szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával rendezné a hontalan, illetve a szülői felügyelet nélküli, ismeretlen állampolgárságú külföldi gyermekek státuszát Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere, parlamenti képviselő. A kérdésben kompetens civil szervezetek szerint a javaslat pozitív, de számos rejtett buktatója van. A helyzet megoldására nem ez az első próbálkozás: 2009-ben egy ötpárti indítványt söpört el a szociális minisztérium ellenállása.

Harminc-negyven gyermek bizonytalan helyzetét számolná fel Rogán Antal a magyar állampolgárságról szóló törvény módosításával. A tervek szerint kedvezményesen honosítható lenne a hontalan mellett az az ismeretlen állampolgárságú külföldi gyerek is, aki nem áll szülői felügyelet alatt. Az illetékes V. kerületi gyámhivatalnál a hvg.hu-nak azt mondták: zömében Romániából származó, főleg magyar nemzetiségű gyerekekről van szó, de van köztük olyan is, aki Szlovákiából vagy Ukrajnából származik.

A kedden beterjesztett törvénytervezet indoklásában Rogán azt írta, hogy ezen gyerekek rendezetlen státusza jogbizonytalanságot okoz: gyakran előfordul például, hogy nem jutnak hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, és évekig nem lehet örökbe fogadni őket.

A fideszes képviselő szerint "a gyakorlatban előfordulnak olyan esetek, amikor a magára hagyott kiskorú, illetve az anya származását ki lehet deríteni, és megállapítható, hogy a felmenői között volt-e magyar állampolgár". Viszont ha a felmenőkről nem lehet adatot fellelni, akkor a jelenlegi szabályozás szerint csak ötévi helybenlakás után honosítható a Magyarországon született gyerek. Ez viszont Rogán szerint túl hosszú idő, amit a gyerekek mihamarabbi elhelyezése miatt csökkenteni kellene. Ezért a fideszes politikus azt javasolja, hogy lehetőleg egy év elteltével honosíthassák őket.

Vannak buktatók

„Szembesült vele, hogy ez egy élő probléma” – magyarázta a hvg.hu-nak Puka Zsófia, Belváros-Lipótváros sajtóreferense, miért karolta fel az ügyet a polgármester. Puka azt mondta, nincs különösebb aktualitása annak, hogy Rogán Antal éppen most nyújtotta be a javaslatát. Ugyanakkor a fideszes parlamenti képviselő jól ismerheti a problémakört, hiszen az V. kerületi gyámhivatal országos szinten felel ezekért a magukra maradt vagy hagyott gyerekekért.

A hontalanság nem egyenlő a hajléktalansággal

Hontalan az, akinek nincs állampolgársága, ami a számos „technikai” probléma (nincs útlevele, nem kap külföldön konzuli védelmet, stb.) mellett azért is tragikus, mert számos emberi jogot igazából az állampolgársági viszonyon keresztül lehet leginkább érvényesíteni: az adott állam garantálja ugyanis bizonyos jogok tiszteletben tartását az állampolgárai számára).

Az a gyermek, aki nem magyar állampolgárságú anyától Magyarországon születik, és az édesanya szülés után a gyermeket a kórházban hagyva ismeretlen helyre távozik, (sokszor közli, hogy hajléktalansága, vagy egyéb szociális körülményei miatt nem tudja ellátni gyermekét), ismeretlen állampolgárságúként ideiglenes beutalással bekerül a magyar gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe. E gyermekek nagy valószínűséggel magyar állampolgárságú apák gyermekei, és többségükben édesanyjuk is magyar nemzetiségű.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője szerint a Rogán-féle javaslat pozitív kezdeményezés, de a szövegnek számos rejtett buktatója van.

Gyulai szerint problémákat okazna a gyakorlatban, hogy a Rogán benyújtotta tervezet feltételes módban fogalmaz. Azaz a tervezetben az szerepel, hogy az eredeti törvényben meghatározott ötéves helybenlakástól el lehet tekinteni, ez viszont nem garantálja, hogy a hatóságok el is fognak. Ugyanakkor Gyulai szerint az sem derül ki egyértelműen a törvénytervezetből, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén a gyermek hány év után válhat magyar állampolgárrá. A javaslat ugyan kiköti, hogy az ismeretlen állampolgárságú gyereket honosítani lehet, ha legalább egy éve gyermekvédelmi szakellátásban részesül, ám Gyulai szerint a „legalább” szó szerepeltetése a törvényben lehetővé tenné, hogy éveket csússzon az eljárás elindítása. A menekültügyi programvezető éppen ezért úgy véli, a javaslat így több lehetőséget is teremt arra, hogy a hasznos kezdeményezés elvérezzen a gyakorlatban.

A Helsinki Bizottság ezért azt javasolja, hogy tegyék egyértelművé a törvényben: ha a magyar hatóságok a gyerek születését követő egy évben nem tudják kideríteni az állampolgárságot, akkor az egyéves születésnapjukon automatikusan váljanak magyar állampolgárrá az érintett gyerekek.

Magyarországi hiányosságok

Gyulai szerint a módosító azért is hiányos, mert bár egy csoport problémáját orvosolni igyekszik, megoldás nélkül hagyja több másik érintett csoport ügyét. A Helsinki Bizottság Hontalanság Magyarországon című tanulmánya szerint a hontalanság születéskori megelőzését szolgáló garanciák itthon elégtelenek, mivel továbbra is lehetővé teszik, hogy Magyarországon született gyermekek hontalanná váljanak vagy tartósan „ismeretlen állampolgárként” kelljen élniük – ami a hontalansághoz nagyon hasonló állapotot eredményez.

 

A hatályos és a Rogán-féle javaslat által nem érintett magyar szabályok alapján így hontalan lesz az a Magyarországon született gyermek, akinek a szülei hontalanok, de miután még nincs letelepedési engedélyük, nem rendelkeznek hivatalos „lakóhellyel” (pedig már lehet, hogy évek óta jogszerűen itt tartózkodnak).

 

A jelenlegi szabályozás szintén figyelmen kívül hagyja, hogy számos ország szabályozása nem teszi lehetővé, hogy a szülők átörökítsék állampolgárságukat külföldön született gyermekükre, plusz mintegy harminc ország ezt – diszkriminatív módon – kizárólag az apa számára teszi lehetővé. Így például egy libanoni anya és egy ismeretlen vagy hontalan apa Magyarországon született gyermeke hontalan lesz.  A Helsinki Bizottság álláspontja szerint ez a helyzet több nemzetközi egyezményben foglalt kötelezettséget is sért.

Pozitív, de hiányos

Pozitívnak, ugyanakkor hiányosnak ítéli Rogán javaslatát Mina Krisztina, az SOS Gyermekfalu kommunikációs vezetője is. Szerinte fontos, hogy a módosító javaslat az ismeretlen állampolgárságú státusszal rendelkező gyerekekre is vonatkozik, ugyanakkor szerinte épp a legfontosabb kérdést nem tisztázza.

A tervnek lehetnek buktatói
©

A gyermekfalu tapasztalatai szerint sokszor előfordul ugyanis, hogy egy nem magyar állampolgárságú, de általában magyar nemzetiségű, hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermeket „hazaküldnek”, általában az édesanya állampolgárságának megfelelő országba.

Rogán előterjesztése viszont nem tér ki arra, hogy csak akkor lehet kiszakítani egy gyereket a megszokott környezetéből, ha a másik országban biztosított a végleges családi elhelyezése: azaz garantáltan nem egyik gyermekotthonból kerül a másikba, vagy egyik nevelőszülőtől a másikhoz.

A Magyar Helsinki Bizottság és az SOS Gyermekfalu egy korábbi, Origónak adott nyilatkozata szerint ez nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is. „Egy ilyen váltás a gyerekeknek egy rémálom. Beteszik őket egy autóba, és egy olyan országban kötnek ki, ahol a nyelvet sem beszélik” – fejtette ki a hvg.hu-nak Mina. Ezeket a gyerekeket tehát sokszor úgy küldik vissza az őket elhagyó szülők országába, hogy egyáltalán nem kötődnek oda.

Számokban

Bár az illetékes gyámhivatal tájékoztatása szerint a jelenleg érintett gyerekek zöme Romániából származik, az arányok korábban másképp alakultak. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2010-es jelentése szerint az V. kerületi gyámhivatal munkatársai 2004. január 1. és 2010. május 15. között, 39 országból származó 715 gyermek ügyében jártak el. Közülük 135 gyermek szerb, 91 afgán, 90 koszovói, 85 román, 44 moldáv, 35 pakisztáni, 27 albán, 19 szomáliai, 15 ukrán, a többiek más államok állampolgárai voltak. A más államokból származó gyermekek száma egyetlen ilyen ország esetében sem érte el a tizet.

Az elgáncsolt ötpárti

Az állampolgárság nélküli gyerekek státuszának rendezésére nem ez az első próbálkozás. 2009 februárjában ötpárti törvényjavaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, de mivel az előterjesztők – Zombor Gábor (Fidesz), Soltész Miklós (KDNP), Herényi Károly (MDF), Török Zsolt (MSZP), Béki Gabriella (SZSDSZ) – közül senki sem jelent meg az illetékes parlamenti bizottság ülésén, végül az ügy tárgysorozatba-vételét is elvetették és az Országgyűlés nem vitatta meg az ügyet.

Az előterjesztést megelőző ötpárti egyeztetést az SOS Gyermekfalu vezetői kezdeményezték. Mina Krisztina a két évvel ezelőtti javaslatbukást a hvg.hu-nak azzal magyarázta, hogy az előterjesztés a gyámhivatallal szorosan együttműködő szociális minisztérium ellenállásába ütközött.

Mindezt megerősítette lapunknak az egyik előterjesztő, Török Zsolt szocialista képviselő is, aki szerint végül azért nem mentek el a vitára, mert akkorra már eldőlt, hogy a Gyurcsány-kormány nem támogatja a javaslatot.

Gyerekek az SOS Gyermekfaluban
©

Bajnai Gordon egyéves kormányfői ténykedése alatt még megpróbálták továbbvinni az ügyet, a miniszterelnök pedig hajlandóságot mutatott a helyzet megoldására, ám mivel ehhez több törvényt is módosítani kellett volna, végül kifutottak az időből.

Pro-kontra: ugyanarra hivatkoznak

A kormány álláspontját akkor az igazságügyi minisztérium szakállamtitkára, Dr. Papp Imre ismertette, aki azt mondta: a probléma megoldásának szükségességével egyetértenek, a választott jogi forma azonban nem megfelelő. Indoklása szerint egyrészt olyan nemzetközi szerződésekkel nincs összhangban, mint az európai állampolgársági egyezmény, vagy a New York-i, a gyermekek jogairól szóló egyezmény, másrészt pedig a köztársasági elnök alkotmányban biztosított hatáskörével sincs szinkronban.

A 2009-es javaslat

A 2009-es törvényjavaslat lényege az lett volna, hogy a külföldi anyák által magukra hagyott gyermekek magyar állampolgárságot kaphassanak akkor, ha a származási ország egy év után sem válaszol a magyar megkeresésre. Magyarországon akkor negyven olyan gyerek volt, aki állampolgárság nélküli volt, illetve nem volt ismert az állampolgársága.

Török Zsolt szocialista képviselő akkor azt mondta: egy ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a külföldi állampolgárságú anya nem intézkedik megszült gyermeke sorsáról, a kórházban hagyja őt, így ismeretlen állampolgárságúnak anyakönyvezik a gyereket.

A New York-i egyezményre való hivatkozás azért érdekes, mert Haraszti Katalin, az állampolgári jogok biztosának munkatársa egy 2010-es ügyben, amelyben többek között egy Magyarországon született, három és fél éves román állampolgárságú gyermek Romániába történő kiszállításáról volt szó, szintén erre az egyezményre hivatkozott, amikor azt írta: „a tagállamok közigazgatási hatóságai valamennyi, a gyermekeket érintő döntésükben elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe”.

Nem véletlenül mondja az SOS Gyermekfalu kommunikációs vezetője, hogy tapasztalataik szerint a jogi útvesztőkben sokszor elveszik a gyerekek érdeke, ezért is akarják minél hamarabb elérni a gyerekek örökbe adhatóságát a magyar ellátórendszer terhelése helyett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!