Az elmúlt időszakban olyan tartalmú nyilatkozatok láttak napvilágot - legutóbb éppen az Önnek, mint a BKV Zrt. igazgatósági elnökének tollából -, amelyek megkérdőjelezik a BKK Zrt. irányítási jogainak szükségességét a BKV Zrt. felett. Ön a BKV Zrt. igazgatóságának elnökeként közleményében egyenesen összeférhetetlennek tartja azt a helyzetet, hogy a BKK Zrt. által delegált tagok adják a BKV Zrt. igazgatósági tagjainak többségét - kezdi Várszegi Gyulának, a BKV Zrt. igazgatósági elnökének írt nyílt levelét György István, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, aki szerint "ez súlyos tévedés", és arról tanúskodik, hogy Várszegi vagy nem tudja, vagy nem akar tudomást venni arról, hogy az igazgatóság BKK Zrt. által „delegált” többségi tagsági összetételét az úgynevezett belső szolgáltatónak minősülő BKV Zrt és a megrendelő BKK Zrt. közötti jogviszonyban az európai uniós és hazai jogszabályok szabályozzák így.

Mint megírtuk: pénteken Szegvári Péter, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának decemberben kinevezett tagja jelezte, hogy személyi változásokat szeretne elérni a BKV Igazgatóságában, szombaton pedig Várszegi Gyula is közleményben jelezte: fel kell számolni az anomáliákat, ezért személyi változást javasol a BKV Igazgatóságában.

György István levelében kifejti, hogy egyáltalán nem tartja szerencsésnek, hogy a vitát a sajtó nyilvánossága előtt folytassák le, "az pedig különösen nem szerencsés, ha köztisztviselők és gazdasági társasági tisztségviselők nyilatkozatdömpingje árasztja el és tájékoztatja félre a sajtó útján a közvéleményt".  

A BKK Zrt. befolyása a BKV Zrt. felett nem társasági vagy egyéni személyi ambíciók következtében, hanem az Európai Unió rendeletében leírt, közvetlenül hatályos, kötelezően és közvetlenül alkalmazandó szabályoknak való megfelelés érdekében jött létre - szögezi le a főpolgármester-helyettes, hozzátéve: az EU kizárólag szabályozott esetekben engedi meg, hogy a közlekedés szervezéséért felelős illetékes hatóság (Budapesten a Fővárosi Közgyűlés döntése szerint ez a BKK Zrt.) nyílt verseny nélkül közvetlenül szerződjön egy szolgáltatóval a járatok üzemeltetésére (a fővárosban ilyen a BKV Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződés). A korlátozás oka az az uniós alapelv, hogy a gazdasági versenyt csak rendkívül indokolt és szabályozott esetekben lehet csorbítani - teszi hozzá.

Kifejti: a Fővárosi Közgyűlés 2012-ben úgy döntött, hogy minden eszközzel meg kívánja védeni a BKV Zrt. több mint tizenegyezer dolgozójának munkahelyét, ezért vállalta, hogy megfelel az uniós szabályoknak, és közvetlen irányítási és ellenőrzési jogokat biztosít a BKK Zrt. részére. Ennek keretében, a Fővárosi Közgyűlés – mint mindkét társaság tulajdonosa – úgy döntött, hogy eleget tesz annak az EU-rendeletben leírt követelménynek, hogy a BKV Zrt. (mint szolgáltató) igazgatósági tagjainak többségét a BKK Zrt., mint kijelölt illetékes hatóság delegálhassa - részletei György István.

A BKK Zrt. tehát György szerint „illetékes hatóság” és a belső szolgáltató (BKV Zrt.) jogviszonyában a BKV Zrt. csak akkor minősülhet belső szolgáltatónak, ha a BKK Zrt. a BKV Zrt. felett saját főosztályai feletti irányítási és ellenőrzési jogokat gyakorol.

A BKK Zrt. irányító hatósági jogállásának rendeleti úton történt kijelölése óta nem tesz mást, mint az EK rendeletnek megfelelően gyakorolja irányítási és ellenőrzési jogait, ezek szerint ez a legnagyobb „bűne”. Az, hogy ez Önnek és a BKV Zrt. egyes tisztségviselőinek, és egyes tanácsadóiknak nem tetszik, azt megértem. Önnek azt is tudnia kell, hogy a BKK Zrt-t, mint közlekedési szakmai kompetenciaközpontot, közlekedésszervezőt, s mint a közösségi közlekedés megrendelő szervezetét, „irányító hatóságként” éppen azért hozta létre a Fővárosi Közgyűlés, hogy legyen szoros irányítási és ellenőrzési jogosítványa a belső szolgáltató felett - írja Várszeginek a főpolgármester-helyettes.

György szerint Várszeginek "nem az EK rendeletnek megfelelő igazgatósági összetételt kellene támadnia, hanem azoktól a jogi szakértőktől kellene talán azonnali hatállyal megválnia, akik sem a hatályos önkormányzati törvényt, sem a vonatkozó uniós rendeletet nem képesek elolvasni és értelmezni".

"Ön azt írja a közleményében, hogy a BKK Zrt-t ellenérdekű félnek tekinti, Önnel együtt többen így is viselkednek, különböző érdekérvényesítő képességgel rendelkező körök igénybevételével állandó panasztevőkként támadás alatt tartják a BKK Zrt-t és a jelenlegi struktúrát. Figyelmébe ajánlom, hogy a BKV Zrt. már nem egy szocialista nagyvállalat és a BKK Zrt. létrejöttét követően nem rendelkezik a múltbeli, az ismert előzmények szerint a céget súlyos következménnyel bíró tévútra vivő teljes gazdálkodási önállósággal, hanem az EU szabályainak megfelelően szigorú és szoros irányítás és ellenőrzés alatt áll" - fogalmaz levelében Tarlós helyettese.

"A szakterülettel komolyan foglalkozó jogi szakértők egyöntetű véleménye, hogy amennyiben nem feleltetjük meg a jogszabályoknak a fővárosi közlekedési cégek struktúráját és nem biztosított a közvetlen költségkontroll  a BKK Zrt. részére a BKV Zrt. felett, az uniós szervek a BKV Zrt. részére biztosított források tekintetében a tiltott állami támogatás tényét állapíthatják meg. Ez pedig a BKV Zrt. részére kifizetett forrásoknál visszafizetési kötelezettséget, ezáltal a BKV Zrt. csődjének megnövekvő kockázatát és tizenegyezer munkahely veszélybe kerülését jelenthetné, továbbá eleshetnénk a jelenleg százmilliárdos nagyságrendű EU-s támogatásoktól" - részletezi György István.

A főpolgármester-helyettes szerint a közös feladatok elvégzéséhez leginkább nyugalomra lenne szükség, azonban neki úgy tűnik, hogy Várszegi "valamilyen érdektől vezéreltetve abban érdekelt, hogy ez a nyugalmi állapot ne következzen be". Arra kéri, hogy Várszegi "folytassa azt az eredményes munkát, amelyet a BKV Zrt. igazgatóságában – a BKK-ból delegált tagok közreműködése mellett – végez, és ne a nyugalmatlanság állapotát fenntartani kívánók táborához csatlakozzon".