szerző:
Bálint Csaba
Tetszett a cikk?

Magyarországon évente 300-400 ezer köbméternyi fát termelnek ki engedély nélkül, az esetek felében lopásról van szó. Az okozott kár akkor is több milliárdos, ha csak a tűzifa árával számolunk.

A faanyagot persze nem csak tűzifaként lehetne értékesíteni, a tulajdonosnak pedig kötelessége újratelepíteni a buzgalommal ritkított erdőt. Az ellopott fa tíz százalékát tüzelik csak el azonnal, jelentős részét továbbértékesítik - a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint. Csak a felszínt kapargatjuk tehát, amikor Miskolc környékére megyünk, hogy megnézzük, milyen képet mutat egy lerabolt erdő. Csomós János, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Erdészeti Igazgatóságának vezetője a mi vezetőnk is volt a Szendrőlád környéki dombokon, ahol a fakitermelés minden fronton zajlik, javában tart a szezon. "Korábban még az is előfordult, hogy hajléktalanokra íratták, majd egyszerűen letarolták az erdőt. Ez a módszer ma már nem jellemző, de az erdőt manapság is őrizni kell, különösen akkor, ha lakott terület közelében van" - ismertette a helyzetet Csomós János.
Szendrőlád szimbiózisban az erdővel. „Az erdőtörvény az engedély nélküli fakitermelést bünteti a kitermelt faanyag minden köbmétere után 30 000 forinttal. Ha a faanyagot ellopják, azt a szabálysértési törvény illetve a Btk. szankcionálja. Ha a falopás természetvédelmi területen történik, az elkövető természetvédelmi bírságra számíthat, súlyos esetben természetkárosítás miatt vonhatják felelősségre. Az erdő látogatója az erdőtörvény 61.§ (2) bekezdése alapján nem tarthat magánál motorfűrészt, fél kilogrammnál nagyobb fejtömegű fejszét vagy 30 cm-nél nagyobb kézifűrészt.”

Mivel a falopás jellemzően éjszakai munka, nem reménykedtünk abban, hogy találkozunk önkéntes favágókkal, ám útközben fűrészelésre lettünk figyelmesek az erdőben, ahol elvétve zárul már csak össze a lombkorona. Találkozhattunk egy magát 14 évesnek mondó fiatalemberrel, aki abba a tíz százalékba tartozik, amely nem eladásra lopja a fát.  

A falopások nagy része csak a tízévenként végzett körzeti erdőtervezés során válik ismerté. Ritka, hogy bejelentést kap a hatóság. Ennek ellenére tavaly nyolcszáz körüli esetben bírságoltak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legtöbb fa tűnik el, ezt a megyét követi Heves és Somogy.

A falopások gyakorisága egyértelmű összefüggésben van a lakosság anyagi helyzetével, de fontos részlet, hogy a faanyag 90 százalékát továbbértékesítik.


"Az új erdőtörvény megnövelte az erdészek intézkedési jogkörét, növelte a kiszabható szankció mértékét, és az erdővédelmi szolgálatot is felállították, ám a hatékonyságot növelné az eredetigazolási rendszer bevezetése. Ezzel a kitermeléstől a felhasználásig nyomon követhető a fa útja, illetve kiderül belőle, hogy fenntarthatóan kezelt, engedélyezett fakitermelésből származik-e a szállítmány. Az eredetigazolási rendszer bevezetését hamarosan az EU is elő fogja írni, így a rendszer határon belül és kívül is működhet" - adott választ a stratégiát firtató kérdéseinkre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Közkívánatra: sikerült ellopatnunk a biciklinket - videó

Első tolvajtesztünket követően több olvasónk jelezte, hogy nem teremtettük meg a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy az utcán kitámasztott kerékpárt tényleg ellopja valaki. Újabb, a Józsefvárosban forgatott videónkat már ők is megelégedéssel nézhetik meg.

hvg.hu Itthon

Megpróbáltunk ellopatni egy kerékpárt Pesten

Hat órán keresztül állt Budapest belvárosában egy kerékpár, lakat nélkül. Különböző utcákban és tereken, különböző helyeken hagytuk egy-két órára. A bringa megúszta a veszélyes kalandot.