„Főbenjáró bűn”: Schmitt a mai rendszeren nem csúszna át
Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem felel meg, mégis summa cum laude minősítést kapott. Tapasztalt konzulenseket kérdeztünk arról, mivel kell szembenéznie egy hallgatónak, ha a szakdolgozatánál felmerül a plágium gyanúja.
A plagizálás az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézeténél „főbenjáró bűnnek számít, és nagyon komolyan vesszük: már a sima szemináriumi dolgozatokat is ellenőrizzük egy belső szoftverrel” – mondta a hvg.hu-nak Hammer Ferenc egyetemi adjunktus. „Még így is minden félévben megbukik valaki plagizálás miatt” – tette hozzá.
Legyen szó egyetlen bekezdés jelöletlen átvételéről vagy valaki más teljes dolgozatának a beadásáról, a hallgatónak újra fel kell vennie a tantárgyat, de az is előfordulhat, hogy az illető nem folytathatja a tanulmányait – ismertette irányelveiket Hammer.
A dolgozatokban egyértelműen fel kell tüntetni a felhasznált forrásokat, a szó szerinti idézeteket idézőjellel kell jelölni, de egy másik szöveg megállapításainak átfogalmazása sem mentesít a forrás feltüntetése alól. Nem elegendő a forrásul használt művek felsorolása a dolgozat végén: mindig fel kell tüntetni az adott idézet vagy kölcsönvett gondolat pontos lelőhelyét – magyarázta lapunknak az egyetemi oktató.
Ma már nem csúszna át
A plagizálás kérdését a Budapesti Corvinus Egyetemen is szigorúan veszik, s bár kurzusdolgozatoknál nagyobb számban fordul elő ez a jelenség, a szakdolgozatok szintjén már igen ritka, mert nagyon erős a szakszeminárium-vezetői kontroll – mondta a hvg.hu-nak Urbán Ágnes, az egyetem adjunktusa. Ha mégis felmerül ez a probléma, fegyelmi eljárás indul az érintett hallgató ellen.
A Gazdálkodástudományi Karon a fegyelmi ügyek 90 százaléka, vizsgaidőszakonként nagyjából 6-8 eset a plagizálásról szól – mondta a hvg.hu-nak Balásházy Mária egyetemi docens, aki tagja a fegyelmi bizottságnak is. Ez annak ellenére is előfordul, hogy a kérdésről a fegyelmi és kártérítési szabályzat, az etikai kódex, illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzat is rendelkezik.
A plagizálást büntetés nélkül soha nem ússza meg a hallgató – tette hozzá Balásházy, aki szerint ilyenkor a felsőoktatási törvénnyel összhangban a lehetséges szankciók között szerepel a megrovás, a szigorú megrovás, bizonyos juttatások és kedvezmények elvétele, a tanulmányoktól való eltiltás maximum két félévre, illetve az intézményből való kizárás. A doktori iskola esetében még nagyobb a szigor: ott mindenképpen kizárják a plagizálót.
Urbán Ágnes azt is hozzátette: nem mindig van tisztességtelen szándék egy-egy átvett bekezdés mögött (lehet, hogy csak nem elég felkészült vagy tapasztalt a szakdolgozó), de ha valaki egy teljes fejezetet bemásol, akkor már nehezebb jóhiszeműséget feltételezni. Az mindenképpen a szakszeminárium-vezető felelőssége, hogy a szakdolgozó tisztában legyen a szabályokkal és legyen számára egyértelmű, hogy mi minősül plágiumnak.
Bár nem lehet a mostani szabályokból kiindulni, ma már nehéz elképzelni, hogy átmenjen a rendszeren egy ilyen dolgozat – magyarázta Urbán, aki szerint ma már a felsőoktatási intézmények sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a plágium kiszűrésére, mint korábban.
A konzulens is nyilatkozik
A Kaposvári Egyetemen két éve vezették be azt a gyakorlatot, hogy elektronikus formában is be kell adni az elkészült szakdolgozatokat – mondta a hvg.hu-nak Lehőcz Gábor oktatási igazgató. Azért, hogy kizárják a plágium gyanúját, a leadott dolgozatokat szúrópróbaszerűen ellenőrzik egy szoftver segítségével. Emellett a hallgatónak és a konzulensnek is írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a dolgozat megfelel a plágiumellenes előírásoknak.
Lehőcz szerint náluk arra még nem volt példa, hogy a többszörös szűrő után valaki plagizált volna diplomamunkájában, ha azonban ez megtörténne, az a diploma visszavonásával járhat.
A Pécsi Tudományegyetemen 2010 júniusától él az a szabály, hogy ha a hallgató szakdolgozatában megsérti a nemzetközi szerzői jogi normákat, akkor a diplomamunkája elégtelen – mondta lapunknak Gerner Zsuzsa dékánhelyettes. A hallgatóknak ezért Pécsett is írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy dolgozatuk saját, önálló munka, a nyilatkozat pedig azt is tartalmazza, mi minősül plágiumnak.
Gerner azt mondja, náluk nem gyakori a plagizált diplomamunka, mert a konzulensek még leadás előtt kiszűrik az ilyen problémákat, de ha mégis előfordul, a hallgatók gyakorlatilag egy évet csúsznak, hiszen a dolgozat leadása előtt két féléven át kell járniuk szakdolgozati szakszemináriumra.
Az a fránya helyesírás
Schmitt Pálnak a disszertáció megírásakor a helyesírással is meggyűlt a baja: a labdarúgás szót rendszerint rövid u-val írta, de a rövid vagy hosszú ékezetes betűk egyébként is sok gondot okoztak, rendszeresen felbukkan például a „kűzdősport”, a „vizilabda”, a „bírkózás”, de ugyanígy problémát okoztak az egybe- és különírás egyszerűbb esetei is („résztvesz” vagy „szervező bizottság”). Épp ezért arra is rákérdeztünk, ma mennyire figyelnek oda a szakdolgozatok esetében az ilyen jellegű hibákra.
A Budapesti Kommunikációs Főiskolán nagy a szigor: tizenöt nyelvhelyességi, illetve helyesírási hiba esetén már elégtelen a dolgozat, és ezt nagyon komolyan veszik. A Corvinus tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban nem volt vállalhatatlan számú klasszikus helyesírási hiba a szakdolgozatokban, ezen persze sokat segít, hogy a Word hatékonyan javít – mondta Urbán Ágnes, aki óvatosan bánik ezzel a kérdéssel. Ha nagyon kirívó a hibák száma, akkor mindenképpen szólok, de ha egy dolgozatban sok az elütés, felmerül, hogy a szerző nem diszlexiás-e – magyarázta lapunknak az adjunktus.
Pécsett szakonként változik, hogyan súlyozzák a helyesírási hibákat a szakdolgozatokban, de a magyar nyelvű munkáknál az emeltszintű érettségi kritériumrendszerét használják, egy adott hibahatár felett pedig el is utasíthatnak emiatt egy diplomamunkát – mondta lapunknak Gerner Zsuzsa.
Bár erre nincs egzakt szabályrendszer, az irányelvek pedig karonként eltérnek, a dolgozatok elbírálásakor a Kaposvári Egyetemen is figyelembe veszik a formai, helyesírási szempontokat is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Index: eltűnt Schmitt egyetemi szakdolgozata
Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata - írta az Index, amely azt követően próbálta meg felkutatni a szakdolgozatot, hogy a hvg.hu kiderítette, az államfő doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
Schmitt Pál hivatala visszautasítja a plágiumvádakat
A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.
Plágiumgyanú Schmitt ellen: vizsgálatra lehet szükség
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
"Pálgium?", "Le sem tudom írni" - Schmitt plágiumügyén nevetnek a netezők
Schmitt Pál államfőn élcelődik az internet népe, miután lapunk megírta: a köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató által a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Az alábbiakban ebből a termésből válogattunk.
"Schmittnek le kell mondania" - reakciók a plágiumügyre
Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását követeli az MSZP és az LMP, amennyiben bebizonyosodna a hvg.hu értesülése, hogy az államfő valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor.
Súlyos plágiumgyanú Schmitt Pál doktori értekezése körül
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
