A Jobbik tudomásul veszi a döntést, de Vona Gábor, a párt elnök-frakcióvezetője azt mondta, súlyos hibának tartják, hogy az ország leendő alaptörvényéről nem lesz népszavazás. Novák Előd, a népszavazást kezdeményező jobbikos képviselő azonban közleményében azt írta, hogy csak házszabályellenesen tudták meghiúsítani a párt népszavazási kezdeményezését.

"Kövér László nem először élt vissza házelnöki jogkörével, amikor nemes egyszerűséggel szabálytalannak minősítette, így figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek népszavazásra bocsátását célzó, szabályos indítványomat. Így az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti az Alaptörvény kiegészítését eljárásjogi okból, ahogy az egyházügyi törvény esetében is tette. Igaz, január 1-jétől állampolgárok, képviselők, sőt frakciók sem fordulhatnak az Ab-hez, de az alapvető jogok biztosa még kezdeményezhet eljárást" - írta Novák.

Szerinte a házvezetés által idézett, még hatályos Alkotmány bekezdése nem ellentétes a szintén kétharmados, a Jobbik által hivatkozott Házszabály paragrafusával, "hiszen utóbbi egy külön, plusz lehetőséget biztosít képviselői alapjogként kizárólag az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítésének kezdeményezése ügyében, amiről csak az Országgyűlés következő ülésén lehetett volna dönteni".

A Fidesz ezért hívatott össze rendkívüli házbizottsági ülést, és ezért kérte a Jobbikot a népszavazási kezdeményezés visszavonására, hogy már január 1-jétől hatályba léphessen az Alaptörvény kiegészítése, illetve a Hit Gyülekezetét is történelmi egyházzá nyilvánító, új egyházügyi törvény - tette hozzá Novák. "Végül Kövér László erőből oldotta meg a kellemetlenségüket, szabálytalannak minősítve a kezdeményezést, fellebbezési lehetőség pedig nincs… A házelnök ugyanúgy hivatali visszaélést követett el, mint amikor sorozatosan fogadja be a kormánypárti képviselők házszabályellenesen benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatait" - fejeződik be a képviselő közleménye.

A Jobbik az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről kezdeményezett megerősítő népszavazást. Novák Előd a kezdeményezés bejelentésekor elmondta, lelkiismereti okokból kérik a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót.

Az Országgyűlés ülését levezető elnök a Jobbik bejelentése után pénteken rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatára.

A Ház a testület ülése alatt szünetet tartott, ez az eredeti tervek szerint 14 óráig tartott volna, de végül csak fél négykor folytatódott a parlament ülése. A Fidesz ugyanis azt kérte a Jobbiktól, vonja vissza a népszavazási kezdeményezést, erre a párt gondolkodási időt kért és emiatt átmenetileg a házbizottsági ülést is felfüggesztették.