szerző:
Király Dávid
Tetszett a cikk?

A korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét féltik a BKV kötöttpályás szakszervezetei is. Az egyik legnagyobb BKV-s szakszervezeti szövetség csütörtökön együtt tüntet a mozdonyvezetőkkel; ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, június végén BKV-sztrájk lesz.

A döntő többségében kötöttpályás járművek (metró, HÉV, villamos, troli) vezetőit tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) várhatóan csütörtökön jelenti be a munkabeszüntetés időpontját. Aznap 11 órakor tüntetnek a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése ellen a mozdonyvezetők, hozzájuk csatlakoztak a VTDSZSZ tagjai.

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke a hvg.hu-nak elmondta: nem az a céljuk, hogy a lakosságot büntessék, így egyelőre csak rövidebb figyelmeztető sztrájkot tartanának, persze csak ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal. A szakszervezetek kifogásolják azt is, hogy nem ismerik a kormány pontos elképzeléseit.

A sztrájktörvény szerint a BKV-sok csak akkor szüntethetik be a munkát, ha megállapodtak a menedzsmenttel az elégséges szolgáltatásról, erre hét napja van a vállalatvezetésnek és a szakszervezeteknek. Ha nem tudnak megegyezni, akkor az elégséges szolgáltatásról a bíróságnak kell döntenie, szintén hét nap alatt. Az érdekképviseleti vezető szerint így június végén kerülhet sor a sztrájkra.

Fél lábbal a börtönben

A BKV-nál a járművezetők mehetnek nyugdíjba az öregséginyugdíj-korhatár előtt, a szakszlengben ezt úgy mondják: "aki tengelyen van". A férfiaknak tíz év, a nőknek nyolc év szolgálati idő után jár 2 év, majd öt, illetve négy évenként további 1-1 év kedvezmény. "A korkedvezményes nyugdíjat a BKV-nál a fizikai hatás, a vibráció, a hangterhelés indokolja, de a pszichés megterhelés is nagy" - mondta lapunknak Gulyás Attila. Úgy fogalmazott: a járművezetők felelőssége óriási, "fél lábbal folyamatosan a kórházban vagy a börtönben vannak".

A mintegy 3000 tagot számláló szakszervezet vezetője szerint a BKV-sok kedvezményes nyugdíjának eltörlésével a központi költségvetés nem jut plusz bevételhez, mivel a korkedvezmény utáni többlet tb-járulékokat ma sem az állam, hanem a munkáltató fizeti. Az állami finanszírozást négy év alatt, 25 százalékonként vezették ki a rendszerből, idén már a többletjárulékok 100 százalékát a munkáltató, vagyis a BKV Zrt. fizeti.

Hozzátette: a korkedvezményes nyugdíj a foglalkoztatást is javítja, mivel a nyugdíjasok helyére pályakezdőket tudnak felvenni. (Gulyás szerint egyébként a BKV-sok nemigen tudják kihasználni a korkedvezményes nyugdíj előnyeit, mint mondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a visszavonult járművezetők várható élettartama alacsony, bár erről nem készültek statisztikák.)

Majd a konzultáció után

A VTDSZSZ elnöke májusban levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, elfogadhatatlannak nevezve a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségének megszüntetését. Mint írja: méltánytalan e "lehetőségek megvonása azoktól a dolgozóktól, akiknek esetleg az egészsége romlott meg a hivatásuk gyakorlásával járó foglalkozási ártalmaknak a következményeként".

Gulyás Attila felhívta a kormányfő figyelmét arra is, hogy a megváltozott körülmények miatt a munkavállalók tömegesen hagyhatják el a pályát, ami a BKV működésének ellehetetlenüléséhez vezethet. Az érdekképviselet vezetője azt kérte Orbán Viktortól, hogy a kormány tartsa fenn a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, illetve kezdjen munkaügyi vitát a szakszervezetekkel.

Gulyás Attila már e levélben is jelezte: a BKV munkavállalói sztrájkot kezdeményezhetnek, bár ezt szeretnék elkerülni.

Orbán Viktor szűkszavú, a konkrétumokat nélkülöző levélben válaszolt a szakszervezetnek: a "Szociális Konzultáció lezárásáig természetesen nem születnek olyan kormányzati döntések, amelyek az Önök által felvetett fontos ügyeket érintenék". A miniszterelnök azt írta: az emberek véleményének megismerése után a kormány kész egyeztetni.

Előbb egyeztessenek

Válaszlevelében a VTDSZSZ elnöke jelezte: a szociális konzultáció eredményének bevárása túl hosszú idő arra, hogy ilyen fontos kérdésekben addig ne egyeztessenek, ráadásul a kérdései a korkedvezményes nyugdíjazásra nem vonatkoznak. Ezért a szakszervezeti szövetség sztrájkbizottságot szervezett és megkezdte a sztrájk előkészítését, de - mint Gulyás írja - munkabeszüntetést csak akkor tartanak, ha az egyeztetések eredménytelenül zárulnak.

A szakszervezeti szövetség a korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásán túl azt követeli a kormánytól, hogy a VTDSZSZ-szel való egyeztetés előtt ne szülessen döntés, s hogy a kormány hozza nyilvánosságra a témával kapcsolatos konkrét terveit.

Nagyítás-fotógalériánk a BKV metróit karbantartó dolgozókról - Kattintson a képre!
Bődey János

A BKV-nál működő legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetsége (KEKSZ) nyomon követi a fejleményeket. "Minden olyan akcióban részt veszünk, amellyel eredményesen, a legnagyobb összefogással tudjuk képviselni az érdekeinket" - mondta a hvg.hu-nak Nemes Gábor, a szövetség alelnöke. A KEKSZ jelenleg is szolidáris a rendvédelmi dolgozókkal.

Ami a BKV-dolgozók juttatásait illeti: ők sem szeretnék, ha a munkavállalók elveszítenék a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, jelenleg azonban nem tudnak arról, hogy a kormánynak ilyen szándékai lennének - tette hozzá Nemes Gábor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Mégsem vállalja át az állam a BKV adósságát?

A BKV üzleti tervében a 72,4 milliárd forintos hitelállomány meglétével számol az év végén, noha a főpolgármester korábban bejelentette a közlekedési cég adósságállományának állami átvállalását.

hvg.hu Itthon

"Bohócforradalmat" hirdettek a rendvédelmisek

A ,,Hivatásunk védelmében” megalakult Sztrájkbizottság volt vezetői, Kónya Péter és Árok Kornél a június 6-i sajtótájékoztatón - magánszemélyként - bejelentették, hogy június 16-án, a ,,fülkeforradalommal" szembeni békés ,,bohócforradalmat hirdetnek.

Király Dávid Itthon

Nehezen újítható meg a BKV járműállománya

Jóllehet az olcsón beszerzett, használt járművek rövid távon látványos javulást eredményezhetnek Budapest közösségi közlekedésében, valójában csak tűzoltásra elegendők. Hosszabb távon az új járművek beszerzésének nincs alternatívája.