkövető természetvédelmi bírságra számíthat, súlyos esetben természetkárosítás miatt vonhatják felelősségre. Az erdő látogatója az erdőtörvény 61.§ (2) bekezdése alapján nem tarthat magánál motorfűrészt, fél kilogrammnál nagyobb fejtömegű fejszét vagy 30 cm-nél nagyobb kézifűrészt.”

Mivel a falopás jellemzően éjszakai munka, nem reménykedtünk abban, hogy találkozunk önkéntes favágókkal, ám útközben fűrészelésre lettünk figyelmesek az erdőben, ahol elvétve zárul már csak össze a lombkorona. Találkozhattunk egy magát 14 évesnek mondó fiatalemberrel, aki abba a tíz százalékba tartozik, amely nem eladásra lopja a fát. 

A falopások nagy része csak a tízévenként végzett körzeti erdőtervezés során válik ismerté. Ritka, hogy bejelentést kap a hatóság. Ennek ellenére tavaly nyolcszáz körüli esetben bírságoltak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legtöbb fa tűnik el, ezt a megyét követi Heves és Somogy.

A falopások gyakorisága egyértelmű összefüggésben van a lakosság anyagi helyzetével, de fontos részlet, hogy a faanyag 90 százalékát továbbértékesítik.


"Az új erdőtörvény megnövelte az erdészek intézkedési jogkörét, növelte a kiszabható szankció mértékét, és az erdővédelmi szolgálatot is felállították, ám a hatékonyságot növelné az eredetigazolási rendszer bevezetése. Ezzel a kitermeléstől a felhasználásig nyomon követhető a fa útja, illetve kiderül belőle, hogy fenntarthatóan kezelt, engedélyezett fakitermelésből származik-e a szállítmány. Az eredetigazolási rendszer bevezetését hamarosan az EU is elő fogja írni, így a rendszer határon belül és kívül is működhet" - adott választ a stratégiát firtató kérdéseinkre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.