Miközben a kormány a nagy nyilvánosság előtt a költségvetési szigort hangoztatja, és a parlament is épp a 250 milliárd forintos kiigazító csomagot tárgyalja, addig egy döntés a tavalyról maradt pénz idei elköltésére adott engedélyt - írja az Origo.
A Magyar Közlöny június 28-i számában jelent meg a 1216/2011 (VI. 28.) számú kormányhatározat, amelyből kiderül, hogy tavaly a minisztériumok, háttérszervezeteik, más központi költségvetési intézmények, társadalombiztosítási szervek 53 milliárd forintot nem költöttek el, és nem is kötötték le szerződésekkel, vagyis ezt az 53 milliárd forintot nem terheli semmilyen kötelezettség. Ebből az 53 milliárd forintból bő 12 milliárdot a kormány a határozattal azonnal felszabadított, az érintett intézmények ezt elkölthetik, a fennmaradó közel 41 milliárd forintot azonban további kormánydöntésig nem lehet felhasználni - számol be az Origo.
A 12 milliárd forint elköltésére való engedélyt úgy adta meg a kormány, hogy közben a parlament egy ezzel szöges ellentétben levő törvényjavaslatot tárgyal, amelyet egyébként szintén a kormány nyújtott be. A törvényjavaslat arról szól, hogy az idei költségvetésben 250 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani - írja a lap.
A Magyar Közlönyben kihirdetett, 12 milliárd forint elköltésére való engedély azt jelenti, idén ennyivel nőni fog a költségvetési hiány. A lap megkérdezte a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, amely egyébként a kormányhatározat végrehajtásának is a felelőse és a 250 milliárdos kiigazító csomag előterjesztője is, hogy a két intézkedés hogyan passzol egymáshoz, de a tárca a június 29-én feltett kérdésükre nem válaszolt.
Arra sem kaptak választ, hogy miért nem a 250 milliárdos csomagról szóló törvényjavaslatban rendezte a kormány a szóban forgó 12 milliárd forintos maradványpénz felszabadítását. Enélkül ugyanis az a helyzet áll elő, hogy hiába is írja át az országgyűlés a költségvetést július 11-én, az így előálló állapot már akkor sem fogja a valós helyzetet tükrözni, hiszen a 12 milliárd forintos pénzköltést nem fogják tartalmazni az érintett intézmények költségvetési kiadási sorai.
A 12 milliárd java részét két intézmény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kapja - írja az Origo. A PSZÁF 8,2, a médiahatóság 3,9 milliárd forinttal részesedik, a fennmaradó 150 millió forinton pedig négy minisztérium (a vidékfejlesztési, a belügyi, a nemzetierőforrás-ügyi és a nemzetgazdasági tárca) osztozik.
A PSZÁF és a médiahatóság a 250 milliárd forintos takarékossági csomagból még együttesen 8,1 milliárd forinttal veszi ki a részét, a PSZÁF-tól 3,1 milliárdos erőfeszítést vár a kormány, ami az év elején életbe lépett költségvetés 4,1 milliárd forintos befizetési kötelezettségéhez jön hozzá, a médiahatóságnak pedig ötmilliárddal kell hozzájárulnia a hiánylefaragáshoz (ezt írta elő egy márciusban hozott törvény).
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
