szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Jóllehet a kormányzat igyekezett minden felelősséget a Mal Zrt.-re hárítani, valójában a balesetért a tározó engedélyezésében és ellenőrzésében részt vevő hatóságok is hibáztak. A Nemzeti Nyomozó Iroda 15 embert, köztük a cég vezetőit gyanúsítja, az illetékes főfelügyelőség pedig 135 milliárd forintos gigabírságot szabott ki a társaságra.

A kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint a Mal Zrt. vezetői és a regionális környezetvédelmi hatóság a felelős a tragédiáért. Eszerint nem természeti, hanem ipari katasztrófa történt tavaly október 4-én.

Stiller Ákos

Mindez azért is érdekes, mert Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a katasztrófa után kizárólag a Mal Zrt. felelősségét firtatta, "saját embereit" védve. Pedig nemcsak a cég, a hatóságok is felelősek a tragédiáért. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDKTVF) például abban, hogy elfogadta, a lerakott anyagot nem veszélyes hulladékként jegyezték, így nem voltak olyan szigorúak a lerakására, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket.

A KDKTVF igazgatója 1999 és 2009 között Kling István volt, aki a katasztrófa idején vízügyi államtitkár-helyettes volt (korábban a Bajnai-kormány államtitkára). Márpedig Kling felelősségét felettese, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is hárította, mondván: a felügyelőség csak a gyártási folyamat technológiáit vizsgálhatta. Csakhogy ez nem fedi a valóságot, az engedélyeztetési folyamat során ugyanis vizsgálták a tározók műszaki állapotát is.

Ajka város jegyzője - bár megtiltotta, hogy a lerakóba veszélyes hulladékot tegyenek - nem lépett fel akkor, amikor a hulladékot a területen lerakták. A bányakapitányságot azért kritizálták, mert noha a bányászati hulladék lerakásának engedélyezése 2008-tól a bányafelügyelet hatásköre, a kapitányság nem ellenőrizte műszakilag a lerakásra szolgáló építményt. Valójában egyetlen hatóság sem foglalkozott érdemben a gátszakadás kockázatával.

Nyomozás és gyanúsítások

A vörösiszap-katasztrófa után egy héttel vette kezdetét a Mal Zrt. vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása. Tavaly október 11-én maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy őrizetbe vették a cég vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt. A cégvezetőt több ember halálát okozó közveszély-okozással és környezetkárosítással gyanúsították meg. A rendőrség a bíróságtól kérte Bakonyi előzetes letartóztatásba helyezését, amit nem rendeltek el.

Stiller Ákos

Bakonyi után a Mal műszaki szolgáltatási igazgatóját, majd környezetvédelmi felelősét, illetve a 2010 októberében szolgálatot teljesítő diszpécsert is meggyanúsították. Az utóbbi számlájára a Nemzeti Nyomozó Iroda azt írta, hogy nem az intézkedési tervekben előírtak szerint értesítette a hatóságot, ami miatt vele szemben felmerül a halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja.

Idén ősszel folytatódtak a gyanúsítások: a Mal Zrt. jelenlegi és egykori munkatársait halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, gondatlanságból elkövetett, csak beavatkozással helyreállítható károsodást okozó környezetkárosítással, valamint gondatlanságból elkövetett természetkárosítással és hulladékgazdálkodás rendje veszélyes hulladékra elkövetett megsértésével, továbbá különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással gyanúsítják.

"Átláthatatlan és követhetetlen" nyomozás

Mindezzel kapcsolatban a Malt képviselő Ruttner György ügyvéd a hvg.hu-nak azt mondta, rendkívül bonyolult kérdés megállapítani, mi okozhatta a tragédiát. „Nincs olyan szakértői vélemény, amely ezt pontosan leírná” – hangsúlyozta. A jogi képviselő megjegyezte, a végső okot tudni csak, azt, hogy talajtörés történt. „Mintha valaki lába alól kirántanák a szőnyeget” – magyarázta Ruttner, kifejtve, hogy a Föld mélyen található rétegeiben következett be az az elcsúszás, ami miatt átszakadt a gát.

Stiller Ákos

Az ügyvéd szerint az alapvető probléma az lehetett, hogy a tározók építésekor – még a privatizáció előtt – rossz helyet választottak. Nem vizsgálták meg a talaj szerkezetét, és nem számított az sem, hogy egy patak medrére építkeznek, amelyet emiatt el is kellett téríteni. Ruttner György közölte, mindezt tetézte, hogy a tragédia előtt fél évvel rendkívüli mennyiségű csapadék hullott le: akkora esőzés volt, hogy a csapadékvíz a kötelezően előírt résfal miatt nem tudott elszivárogni. „A felgyülemlett esővíz módosította az alatta lévő talaj szerkezetét, ami előidézte a megcsúszást.” Az ügyvéd ezek alapján mondta, hogy fontos lenne megvizsgálni, valóban ezek a mélyben játszódó, a Föld felszínén nem látható folyamatok vezettek-e a katasztrófához.

Ruttner attól fél, hogy nem a tényleges felelőst találják meg. „A nyomozás átláthatatlan és követhetetlen, az újabb gyanúsításoknak – feltételezem – objektív oka lehet. Magyarországon azonban az a bűncselekmény – átmenetileg a bíróság döntéséig –, amit az ügyészség annak gondol” – véli. A védő elmondta, nemrég még arról volt szó, hogy hamarosan lezárul a nyomozás és iratismertetést tartanak, ennek azonban ellentmondanak az újabb gyanúsítások.

A kiszabott 135 milliárd forintos gigabírsággal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az példa nélküli és kifizethetetlen, nincs olyan hazai vállalkozás, amely ezt teljesíteni tudná. „A határozatot három ponton támadjuk, a tényállás, a jogalap és az összeg tekintetében, tehát, hogy mennyi vörösiszap folyt ki a tározóból, hogy a katasztrófának mi volt az indoka és hogy a bírság számítása rossz adatok alapján történt. Mindenesetre a legfurcsább az, hogy erről is úgy döntöttek, hogy még nem tudni, mi volt a tragédia oka és ki a felelős a történtekért” – közölte Ruttner György.

Illés Zoltán reagálása

Cikkünk megjelenését követően a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságától a hvg.hu-val azt közölték, hogy „a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság munkája és az ügyben zajló nyomozás két, egymástól független folyamat, ezért ezeket összemosni nem szerencsés. A büntetőjogi felelősséget a nyomozó hatóság vizsgálja, a környezeti károkozást az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek kell megállapítania. Ami a Mal Zrt.-re kirótt bírságot illeti, nincs mese, ezt a hatályos törvények értelmében ki kellett szabni. Az összeg kiszámítását a jogszabályok pontosan meghatározzák.”

Illés Zoltán ehhez még hozzátette azt, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a történtekért kiket terhel felelősség. Így azt is, hogy a főfelügyelőség volt vezetőjének, Kling Istvánnak a felelőssége az iszap-katasztrófa kapcsán fenn áll-e.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Vörösiszap után: miért kell öt évig vizsgálni az embereket?

Az egy éve történt vörösiszap-katasztrófa után a lakosság egészségi állapotát szinte azonnal elkezdték figyelni, a kontrollvizsgálatok pedig azóta is folyamatosak, sőt, öt évig ismétlik majd ezeket. Az érintett lakosokat az e célra létrehozott szűrőközpontba hívják be időközönként az orvosok. Minderre azért van szükség, mert nem zárható ki a későbbi egészségkárosodás sem.

Szegő Iván Miklós Itthon

Devecser, Kolontár: a legtragikusabb nap személyes krónikája

2010. október 4-én, a szokásos parlamenti viták közben, kora délután érkezett a hír: „Átszakadt a tározó - iszapömlés Devecsernél”. Első pillantásra ez nem mondott nekünk sokat, hiszen addig kevesen láttunk a szerkesztőségben „iszaptározót”. Valamilyen patakra gondoltunk, amely esetleg megáradt; a hírnek csak a közepén szerepelt a „vörösiszap” szó. Aztán egyszer csak ömleni kezdtek az igencsak ellentmondásos információk.