Gyorsan sort kerítene a nyugdíjazott bírák perére egy szakmai szervezet

Az Alkotmánybíróság (Ab) július 16-ai határozatában megállapította, hogy a bírák nyugdíjazásának idén hatályba lépett új szabályai formai és tartalmi szempontból is sértik a bírói függetlenség alkotmányos követelményét - állapította meg az általa jegyzett levélben Cserni János, a közhasznú egyesület elnöke, a Fővárosi Törvényszék bírája. A január 1-jei hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisített szabályok a korábbi, nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódó kötelező felmentést 70 évről 62-re szállították le, s ez a következő években fokozatosan emelkedett volna 65 évre.

Az egyesület levelében utal arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Ab döntése kapcsán a sajtóban úgy nyilatkozott: igazgatási eszközökkel nincs mód az érintett bírák jogsérelmének orvoslására, szolgálati viszonyuk helyreállítását munkaügyi perben kérhetik. Cserni János levelében kiemelte, ezen eljárások mihamarabbi befejeződése a hivatal, a tanács és az egész magyar társadalom érdeke.

Minderre tekintettel az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület elnöke kérte Tománé Szabó Ritát, az OBT elnökét és a tanácsot, hogy "akár nyári szabadságuk egy napjának feláldozásával szíveskedjenek rendkívüli ülésen dönteni az e célból induló munkaügyi perek soron kívüli intézésének elrendeléséről" a törvény azon pontja alapján, mely szerint az OBT kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését.

A napokban az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös nyilatkozatban követelte, hogy helyezzék vissza hivatalukba az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések alapján eltávolított bírákat, és a magyar állam maradéktalanul állítsa helyre a bírói függetlenség szervezeti garanciáit a bírák és a független igazságszolgáltatás védelmében. A civil jogvédők felszólították a bírákat, a bírói szervezeteket és mindenekelőtt a bírói egyesületeket, hogy "nyilvánítsák ki szolidaritásukat hivatásukból elüldözött társaikkal". Álláspontjuk szerint a bírói szervezetek vezetőit is komoly felelősség terheli, tudniuk kell, ha nem lépnek fel kollégáik jogainak védelmében, értük sem emel majd senki szót, ha "sorra kerülnek".

"A köztársaság elnöke, a miniszterelnök, a kormánytöbbség és a bírói szervezet vezetői nyíltan tagadják a törvények szellemét, az alkotmányosság minimumát" - áll a három jogvédő szervezet közös felhívásában.

Sajtóinformációk szerint rövidesen Áder Jánoshoz fordulnak az alkotmányellenes szabályok alapján nyugdíjazott bírák azért, hogy a köztársasági elnök vonja vissza az általa és elődje által aláírt felmentő határozatokat. Schmitt Pál államfőként március 29-én 194 felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig július 6-án mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.

Még az Ab döntésének kihirdetése napján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. A kormány a tervek szerint javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.

Három nappal később Paczolay Péter, az Ab elnöke az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a testület döntéseinek végrehajtására szólított fel. Az Alkotmánybíróság döntéseit meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma - mondta akkor a testület elnöke, aki kitért arra is: a nyugdíjazás folytán távozó bírákat nem kell automatikusan visszavenni, hiszen az Ab erről nem foglalt állást.