Semmit nem lehet tudni arról, hogyan dolgozza fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az október elsején induló népszámlálás adatait – az erről szóló kormányrendeletet ugyanis visszavonta Orbán Viktor. A rendszerváltás utáni második cenzus adatait eredetileg a legmodernebb technikával tervezték feldolgozni, vagyis a papíralapú kérdőívekről is elektronikusan, úgynevezett optikai karakterfelismerésen alapuló eljárással kerültek volna válaszaink az adatbázisokba. Erre az eredeti kormányrendelet szerint 2,5 milliárd forint értékben írtak volna ki közbeszerzést, a költségvetés terhére. Június 18-án azonban – mint az aznapi Magyar Közlönyből kiderül – a kormányfő visszavonta a rendeletet, azóta nem tudni, mi lesz az adatfeldolgozással.

Tíz éve is elektronikusan dolgozták fel az adatokat, mert már akkor is ez volt a legolcsóbb – beszkennelték a kérdőíveket. Úgy tudjuk, szociális megfontolásokból előzetesen azt a lehetőséget is megvizsgálták, hogy egyetemisták vigyék be az adatokat, de végül a teszteken kiderült, hogy így túl magas volt a hibaszázalék. Így egy szakmai csoport jött létre az elektronikus feldolgozásra. Az akkor történtekre rálátással bíró forrásunk szerint az a szakértői csapat ma is bőven el tudná látni a feladatot – akkor ráadásul 1,5 milliárd forintra rúgott a költség, informátorunk szerint most sem kellene drágábbnak lennie, főleg nem az ár majdnem duplájának. Ráadásul a tíz évvel ezelőtti szakmai csapat ma is rendelkezésre állhatna.

Többféle forgatókönyv

Informátoraink szerint a rendelet visszavonásának hátterében több tényező is állhat. Egyrészt megint felmerült, hogy – szintén szociális megfontolásokból – manuálisan vigyék be az adatokat, ezzel jó néhány embernek munkát adva ideiglenesen – akár egyfajta közmunkaként is. Egy másik szcenárió szerint a kormányfő azért „borított”, mert a népszámláláshoz köthető közbeszerzéseken már sikerrel indult korábban az MSZP-s üzleti körökhöz és Gyurcsány Ferenchez köthető Állami Nyomda Nyrt., és ez kiverte a biztosítékot a kormánypártnál. (Megkerestük az állami nyomdát, valóban nyertek, ők szállítják a papírt a kérdőívekhez, de mint lapunkkal közölték, ez nincs összefüggésben az adatfeldolgozással, így a rendelet visszavonása sem érinti őket.) Igaz, az Állami Nyomda szállította a papírt az előző népszámlálás idején is.

Népszámlálási kérdőívek 2001-ben. Kartotékadatok

Marton Szilvia

Végül egy harmadik forgatókönyv szerint néhány új szereplő is rástartolna a megbízásra – igaz, emiatt önmagában nem kellett volna visszavonni a rendeletet, hiszen nem írták még ki a közbeszerzést az adatfeldolgozásra. Ennek kapcsán például a Széles Gáborhoz tulajdonolta Műszertechnika Kft.-ből a cégadatok szerint 2006 október 30-i taggyűlési döntéssel kivált ((a tulajdonosok által kivásárolt) Bravogroup Holdingot említették. Igaz, a Bravogroup korábban is rendszeresen nyert kormányzati tendereket. A cenzushoz kötődően kapott már állami megbízást Fidesz-közeli cég: az eseményt kísérő médiakampányt az az Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végezheti 177 millió forintért, amely 2010 júliusától részben Patonai Péter minősített többségű tulajdonában van. Patonai az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója volt az első Orbán-kormány idején.

Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM), miért vonták vissza a rendeletet, mikor írják ki az újat, és hogy mindez nem veszélyezteti-e az eredeti menetrendet. Arra is kíváncsiak voltunk, igaz-e, hogy azért döntött így a kormányfő, mert esetleg manuálisan végzik majd a feldolgozást, illetve van-e alapja annak, hogy az Állami Nyomda képbe kerülése miatt történt a lépés. A sajtóosztálytól csak általános választ kaptunk, eszerint „a rendelet visszavonására azért volt szükség, mert a népszámlálással kapcsolatban bizonyos technikai döntések még nem születtek meg. A visszavonással azt igyekezett elkerülni a kormány, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása engedélyezése így esetleg visszamenőlegesen kényszerpályára vitte volna ezeket a döntéseket”.

Szeptemberig van idő

Virágh Eszter, a népszámlálási ügyek kommunikálásával megbízott KSH-szóvivő a rendelet visszavonásáról azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a kormányhatározat felhatalmazta a KIM-et, az NFM-et és a KSH-t, hogy egyeztessen a leghatékonyabb és legköltségkímélőbb adatfeldolgozási technológia kiválasztásáról. Virágh Eszter cáfolta, hogy közmunkásokkal végeztetnék el az adatfeldolgozást; mint fogalmazott, ehhez „jól felkészített munkaerőre van szükség, akárki természetesen nem tudja elvégezni”.

Bármilyen döntés születik, a terveknek megfelelően elkezdődhet decemberben az adatfeldolgozás, és nem csúsznak a határidők – mondta a hvg.hu-nak Virágh Eszter. Számításaink szerint azonban ehhez az kellene, hogy szeptemberig kiírják a közbeszerzést az adatfeldolgozásra: a szabályok szerint az ajánlattételi idő ugyanis 45 nap a kiírástól számítva, 30 nap áll rendelkezésre az eredményhirdetéshez, míg a szerződéskötésre a nyertes kihirdetésétől számított 10-30 nap áll rendelkezésre.

A 2,5 milliárd forintos keretösszeg kérdőívoldalanként kb. 50 forintos feldolgozási költséget jelentene. Ez a szóvivő szerint a fejlett technológiák nyújtotta komplex szolgáltatásokhoz mérten reális, hiszen magában foglalja a szállításától kezdve az egyszerű és a szöveges válaszok kódolásán, rögzítésén át az archiválást, sőt, a kérdőívek megsemmisítését is. Most jóval hamarabb végeznek az adatfeldolgozással, mint tíz éve, és például a szöveges válaszok kiértékelése sem igényel annyi időt, mint korábban, köszönhetően az automatikus kódolási programnak. Néhány fontosabb adatot nagyon gyorsan, pár hónap alatt szeretnénk nyilvánosságra hozni, 2012 év végén pedig már megkezdjük a végleges adatok közlését is – mondta Virágh Eszter.

Mint ismeretes, az előző népszámlálás az első Orbán-kormány idejére esett. A KSH-t akkor Orbán egyik tanácsadója, Mellár Tamás vezette, mégsem ment minden problémamentesen. Emiatt történt, hogy a legtöbb hazai cenzustól eltérően nem kerek évben, tíz évvel az előző után, vagyis nem 2000-ben, hanem 2001-ben gyűjtötték az adatokat. Korábban csak 1869-ben, 1941-ben és 1949-ben tértek el attól, hogy az évtized utolsó évében legyen a népszámlálás időpontja.