Hetvenezres lájkolás, tízezres tömeg: újra tüntetés a Kossuth téren

Január 27-éig közel 77 ezer ember jelezte a Facebookon, hogy az Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalt kedveli, vagyis egyértelművé tette, hogy szimpatizál a kezdeményezéssel. Az oldalt létrehozó civil csoport immáron második alkalommal szervez a médiatörvény ellen demonstrációt. Először január 14-én gyűltek össze a lehetséges cenzúra ellenében és a sajtószabadság védelmében a tiltakozók - létszámukat 10 és 20 ezer fő között többféleképpen is becsülték.

Végül a két héttel ezelőtti tüntetéshez képest kevesebben, de még így is  több mint hatezren demonstráltak a sajtószabadságért ma a fővárosban. Anarchisták szórólapot osztogattak, a TASZ elnöke és az Amnesty International képviselője beszédet tartott a sajtószabadság korlátozásáról. A tömeg nemsokkal azután kezdett el oszlani, hogy a Kafkáz rázendített a "Feri gyere vissza" című számra. Budapesten, a Kossuth téren demonstráltak, de volt tüntetés Pécsett, Bécsben és Varsóban is.

A hangsúlyozottan „politikamentes” kiállás olyan mértékben mozgatott meg tömegeket, amit már régen láthattunk Magyarországon – legalábbis, ha a pártoktól független rendezvényekről beszélünk. A mostani megmozdulás már nemcsak Budapestre és Pécsre korlátozódik, de többek között Debrecenben, Gyulán és Szegeden is utcára mehet az, aki aggódik a médiatörvény és lehetséges következményei miatt. A szervezésbe az Amnesty International is beszállt, így a nemzetközi emberi jogi szervezet közreműködésének köszönhetően szolidaritási akciók lesznek például Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában, Svédországban és Németországban is. A szervezők következetesen hangsúlyozzák, hogy „politikamentes” tüntetésről van szó, nem várják és akarják egyetlen politikai párt és politikus jelenlétét és támogatását sem.

Tüntetés január 14-én

Túry Gergely

A január közepén megtartott első demonstráción az esemény „házigazdája”, Bakács Tibor arra szólított fel, hogy a miniszterelnököt – az Amnesty International több évtizedes gyakorlatában használt módszer szerint – tiltakozó e-mailekkel, levelekkel bombázzák. Ám a szervezők szerint ez nem járt eredménnyel, a levelekre nem érkezett válasz. Megkerestük a miniszterelnök sajtóosztályát, ahonnan Szijjártó Péter válaszát küldték meg részünkre. Eszerint: „néhány száz levél érkezett, hogy ez hány embertől származik, nem tudjuk, hiszen nagy részük sablonos, automatikus küldeményként jött” – fogalmazott a kormányfő szóvivője.

Bár az első demonstráción közel 10 ezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren – s ez jóval meghaladta a magánnyugdíjpénztárak államosítása elleni demonstrációk résztvevőinek számát – van, aki szerint ez még mindig kevés. Az első tüntetés után néhány nappal például cikket közölt a demonstráció apropóján a Die Welt című német lap. Az árulókat az erdőben eltemetni című publicisztikát Paul Jandl írta, aki úgy fogalmazott: hiába számlál több mint 70 ezer tagot az „Egymillióan a magyar sajtószabadságért” nevű Facebook-csoport, a sajtószabadság melletti legutóbbi tüntetésre a Kossuth téren csak 10 ezren mentek el. "A reakciók a kétharmados kormány politikai intézkedéseire épp annyira gyengék, mint amennyire nagy a felháborodás az intézkedések körül" – írta a szerző.

A demonstráció a jelek szerint egyelőre valóban nem késztette arra a miniszterelnököt és kormányát, hogy visszavonja vagy átírja a törvényt. Bár néhány nappal később az Európai Parlamentben Orbán Viktor beszéde, a médiatörvényt érintő megszólalása heves vitákat kavart, a politikust ez sem billentette ki. A magyar miniszterelnök szerdai beszéde előtt egyes képviselők leragasztott szájjal és magyar újságokat üres, "Censored" feliratú címlappal maguk előtt tartva tiltakoztak a magyar médiatörvény ellen. "Otthon érzem magam itt, a magyar parlamentben is megszokott performanszok miatt" - kommentálta a tiltakozást Orbán, és folytatta alig megkezdett beszédét. "Én természetesen készen állok a harcra" - mondta akkor a kormányfő a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikákra utalva, de hozzátette, hogy a magyar belügyek uniós ügyekkel való összekeverését az EU is megszenvedheti.

Deutsch Tamás a tüntetés után többször is megismételte, hogy Magyarországon sajtószabadság van, hiszen ha nem így lenne, biztosan többen lettek volna, a Fidesz „pártalapú” támadásokról beszélt, Szijjártó Péter pedig időről időre úgy nyilatkozott, hogy a már hatályos magyar jogszabályban nincs olyan rendelkezés, amely más uniós tagállam joganyagában ne lenne megtalálható. Ennek ellenére okozott egy kis galibát Svédország budapesti nagykövetének kiszivárgott levele, amelyben cáfolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi állításait a magyar és a svédországi médiaszabályozás hasonlóságáról. Schmitt Pál köztársasági elnök viszont nemrég megígérte, ügyelni fog arra, hogy a kormány komolyan vegye az Európai Bizottság javaslatait a médiatörvény módosítására, és időben válaszoljon a testület levelére.

A Facebookon – a rendezvény kezdetéig – valamivel több, mint 4000 ember jelezte, hogy ott lesz. (Vidéken ez a szám értelemszerűen alacsonyabb: Szegedre 300 fő feletti visszajelzés érkezett, míg Debrecenben előzetesen csak harmincegynéhányan jelentkeztek.) Ugyanakkor a szervezők ma arról is beszámoltak, hogy két nap alatt közel 175 bankátutalás érkezett a számlájukra, így a tüntetés szervezéséhez szükséges összeg, vagyis az 500 ezer forint össze is gyűlt. Ígéretük szerint a tüntetés után közzéteszik a részletes elszámolást és a maradék pénz felhasználásáról is akkor, a civilekkel „közösen” döntenek majd.

A mai fellépők között Berger Dalma, Dopeman, Bárdos Deák Ági, Kardos Horváth János és a Szilvásy Gipsy Folk Band is ott van. Beszédet mond Bodó Balázs médiakutató, a Társaság a Szabadságjogokért képviseletében Dénes Balázs, az Amnesty International nevében pedig Jeney Orsolya. A szervezők a demonstráción részt vevők figyelmébe ajánlották azt a felvételt is, amelyen a médiatörvényről szóló név szerinti parlamenti szavazás megzenésített változata hallható. Aki nem tud ott lenni, online is követheti az eseményeket 17 óra 45 perctől.