szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Valóságos aranybánya volt a budapesti katasztrófaturistáknak 2006 ősze. Ki sem kellett mozdulni a belvárosból azoknak, akik felgyújtott rendőrautók, lovas rendőrök elől menekülő zavargók vagy kifütyült politikusok látványában lelik örömüket.

Kossuth tér

2006. szeptember 17-én, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde kiszivárgásának napján az esti órákban terjedt el a hír a neten: tüntetők gyülekeznek a Parlament előtt. Este tíz órakor a többezres, jobbára hétköznapi Fidesz-szavazókból álló tömeg már a következő évek legmeghatározóbb rigmusát skandálta: „Gyurcsány, takarodj!”

A Kossuth téren a következő napokban egzotikusabbnál egzotikusabb szervezetek alakultak és jelentek meg, amelyek csaknem naponta váltottak rendszert. Az Országház előtt csakhamar valóságos sátortábor alakult ki, mígnem a rendőrség az október 23-i ünnepség előtt műveleti területté nyilvánította, lezárta és kordonokkal vette körül a teret.

©

Mivel a Kossuth tér hetekre az ország legnagyobb vécéjévé silányodott, 25 millió forintot kellett költeni a rendbetételére, egyebek mellett a talajt is ki kellett cserélni. A rendőrségi kordont – gerillaakció keretében – először a Fidesz-frakció bontotta el 2007 februárjában, ám a kerítés még aznap újra állt. A rendőrség végül márciusban bontotta le a teret körülvevő kordont.

Szent György tér, Sándor-palota

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének napján a tömeg egy része az első Kossuth téri tüntetést követően a Sándor-palotához vonult, ahol Sólyom László köztársasági elnöktől követelte a kormányfő lemondatását. A tüntetők a „Mondasd le! Mondasd le!” és a „Laci bácsi, gyere ki!” rigmusokat skandálták. A követelések több sebből véreztek: a köztársasági elnök ugyanis nem mondathatja le a miniszterelnököt, a Sándor-palota pedig nem rezidenciája, csak hivatala az államfőnek, így semmi meglepő nincs abban, hogy Sólyom nem ment ki az éjszaka közepén a tüntetőkhöz, akik megunva a sötét ablakok látványát, a hajnali órákban végül hazamentek.

Szabadság tér

Az öt évvel ezelőtti zavargások legdurvább jeleneteinek helyszíne a Szabadság tér, illetve a Magyar Televízió akkori székháza volt. Szeptember 18-án a Kossuth téren megjelent, immár szélsőséges tüntetők Toroczkai László vezetésével a tévészékházhoz vonultak, s miután követeléseiket a helyszínen nem vették át, megrohamozták és felgyújtották az MTV épületét. A tüntetők több kocsit – például Baló Györgyét – is felgyújtottak.

Szabadság tér - Az MTV székház ostroma
©

A szélsőségesek a tér kockaköveit felszedték, egyebek mellett ezekkel dobálták a rendőröket, akik hiába vetettek be könnygázt és vízágyút is, a tüntetők erősebbnek bizonyultak és bejutottak az épületbe, ahol kifosztották a büfét. A tévéostrom idején az MTV székházában tartózkodott Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Török Gábor politikai elemző is, akik a Rudi Zoltán tévéelnökkel sokáig egy sötét irodában húzódtak meg.

A tüntetők – akik között több harmad vonalbeli politikus is akadt – megrongálták a téren a szovjet emlékművet is, amelyet később rendbe tettek, ám máig rendőrkordon védi a támadásoktól.

A tönkretett tér képeivel több politikus is kampányolt: Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi polgármester-jelöltje a közelgő önkormányzati választásra készülve követ rakott, virágokat ültetett a Szabadság téren, és itt vette fel egyik kampányfilmjét az újabb főpolgármesteri ciklusára készülő Demszky Gábor is.

Köztársaság tér, Blaha Lujza tér

A tévéostrom alkalmával elszenvedett megaláztatásért a rendőrség szeptember 19-én vett revánsot. Az arcukat eltakaró, jobbára politikai motiváció nélküli huligánok először az MSZP Köztársaság (ma II. János Pál pápa) téri székházához vonultak, s miután a rendőrség onnan elkergette őket, a Blaha Lujza téren és a környékbeli utcákban folytatták a randalírozást.

Tüntetők a Blaha Lujza tér és az Astoria között
©

A zavargóknak, akik a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében is felgyújtottak néhány rendőrautót, ekkor már lovas rendőrökkel és kardlapokkal kellett szembe nézniük. A kergetőzés órákig folytatódott, míg a hajnali órákban az Astoriánál végül érdektelenségbe fulladt.

Nyugati tér

Az őszödi beszéd kiszivárgását követő harmadik napon a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Nyugati téren folytatódott a rendőrök és az egyre kisebb számban megjelenő tüntetők egyre unalmasabbá váló kergetőzése. A Nyugati pályaudvar előtt fel-alá rohangáló huligánokat a rendőrség néhány óra alatt szétkergette, a legnagyobb kárt az okozta, hogy hosszú időre megbénult a közúti forgalom és a villamosközlekedés.

Astoria, Károly körút

Máig nem tudni pontosan, mi is történt az Astoriánál 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom kitörésének 50. évfordulóján. Míg a Fidesz az Astoriánál ünnepi megemlékezést tartott, a rendőrség a közeli Bajcsy-Zsilinszky úton igyekezett feloszlatni a szélsőséges tüntetők alkotta tömeget. Utóbbiak útját az Erzsébet téren összetört térkövek, barikádok és felgyújtott kukák jelezték. A Gödör környékén máig látszanak a rombolás nyomai.

©

Mire a Fidesz rendezvénye véget ért, az erőszakos tömeg már a Károly körúton és a Városháza parknál csapott össze a rendőrökkel. Az egész világot megjárta az a felvétel, amelyen az látható, hogy valaki elköti a Városháza parkban a forradalom évfordulójára kiállított tankot, és azzal indul meg a rendőrök felé. Ma sincs megnyugtató válasz arra, miként tudták a tüntetők elkötni a kiállítási tárgyat; a csodával határos, hogy az akcióban nem sérült meg senki.

Nem így az Astoriánál, ahol a rendőrök gumilövedéket is bevetettek: az összecsapások során többen súlyosan megsérültek, mások mellett Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője. A balhé éjszakába nyúlt: a tüntetők az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az északi Klotild-palota állványzatából építettek barikádot, onnan dobálták az őket megfékezni igyekvő rendőröket. Az „állóháborúnak” az FKF Zrt. hókotrója vetett véget, amely a rendőrség kérésére áttörte a zavargók úttorlaszt.

Astoria
©

Az már tény, hogy a rendőrség október 23-án túlkapásokat követett el: sokakat indokolatlanul megvertek, és a rendőrök egy része nem viselt azonosítót. A rendőrség állította: nem szándékosan terelték az erőszakos tömeget a Fidesz rendezvénye felé, egyes vélemények szerint viszont pont ez volt a cél. Az eseményeket követően jogvédők keményen támadták a rendőrség durva fellépését.

Ötvenhatosok tere

Motorjukat bőgető és üvöltő tüntetők zavarták meg 2006. október 23-án este az Ötvenhatos emlékmű felavatását is. A rendezvényen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester és Weinek Leonárd, Zugló újonnan megválasztott polgármestere is. Sólyom László már napközben jelezte, hogy biztonsági okokból nem megy el az emlékmű avatására.

A rendezvény biztosításának köszönhetően atrocitásra nem került sor, hacsak azt nem tekintjük annak, hogy a tüntetők még Kosáry Domokos történészbe, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökébe is beléfojtották a szót. Az egykori Felvonulási tér ekkor kapta az Ötvenhatosok tere nevet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!