Az alkotmányügyi bizottság - a házelnök megkeresésére hétfőn, a kormánypárti és a jobbikos képviselők támogatásával - elfogadott eseti jellegű állásfoglalása kimondja: Molnár Csaba képviselőnek a Demokrata Párt képviselőcsoportja megalakításáról szóló, az Országgyűlés elnökéhez intézett bejelentésében a képviselőcsoport tagjaiként feltüntetett tíz képviselő, mint az MSZP frakciójából kilépéssel függetlenné váltak, a házszabály vonatkozó bekezdése értelmében hat hónap elteltével csatlakozhatnak képviselőcsoporthoz, illetve vehetnek részt új frakció alakításában.

Az Országgyűlés házszabálya értelmében az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított 15 napon belül bármely képviselőcsoport, illetve legalább tíz képviselő támogatásával rendelkező független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat, tárgyalását pedig legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.

A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, illetve független képviselő szólal fel, a konkrét esetben ez Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke lesz. Ezt követően az alkotmányügyi bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki és véleményt nyilváníthat az elsőként szólásra jelentkező független képviselő is. Ezek a felszólalások nem haladhatják meg az öt percet - rendelkezik a házszabály.

Menetrend

A képviselőcsoportok, illetve a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, illetve a szólásra elsőként jelentkező független képviselő három-három percben hozzászólhat.

Ezek után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselő, majd az alkotmányügyi bizottság előadója kap szót öt percben, az Országgyűlés ezt követően dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről. Az Országgyűlés ellenkező döntéséig az állásfoglalást alkalmazni kell.

A Demokratikus Koalíció a kérelem benyújtása kapcsán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, "egy frakció nem irodákról és fénymásolókról, hanem tagjainak tisztességes országgyűlési munkájáról szól", ők eszerint fognak dolgozni a következő hat hónapban.

Szerintük az alkotmányügyi bizottság "a tények ismerete nélkül, politikai megrendelés alapján döntött", és bár nem kétséges számukra, hogy "az Országgyűlés Fidesz-Jobbikos többsége" a javaslatuk ellen fog szavazni, mégis szükségesnek tartják, hogy ne csak egy bizottság, hanem az Országgyűlés valamennyi képviselője dönthessen, hogy "vállalja-e a felelősséget a demokratikus ellenzék munkájának akadályozására tett kísérletért".

A "kilépés" története

Gyurcsány Ferenc október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új, nyugatos, polgári balközép pártot alapítanak a már létező Demokrata Párt bázisán, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva. Közölte továbbá, hogy az MSZP-ből vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját, amelynek vezetője Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter.

A frakcióalakításról másnap Molnár levélben tájékoztatta a házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük. Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett az MSZP képviselőcsoportjából.

Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. Távozásuk óta a tízek függetlenként vesznek részt a parlament ülésein, többen fel is szólaltak közülük.