Mivel a tényleges életfogytiglani szabadásgvesztésről (tész) az új alaptörvény rendelkezik, az Ab ezzel kapcsolatos döntéshozatali hatásköre nem lehet számottevő. „A TASZ azonban úgy ítélte meg, hogy a társadalomnak joga van megismerni, milyen érvek és ellenérvek hangoztak el a 2010-es Ab-tárgyalásokon a tésszel kapcsolatosan” - mondta el a hvg.hu-nak a TASZ képviseletében Hüttl Tivadar.

Ezért kérték ki elsősorban az Ab (eddig összesen nyolc) tésszel kapcsolatos gyűlésekről szóló emlékeztetőit, másodsorban pedig az alkotmánybírák meghívóit. Egy másik ügyben, a 2004-es droghatározattal kapcsolatosan a TASZ szintén kikérte Ab-tárgyalások jegyzőkönyveit. A Fővárosi Törvényszék azonban csak a meghívók esetében fogadta el a felperes kérését, a másik két keresetet az Ab „saját működésének illetéktelen külső befolyástól mentességére”, valamint a korai nyilvánosság döntés kimenetelét befolyásoló tényezőire, illetve az alkotmánybírák személyes jogainak védelmére hivatkozva elutasította. A drogtörvénnyel kapcsolatosan az ítélet indoklása szerint azért, mert nem járt még le az a 10 év, ameddig visszatarthatják (az objektivitás megőrzése érdekében) a döntések előkészítésével kapcsolatos jegyzőkönyveket és emlékeztetőket.

Mint arról már korábban beszámoltunk, február 27-én két ügyben tárgyalt felperesként a Társaság a Szabadságjogokért a Fővárosi Bíróságon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) szemben, Szalai Annamária levelével kapcsolatban még aznap megnyerték a pert, az Alkotmánybíróság ellen benyújtott panasszal kapcsolatosan határozat szerda délután született.

Az alperes képviseletében dr. Udvary Sándor a tárgyalás után a hvg.hu-nak elmondta, hogy az Alkotmánybíróság rövidesen dönt arról, hogy március 29-ig benyújtja-e fellebezését az ítélettel kapcsolatosan. Amennyiben fellebezés nem születik, az ítélet jogerős, maradéktalanul elfogadják és eleget tesznek a határozatban foglaltaknak. Hüttl Tivadar szerint az alkotmánybíráknak kiküldött meghívók több információt tartalmazhatnak egy ügyről, mint az Ab honlapján elérhető nyilvánosan elérhető ügyrendi beszámolók.

A 2012. január elsejével hatályba lépő Alaptörvényben foglalt tényleges életfogytiglani szabadságvesztést „szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése” esetén lehet kiszabni. Ezt az Ab már nem vizsgálhatja, viszont korábban csak a Büntető törvénykönyvben (Btk.) szabályozták a kérdést, és arra kiterjedt az Ab hatásköre. A rendelkezést még az első Orbán-kormány alatt alkották meg 1998-ban, s a közvetlen előzménye a móri mészárlás volt. A jogász és kriminológus szakma azonban élesen bírálta, mondván, a legsúlyosabb büntetés utólagos bírói felülvizsgálásának kategorikus elvetése embertelen megoldás.

Az Alkotmánybíróság több beadvány nyomán is vizsgálta a legsúlyosabb büntetőjogi szankció alkotmányosságát, az „alkotmányos büntetés” emberellenes voltát. Ezzel kapcsolatosan többször ülésezett már a testület, a gyűlések tényleges tartalmi anyagát, illetve az alkotmánybírák meghívóit azonban nem adták ki a TASZ kérésére.