szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kizárólag Gyurcsány Ferencet terheli a felelősség azért, hogy a DK kimaradt az ellenzéki pártok összefogásából – mondta Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján. Tóbiás József MSZP-pártigazgató szerint a Fidesz baloldali programmal váltható le.

A Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján értékelték az ellenzéki összefogás első heteit az MSZP és az Együtt vezetői, Tóbiás József szocialista pártigazgató és Szigetvári Viktor Együtt-társelnök. A létrejött megállapodást egyikük sem nevezte tökéletesnek, de a koordinált indulást mindketten jó megoldásnak tartják arra, hogy a Fidesz hároméves kormányzásával elégedetlen választói többségben kormányváltó hangulatot hozzon létre.

Tóbiás szerint eddig minden választáson szövetséget kötöttek a későbbi győztesek, ám kétségtelen: ennek 1998-ban, vagy akár 2002-ben volt demokratikus legitimációja, mégpedig a résztvevők első fordulós eredménye. Most ilyen legitimáció nincs a részvevők mögött – ismerte el Tóbiás, de gyorsan hozzátette: nem is lehet, hiszen a Fidesz egyfordulóssá tette a rendszert, így az ellenzéki összefogásnak már a választás előtt létre kellett jönnie.

Tóbiás József szerint sem a lehető legjobb megoldás született az MSZP és az Együtt tárgyalásain, de az adott helyzetből a felek mégiscsak kihozták a lehető legtöbbet.

Mi történt a DK-val?

Szigetvári Viktor sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy kudarcba fulladtak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció csatlakozási tárgyalásai az ellenzéki szövetséghez. Szerinte mind az MSZP, mind az Együtt több ízben nyitottságát fejezte ki a DK bevonására a két párt tárgyalásai során az akkor még közösnek tervezett listára.

Végül az Együtt társelnöke szerint nem Mesterházyn és nem Bajnain múlt, hogy a DK-val folytatott tárgyalások kudarcot vallottak. „Gyurcsány Ferenc barátom” a személyes ambíciói és érthető önrehabilitációs törekvései oltárán feláldozta a DK felépítésén dolgozó munkáját – mondta az Együtt társelnöke, aki szerint a DK-val folytatott tárgyalások tanulsága, hogy az ellenzéki pártoknak tudomásul kell venniük, hogy 2010-ben a választók 70 százaléka az akkori status quo ellen szavazott.

©

Szigetvári Viktor szerint az MSZP 2010 után helyesen döntött, hogy markánsan kormánykritikus és határozottan baloldali párt lett. Tiszteli Mesterházy erőfeszítéseit a szocialisták újjászervezése terén. Ez a baloldali fordulat egyben teret nyitott egy Együtt-szerű centrumpárt számára.

Tóbiás József úgy látja: a Fidesz a magyarok identitásának negatív pólusára épített, azaz az irigységre és a megosztottságra. A baloldalnak ehelyett biztonságot, a társadalom tagjai közötti szolidaritást kell hirdetnie.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP és az Együtt vezetői éreznek-e kormányváltó hangulatot, Szigetvári Viktor úgy válaszolt, hogy erős engedetlenséget és frusztrációt érez, váltóhangulatot még nem. Az általa „telefonon fölvett, tisztázatlan módszertanú kutatásoknak” nevezett mérésektől függetlenül úgy látja: a választók jelentős része elégedetlen és frusztrált, ám hozzátette: nem nyerte még meg az ellenzék a választást, de van esélye a győzelemre.

Az Együtt társelnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az ügyben, hogy a Fidesszel elégedetlen választók mikor éreznek esélyt a kormányváltásra, de úgy látja: „a leváltó hangulat alapja ott van a társadalomban”. Szerinte most az MSZP-nek és az Együtt–PM-nek az a feladata, hogy demonstrálja: a kormányváltásra van esély. Ezt a célt szolgálják a következő hónapokban a közös demonstrációk, szavazóköri delegáltak közös képzése és a jelöltek közös kampányarculata. A választónak meg kell szoknia, hogy van esélyes ellenzéki jelölt a választókerületében.

Miben különbözik az MSZP és az Együtt?

A 2014 utáni időszak legfontosabb kérdésének Szigetvári az átláthatóan működő államot és a költségvetési fegyelmet tartja, Tóbiás szerint viszont a két ellenzéki erő között éppen az a különbség, hogy a szocialisták baloldali pártként fontos szerepet szánnak az államnak a társadalmi bezárkódás, a mélyszegénység és az ország szegényebb régiói leszakadása elleni küzdelemben. Az MSZP pártigazgatója szerint azt a piacgazdaságot, ami az elmúlt 20 évben kiépült, nem szabad fenntartani, az államnak nem szabad pusztán semleges normaképzőként jelen lennie a társadalomban és a gazdaságban.

A szocialisták szerint az állam társadalomfejlesztő és társadalomszervező erejét nem szabad lebecsülni, nem lehet nem foglalkozni a mélyszegénységgel és a funkcionális analfabetizmussal, és ezeket a kérdéseket nem lehet pusztán költségvetési szempontok szerint kezelni, hanem a társadalmi igényekhez kell rendelni a forrásokat – mondta az MSZP pártigazgatója.

Kire szavazzanak a liberálisok?

A liberális Republikon Intézet konferenciáján logikusan felmerült a kérdés, hogy kire szavazzanak jövőre a liberális választók. Tóbiás József szerint értékalapon a liberális szavazók logikusan döntenek, ha Fodor Gábor vagy Bajnai Gordon pártjára szavaznak.

Tudja, hogy egy liberális választópolgárnak értékalapon nehéz egy baloldali pártra, jelen esetben az MSZP-re szavaznia – mondta a szocialisták pártigazgatója, de hozzátette: bár az MSZP baloldali párt, számos kérdésről máshogy gondolkodik, mint a liberálisok, szerinte egy liberális választónak azért lehet érdemes a szocialistákra szavaznia, mert az MSZP a Fidesz váltópártja, amely a közjogi kérdések mellett a választók biztonságra irányuló törekvésére helyezi a hangsúlyt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!