Mong Attila korábban részletekben közölte le blogján az Európai Bizottság elnöke által a magyar kormányfőnek küldött, határozott hangú levelet, amelyben a Fidesz-többség által akkor még csak benyújtott sarkalatos törvényeket kifogásolta. A magyar kormány szóvivője előbb úgy tett, mintha a levél létezése is kétséges volna, és a kormányzat számára kellemetlen tartalmáról később sem adott semmiféle tájékozatatást.

Ellenben Kocsis Máté, a rendvédelmi bizottság fideszes elnöke Pintér Sándor belügyminiszterhez intézett kérdésben az iránt érdeklődött, hogy hogyan kerülhetett Mong Attila újságíró birtokába José Manuel Barroso által írt levél. Erre válaszolta pénteken Pintér, hogy a szivárogtatás nem idehaza (értsd: nem kormánykörökből) történt, majd válaszában felcsillantotta a lehetőségét, hogy feljelentést lehet tenni levéltitok megsértése miatt.

"A levél illetéktelen személyhez történő kikerülése egyértelműen jogszabálysértő, ugyanakkor a levéltitok megsértését a törvény magánindítványra rendeli büntetni, ezért ilyen ügyben a sértett feljelentése alapján indulhat a rendőrség hatáskörébe tartozó eljárás" - válaszolta Pintér Kocsis Máténak.

Pintér Sándor

Túry Gergely

A TASZ szerint Pintér tévedett, a szervezet keddi állásfoglalása szerint az Európai Bizottság elnöke ugyanis Magyarországon közfeladatot ellátó személynek minősül, hiszen Magyarország az EU tagállamaként az alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolja.

A szervezet szerint Barrosónak, mint a Bizottság elnökének, kötelessége figyelemmel kísérnie a magyar törvények uniós jogszabályokkal való összhangját. Közfeladatot ellátó személynek a közfeladatával összefüggő személyes adata – jogszabályokról kialakított véleménye – közérdekből nyilvános adat. Az információszabadságot szabályozó magyar törvény szerint a közérdekű adatok megismerhetősége korlátozható uniós jogi aktus alapján, azonban a bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést szabályozó uniós rendelet alapján egy ilyen tartalmú levél főszabály szerint nem titkolható el - teszi hozzá a TASZ.

A levéltitok megsértésének büntetőjogi szankcionálásával a zárt küldeményben szereplő közlés tartalmának titokban maradásához fűződő személyiségi jogot védi a törvény - emlékeztet a jogvédő szervezet. A közhatalmat gyakorló személyek - ebben a minőségükben - nem élveznek más magánszemélyekhez hasonló jogi védelmet. A kiszivárogtatott levél nem személyes közléseket tartalmaz két ismerős privát viszonyában, hanem az Európai Bizottság elnökének szavait Magyarország miniszterelnökének.

"Természetesen, amennyiben nem a közmegbízatásukkal összefüggésben írnak egymásnak – például a portugál-magyar labdarúgó meccsről értekeznek – már büntetőjogi védelmet élvez a levelezés" - fogalmaz a TASZ.

Ahhoz, hogy egy bűncselekmény megvalósuljon, a törvény szövegében szereplő összes tényállási elemnek meg kell valósulni. A Btk. szerint az követi el a levéltitoksértést, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megismerés végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja.

José Manuel Barroso

MTI / EPA

"Látható, hogy az elkövetési tárgy csak zárt küldemény lehet. Felettébb valószínűtlen, hogy Barroso elnök vagy Orbán Viktor íróasztalán heverő zárt borítékot bontotta volna fel a kiszivárogtató. Sokkal életszerűbb, hogy a bizottság vagy a Miniszterelnökség egy munkatársa az iktatáskor vagy az irattárból szerezte meg a levelet – amelyet nem mellékesen átnézett már egy sor jogi szakértő" - közölte a TASZ, amely szerint „megszerzés” alatt a bírói gyakorlat szerint a levél jogellenes, csalárd úton, általában a kézbesítő megtévesztésével történő birtokbavételt kell érteni.

Ezt az elkövetési magatartást a szervezet szerint egyértelműen kizárhatjuk, hiszen ebben az esetben nem jutott volna el a levél a miniszterelnökhöz.  A „zártság” mint tényállási elem hiányzik, így nem valósulhatott meg bűncselekmény. A TASZ szerint legfeljebb a köztisztviselőket terhelő hivatali előírások megsértése miatti felelősség terhelheti az információforrást, ezt azonban a köztisztviselőkről szóló törvényben szabályozott fegyelmi eljárás keretein belül lehetséges vizsgálni és szankcionálni.

A TASZ közleményében hozzáteszi, "Mong Attila, akihez a levelet kiszivárogtató eljutatta, nem köteles megnevezni a forrását. Az újságírók jogosultak a számukra információt átadó személy kilétét titokban tartani. Kivételesen indokolt esetben – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kötelezhető az újságíró az információforrás felfedésére. Ebben az ügyben sem a nemzet biztonsága, sem a közrend nem sérült, bűncselekmény – mint az előző pontokban kifejtettük – nem történt."

A levéltitoksértés – éppen a magánszféra védelmi funkciója és csekély súlya miatt – kizárólag magánindítványra, azaz a sértett kifejezett kívánságára üldözendő cselekmény. Ez is azt erősíti, hogy hivatalos levelezésre nem vonatkozik a tényállás. "Ezúton jelezzük Barroso elnök úrnak, hogy amennyiben a miniszterelnök hallgat Pintér Sándorra és feljelentést tesz, hamarosan számíthat a rendőrségtől egy tanú meghallgatásra szóló idézésre" - teszi hozzá a TASZ.