Egyénileg, egy szervezett eljárás keretében folyamodhat felmentésért az a hat-hétezer egészségügyi dolgozó, akiket érint a kötelező nyugdíjazás.
Hat-hétezerre tehető azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiket érint a kötelező nyugdíjazás rendszere. Ők egyénileg, szervezett eljárás keretében folyamodhatnak a nyugdíjazás alóli felmentésért - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta továbbá, hogy februárban megkezdik a béremelési tárgyalások következő körét.
Az államtitkár szerdán két órán át egyeztetett az egészségügyi dolgozók szakmai érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta "számháború", ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit.
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-ei határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.
A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója - a kormány véleményének kikérése után - dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.
Előzőleg, december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert "így fair" - fogalmazott a kormányfő.
Szócska Miklós a szerdai sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy bár több szakmai szervezet felvetette, az egészségügyben a nyugdíjkorhatár megváltoztatása nincs napirenden.
Ágazati mentesség az egészségügyben sem lesz, de egy ágazatspecifikus részletszabályozás készül. A kormány látja az egészségügy emberierőforrás-helyzetét - hangsúlyozta Szócska Miklós, kifejtve: kevesebb orvos dolgozik a kelleténél, és arányában még ennél is nagyobb szakdolgozóhiánnyal kell szembenézniük. Most megfogalmazzák, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatban hány emberrel tudják ellátni a betegeket - tette hozzá az államtitkár.
Múlt csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, egyeztetést sürgetve az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Másnap a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig a kormányfőnek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek juttatta el levelét a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos aggodalmaik miatt.
Valamennyi szakmai szervezet szerint az érintettek nagy száma miatt a kormányhatározatban leírt egyedi mentességi eljárásrend kezelhetetlen lesz az egészségügyben.
Szócska Miklós pénteken azt mondta, hogy az egyeztetések egyik célja épp az, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel szervezett formában lehet alkalmazni az új szabályozást, de mindeközben az egészségügy működőképessége is fenntartható.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
