Abszurd helyzetbe kormányozhatja magát a kormány, ha igyekszik elkerülni az uniós kötelezettségszegési eljárás következményeit – márpedig fideszes és kormányzati forrásunk egyaránt azt állítja, hogy ez a fő cél, erről beszélt már legutolsó interjújában Orbán Viktor és Navracsics Tibor is. A magyar kormányfő az MTI-nek azt mondta január 8-án, hogy „ha úgy látják, megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat magukévá tenni”, a kormány számára „nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk megváltoztatása”. Navracsics Tibor az Európai Bizottság döntése előtt azt mondta a köztévé reggeli műsorában, hogy a kormány „abszolút nyitott” például arra, ha a Bizottság azt kéri, vegyék ki a jegybanktörvényből az új alelnökre, vagy a Monetáris Tanács két új tagjára vonatkozó részeket.

„A jegybanktörvény volt az a jogszabály, amire a legtöbben figyeltek, és amit szerintem az elején készek voltunk beáldozni, hogy más esetekben ne induljon eljárás” – mondta ezzel kapcsolatban egy kormányzati forrásunk, aki szerint már az is siker, hogy olyan jelentős ügyekben, mint például a stabilitási törvény, az EU békén hagyja Magyarországot. „El tudom képzelni, hogy ezek után elfelejtjük az alelnököt és a két plusz tagot is a Monetáris Tanácsban” – mondta egy, a Fidesz-frakció ügymenetére rálátó forrásunk is. Azt minden megkérdezett elismerte ugyanakkor, hogy ha a jegybanktörvény az IMF-tárgyalások feltétele, akkor "nincs mozgástere a kormánynak, mert a hitelre szükség van".

A német fogorvosok is...

Hasonlóan vélekedtek forrásaink a két másik törvényjavaslatról is. Az alkotmányügyi bizottság egyik fideszes tagja szerint a bírák korhatárával kapcsolatban nyitva maradhat a kérdés – ezt Navracsics Tibor is valószínűsítette – hiszen „ott az EU olyanra hivatkozott, ami mind a 27 tagállamban jelen van”. Kormányzati forrásunk is úgy vélekedett, hogy az unióban számos olyan precedenst lehet találni, amire hivatkozhatunk. „Németországban él egy törvény, ami szerint 65 év után a fogorvosoknak nyugdíjba kell vonulniuk, hogy a fiatalok léphessenek a helyükbe. Eszerint valaki 62 évesen még nyugodtan bíráskodhat, de 65 évesen már nem lehet fogorvos, három évről folyik egy érdekes gerontológiai vita” – ironizált informátorunk. Ez azonban aligha lesz olyan jelentőségű ügy, ami miatt komoly presztízsveszteséget szenvedne a kormány.

Csakúgy, mint az ombudsman hivatalának átszervezése, amelyben várhatóan – legalábbis forrásaink szerint – szintén engedni fog a kormány. Kérdés, hogy hogyan: a Bizottság ugyanis azt kifogásolta, hogy az új adatvédelmi hivatal vezetőjét a kormányfő javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök – ez a testület szerint a hivatal függetlenségének megsértése, amit pedig az alkotmány is garantált. Csakhogy most bármilyen változáshoz – akár ad absurdum az eredeti állapot helyreállításához – ismét törvényileg kellene „nekimenni” az adatvédelmi hivatalnak, ami miatt akár ismét kötelezettségszegési eljárás indulhatna az ország ellen, hiszen az új szervezet függetlenségét is sértené a lépés. Forrásaink egyelőre nem tudták megmondani, ezt a gordiuszi csomót miképpen vágja át a kormány. Ám Szabó Máté ombudsmant amolyan "megszüntetve-megőrizni" módon kellene posztján hagyni, de ezzel ismét egy független hivatal szervezetébe és működésébe "piszkálna bele" a kormány.

A Bizottság figyel, de a magyar kormánynak nincs túl sok félnivalója az eljárásoktól

AP / Cedric Jouber

A nemzetközi jogász szerint sincs túl sok oka az aggodalomra a kabinetnek a mai fejlemények tükrében. Az elmúlt hetek politikai ütésváltásaihoz képest inkább jó hír a magyar kormány számára az, hogy három jól körülhatárolható kérdésben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Ezzel ezek az ügyek „ismert és normálisnak tekinthető mederbe terelődnek és feltehetőleg kikerülnek a politikai reflektorfényből”.

Az ELTE tanára szerint úgy tűnik, hogy a Bizottság - szemben a spekulációkkal - nem törekszik arra, hogy az Európai Unió alapszerződésének 7. cikke alapján politikailag pellengérre állítsa az országot és elérje bizonyos tagállami jogosultságai felfüggesztését (arra hivatkozva, hogy a demokratikus jogállam közvetlen veszélybe került), bár az a szerdai Európai Parlamenti vitából (és elsősorban a néppárti felszólalásokból) lesz csak látható, hogy ennek a  kockázata végleg elhárul-e vagy sem. A túlzottdeficit-eljárás további folytatása szintén politikai nyomás alá helyezi a kormányt, de ez ebben az esetben nem lesz annyira jelentős, hiszen pénzügyi jellegű szankcióktól a legrosszabb esetben sem kell 2013 eleje előtt tartani.

A legfontosabb

A nemzetközi jogász szerint feltehető, hogy a most kötelezettségszegési eljárásban tárgyalt ügyek közül csak a nemzeti banki függetlenség kérdését teszik az IMF-hitel bizottsági támogatásának előfeltételévé, esetleg más gazdasági kérdésekkel (végtörlesztés, szektorális adók stb.) együtt. Ez az összekapcsolás természetesen az érintett ügy gyorsabb rendezését vonhatja magával. Egyébként egyáltalán nem szokatlan, hogy kötelezettségszegési eljárás alá vonnak egy-egy tagállamot – Magyarországgal szemben is indultak már ilyen ügyek. Ami rendhagyó ugyanakkor, hogy a kötelezettségszegési eljárások jellemzően gazdasági kérdések miatt indulnak, alkotmányjogi vagy az állam szerkezetét érintő ügyekben ritka a vita, és különösen az, hogy egyszerre három ilyen jogvita induljon.

Az ELTE tanára szerint az ilyen eljárások menete jellemzően a következő: ha felmerül, hogy egy tagállam közösségi jogot sért, a Bizottság először információkat kér – ez történt esetünkben, akkor, amikor José Manuel Barroso és Viviane Reding írt levelet a magyar kormánynak. Ha a közölt információk alapján a Bizottság jogsértést valószínűsít, akkor megindulhat az eljárás, ennek első fázisa még mindig egy információszerzési-egyeztetési folyamat – Kende Tamás szerint ebben a periódusban is lehetséges a politikai-diplomáciai tárgyalás, tehát még a Bizottság álláspontja, elvárásai is valamennyire rugalmasak.

Négy év múlva

Ha azonban így sem sikerül közös nevezőre jutni, akkor a Bizottság egy úgynevezett „indokolással ellátott véleményt” bocsát ki, amihez Brüsszelnek - mint tényálláshoz - a továbbiakban tartania kell magát, és ha a tagállam annak nem tesz eleget, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. A luxemburgi testület Kende Tamás szerint jellemzően 1,5-2 évig is tárgyal egy-egy ügyet, és ha megállapítja a kötelességszegést, az még mindig nem jár konkrét következményekkel az adott tagállamra. Ha ugyanis egy kormány ekkor sem hajtja végre az ítéletet, akkor a Bizottságnak nincs más lehetősége, mint egy újabb kereset benyújtása a bírósághoz, amelyik ezúttal egy gyorsabb eljárásban dönthet az ítélet megszegésében megnyilvánuló jogsértésről – és ezután büntetésképpen bírságot vethet ki, akár napi tételben is.

Utóbbi gyorsított eljárás időtartama is nagyjából 1-1,5 év lehet, így (ha a kormány valóban a „falig” akar elmenni), akár négy évbe is telhet, amíg – a legrosszabb esetben - jogi következményekkel kell számolnia. Martonyi János külügyminiszter a hvg.hu-nak adott interjújában azonban arról beszélt, hogy a kormány igyekszik még a kötelességszegési eljárás keretein belül megegyezni, de ha nem sikerül, a strasbourgi döntéseket mindenképpen tiszteletben tartja majd.