Kötelező nyugdíj az egészségügyben: még tart a számháború

Egyénileg, egy szervezett eljárás keretében folyamodhat felmentésért az a hat-hétezer egészségügyi dolgozó, akiket érint a kötelező nyugdíjazás.

  • MTI MTI
Kötelező nyugdíj az egészségügyben: még tart a számháború

Hat-hétezerre tehető azoknak az egészségügyi dolgozóknak a száma, akiket érint a kötelező nyugdíjazás rendszere. Ők egyénileg, szervezett eljárás keretében folyamodhatnak a nyugdíjazás alóli felmentésért - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta továbbá, hogy februárban megkezdik a béremelési tárgyalások következő körét.

Az államtitkár szerdán két órán át egyeztetett az egészségügyi dolgozók szakmai érdek-képviseleti szerveivel. Az egyeztetést után azt mondta: az érintettek köréről elindult egyfajta "számháború", ezért a következő időszakban tisztázzák a pontos adatokat, valamint a felmentés eljárásrendjének részleteit.

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveket rögzítő kormányhatározat a múlt év utolsó Magyar Közlönyében jelent meg. E szerint a kabinet január 31-ei határidővel kérte fel a tárcavezetőket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy intézkedjenek azok munkaviszonyának megszüntetéséről, akik a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állnak, és betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, továbbá megszerezték az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt.

A határozat viszont azt is rögzíti, hogy ha a foglalkoztató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója - a kormány véleményének kikérése után - dönthet más közalkalmazott, illetve kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról is.

Előzőleg, december 18-án az Idősügyi Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: egyedi, miniszterelnöki engedéllyel a nyugdíjkorhatár elérése után is maradhatnak a közszférában azok a munkavállalók, akiknek a szakmájában, mint például az orvosoknál, utánpótlásgondok vannak. A kettős juttatást, vagyis a nyugdíj és a munkabér egyidejű folyósítását nekik is megtiltják, de a fizetésüket olyan szintre emelik, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amikor két forrásból volt jövedelmük, mert "így fair" - fogalmazott a kormányfő.

Szócska Miklós a szerdai sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy bár több szakmai szervezet felvetette, az egészségügyben a nyugdíjkorhatár megváltoztatása nincs napirenden.

Ágazati mentesség az egészségügyben sem lesz, de egy ágazatspecifikus részletszabályozás készül. A kormány látja az egészségügy emberierőforrás-helyzetét - hangsúlyozta Szócska Miklós, kifejtve: kevesebb orvos dolgozik a kelleténél, és arányában még ennél is nagyobb szakdolgozóhiánnyal kell szembenézniük. Most megfogalmazzák, hogy a nemzeti egészségügyi szolgálatban hány emberrel tudják ellátni a betegeket - tette hozzá az államtitkár. 

Múlt csütörtökön a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közös levélben fordult Szócska Miklós egészségügyi államtitkárhoz, egyeztetést sürgetve az egészségügyi dolgozók kötelező nyugdíjazásáról. Másnap a Magyar Orvosok Szövetsége, az Orvosegyetemek Szakszervezete, a Mentődolgozók Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktorhoz fordultak, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig a kormányfőnek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek juttatta el levelét a kötelező nyugdíjazással kapcsolatos aggodalmaik miatt.

Valamennyi szakmai szervezet szerint az érintettek nagy száma miatt a kormányhatározatban leírt egyedi mentességi eljárásrend kezelhetetlen lesz az egészségügyben.

Szócska Miklós pénteken azt mondta, hogy az egyeztetések egyik célja épp az, hogy megtalálják azt a megoldást, amellyel szervezett formában lehet alkalmazni az új szabályozást, de mindeközben az egészségügy működőképessége is fenntartható.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.