szerző:
Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem kell visszajuttatni a talaj mélyrétegeibe a gazdasági célra kitermelt termálvizet, és csökkent a termál kutak tulajdonosai által fizetett vízkivételi járulék, valamint a visszasajtolás hiányában a szennyvízbírság összege. A természetes vízkészlet korlátlan kirablásának határt szabó végrehajtási rendeletnek egyelőre nyoma sincs. 2009-ben egy hasonló tartalmú szabályozást Sólyom László visszaküldött az Országgyűlésnek. A fóliasátrazók milliókat spórolhatnak meg, új kutak épülhetnek tucatjával.

Január végén haltetemek úsztak Szentes folyóján.  Az első napokban, amikor megjelentek a döglött halak a Kurcán, többen a termálvizet okolták a pusztulásért. Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója arra gyanakodott, hogy a szokatlanul enyhe és csapadékszegény időjárás miatt megnőtt a termálvíz egyik összetevőjének a koncentrációja a vízben. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár pedig úgy nyilatkozott, hogy a termálvíz meleg, és kevesebb oxigén van benne, ezért helyeselte a vizsgálatokat.

Még Szabó Marcel, az Állampolgári Jogok Hivatalának jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes is felfigyelt a dél-alföldi város természeti katasztrófájára és vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredménye egyelőre nem ismert. A helyi horgászegyesület tagjai a napokban is hálóval fogdosták ki a felfordult halakat, pedig már két hét telt el az első tetemek felbukkanása óta.

Az Országos Vízügyi Igazgatóság engedélyével nyilatkozó Kádár Mihály, főmérnök ugyanakkor azt közölte, hogy a vízügyi igazgatóság vizsgálatai szerint oxigénhiány okozta a halpusztulást, amelyet az enyhe időjárás, a kevés csapadék és a Kurca tavaszi áradására „beállított” alacsony vízszint idézhetett elő.

A riadalom azonban nem volt véletlen: ha nem is direkt, de közvetetten a kiemelt termálvíz előidézhet nem kívánt változásokat az élővilágban. (Lásd erről Gyilkos kagylótutaj című keretes írásunkat.) Márpedig a Dél-Alföldön kiemelten használják a mezőgazdasági intenzív termeléshez már ezer méter mélységben elérhető termálvizet. Egyedül Szentesen nagyjából 160 család fogalakozik fóliás, üvegházas kertészettel, ami áttételesen több ezer ember megélhetését jelenti. De a termálvíz olcsó fűtést biztosít a helyeiknek, és a szentesi kórházban is nélkülözhetetlen. A kórház, illetve a Szentes Városi Szolgáltatónak is két-két kútjából vezetnek termálvizét a Kurcába használat után, és ide folyik a strand vize is – hőcsere után természetesen már lehűtve.

Kertradiátorok
©

Döbrőssy Iván, a SzVSz Kft. vezetője épp erre hivatkozik: szerinte még hőszennyezésről sem lehet szó az esetükben, hiszen 30 Celsius-fok alá hűtik a termálvizet, mielőtt az a folyóba kerül, s ugyanez igaz a helyi kertészetekre is. A 200 hektáros tóban már évtizedek óta hűtik a fóliákat fűtő termálvizet, s míg a Kurcában pusztultak a halak, azzal egy időben a hűtőtóban semmi bajuk nem volt.

Gyilkos kagylótutaj

Amikor 2011 nyarán halpusztulás volt a Kurcán, mert a helyi vízmű szennyvizet engedett a folyóba, helyi horgászegyesület a megítélt kártérítés összegét a vélhetően termálvíz miatt elszaporodó kagylótutaj kiirtására fordította. A kagylótutaj az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet szerint ártalmas faj, mivel a víz felszínén összefüggő réteget alkotva, megakadályozza a fotoszintézist és akadályozza a víz és a légkör gázcseréjét, emiatt romlik a víz minősége, csökken a vízben az oldott oxigén.

 

2011-ben 9 kilométeres sávban szaporodott el a kagylótutaj, amelyet hiába irtottak a felszínen, nem tudták kiirtani, mert a termálvíz melegének köszönhetően átvészelték a fagyokat is. Ilosvay György, a Csemete Természetvédelmi Egyesület elnöke szerint pontosan ez a kockázata annak, hogy a hosszabb távú veszélyeket elbagatellizálják a döntéshozók, és váratlanul érheti el azt a határpontot a termálvíz közvetett hatása, amely már károsan befolyásolja az élővilágot. Bizonyos fajok kipusztulhatnak, de az is előfordulhat, hogy az új fajok megjelenése borítja fel a honos élővilágot. A halbiológus véleménye szerint nem a halpusztulásban, hanem az idegen növényzet megjelenésében van szerepe a termálvíznek, ami viszont hosszabb távon jelentős vízminőségromláshoz vezet.

A vízgazdálkodásról szóló törvény 2004-től kezdődően írta elő az energetikai célra kitermelt termálvíz visszatáplálásának kötelezettségét. 2009 júniusában a törvényt módosították, ám Sólyom László az elfogadott törvényt visszaküldte újratárgyalásra. A parlamenti többség nemigen foglalkozott az államfő aggályaival, viszont a végnapjait élő Bajnai-kormány 2010-ben olyan végrehajtási rendeletet alkotott, amelyet ismét sérelmeztek a kertészek, mert szerintük az a gyakorlatban lehetetlenné tette azt, hogy megússzák a visszasajtolási kötelezettséget. A második Orbán-kormány 2012 elején határozatban állt ki amellett, hogy a mezőgazdaság terén felfüggesszék a visszatáplálási kötelezettséget, és átmeneti időre – 2015. június 30-ig – engedélyezte, hogy visszasajtolás nélkül is lehessen új kutakat fúrni.

Innentől kezdve már csak egy apró lépés vezetett odáig, hogy a területért felelős államtitkár, Illés Zoltán is kapituláljon. Budai Gyula kertészei lenyomták a környezetvédő-lobbit – írtuk tavaly tavasszal. Az indok az volt, hogy a kertészeti termelésben a visszatápláló berendezések magas beruházási költsége a felhasználók többségének ellehetetlenülését, valamint az ágazat versenyhátrányát eredményezheti. (Egy visszasajtoló berendezés ára több százmillió forint lehet, és egy kúthoz több is kellhet – a szerk.)

Pedig korábban Illés maga védte foggal-körömmel a visszasajtolási kötelezettséget, melyre szerinte a vízadó réteg (a rétegnyomás csökkenés elkerülése), valamint a felszíni vizek minőségének védelme érdekében van szükség, (A használt termálvíz sótartalma és a hőterhelés miatt a befogadó felszíni vizek élővilága károsodhat.) A törvényt úgy hirdették ki tavaly december 31-én, hogy a végrehajtó rendelete(ek)nek azóta sincs se híre, se hamva – így nincsenek a vízkivételnek jelenleg korlátai. A felére csökkent a szennyvízbírság, amit akkor kellett fizetni, ha nincs visszasajtolás, viszont ez utóbbit sem kell megépíteni.

Döbrőssy szerint a bírság valójában egy járulék, a termálvíz négy elemének százalékos tartalma után fizetik az úgynevezett nátrium egyenértéket. Eddig egy kiló után 56 forintot kellett fizetni, most ez csökkent a felére, 28 forintra. A hatóságnak befizetett bírság 30 százalékát az önkormányzatnak fizeti vissza a zöldhatóság, az önkormányzat pedig ezt az összeget a Kurca rendbetételére fordítja. Most azzal, hogy a bírságok összege nominálisan várhatóan csökken, a Kurca rendezésére is kevesebb jut.

Milliókkal csökken a kertészek „rezsije”

Bakó Dániel, a több száz szentesi kertész egyikének a válláról is mázsás terhek gördültek le, hiszen egy többéves vesszőfutás végéhez érkezhet hamarosan. 2011-ben pályázott energetikai korszerűsítésre. Akkor még nem csupán a termálkút fúrását, hanem annak visszasajtoló párját is meg kellett volna építeni. 2012-ben benyújtották a létesítési engedélyre a kérelmet, a pályázatot is megnyerték, s időközben született egy átmeneti rendelkezés, amely nem kötelezte a kertészeket a visszasajtolásra.

Bakó Dániel
©

Ebben az átmeneti időszakban Bakóék a környezetvédelmi hatósághoz fordultak, hogy módosítsák az engedélyüket, a visszasajtoló kút helyett vezetéket építenének, amelyen a már évtizedek óta működő hűtőtóba vezetnék a használt termálvizet. Első fokon azzal utasította el a kérelmet a hatóság, hogy „megölnék a madarakat” – idézte fel Bakó Dániel. Az elutasítás ellen fellebbezett a szentesi gazda, 2013 közepén az országos hatóság másodfokon engedélyezte a vezetéket. Addigra a törvény is megszületett.

Bakó Dániel kérdésünkre elismerte, hogy esze ágában sem volt visszasajtolót építeni, végig bízott abban, hogy a jogalkotók nekik kedveznek. A fiatalember januárban, Brüsszelben fenntarthatósági díjat nyert mezőgazdasági kategóriában termál projektjével: birtokán számítógépes vezérléssel szabályozza a termálvíz hőmérsékletét és mennyiségét, így takarékosabb a felhasználás.

Azt mondja, ha nem változik a törvény, mostanra akár le is húzhatták volna a rolót. 2005 és 2012 között duplájára emelkedett a PB-gáz tonnánként ára: 180 ezerről 360 ezerre. Bakóék a 80-as évektől időközben hatvan hektáron fóliasátrazó Árpád Agrár Zrt. termálvizét használták hosszú időn keresztül, a Zrt. mintegy szolgáltatásként továbbította a saját kertészetében használt meleg vizet a csatlakozó kertészeteknek.

Bakóék bővülő gazdaságának már nem volt elegendő a fóliák felfűtéséhez az Árpád Zrt.-től „kölcsönzött” víz, ezért kellett optimalizációs fűtést alkalmazniuk, s minthogy errefelé vezetékes gáz nincs, PB-t vásároltak, nem kis költségért. Most szabad a pálya, rövidesen beindulhat a kút, milliós terhektől szabadult meg kertészetük. Azt becsülni sem lehet, mennyien fognak hozzájuk hasonlóan tenni. Sokan az Árpád Zrt.-től kapták a termálvizet továbbhasznosításra, de most, a csökkenő terheket látva, elképzelhető, hogy sokan fejlesztenek és kutakat fúrnak. Ez is volt a törvényalkotó célja: Magyarországon a kertészetek kevesebb mint 20 százalékának van fűtése a fóliasátrakban, márpedig az intenzív kertészeti gazdálkodás fejlesztésében van potenciál.

A visszasajtolás felé kellene haladni

Bakóék kertészetének kútjait a Vikuv Kft. tervezte, amely az ország visszasajtoló kútjainak a kétharmadát "jegyzi". Pálfalvy Ferenc, a VIKUV tanácsadója, geológus szerint bár jó a mostani szabályozás, hosszabb távon mindenképpen a visszasajtolás felé kell haladni. Azt viszont kérdésünkre elismerte, jelenleg semmi nem ösztönzi a felhasználókat ezek létesítésére.

A szakember úgy véli, a korábbi törvény, mely a visszasajtolást kötelezővé tette, betarthatatlan volt. Nemcsak az építési költségek miatt: a gyakorlatban a meglévő legfejlettebb technológia mellett is a visszasajtoló kutak optimálisan a felhasznált víz egyharmadát voltak képesek visszasajtolni. A tapasztalatok szerint Orosházán a gyopárosfürdői kutak 1500 liter/perces hozam mellett 500 liter visszasajtolásra képesek, Hódmezővásárhelyen hasonló eredményeket értek el, 2-3000-es hozam mellett 600 literre.

„Erőltetni kell a visszasajtolást – véli Pálfalvy – de csodákat nem lehet várni.” Szükséges volna a törvény végrehajtási rendeletének a megjelenése ahhoz, hogy a vízkivétel mennyiségét adott térségekben pontosan meghatározzák, ami nem egyszerű munka, de elkerülhetetlenül szükséges a vízügyi hatóságok számára. A geológus szerint vannak példák a korlátozásra, mint például Hajdúszoboszlón, ahol a vízbázist levédették, és meghatározták, mekkora az a vízszint, amelynek elérése után már nem lehet termálvizet kivenni. Hajdúszoboszlón már ennek a határán járnak – mondja a szakember. Hasonlóan kellene szabályozni az ország területén az összes vízbázist a fellelhető termálvízkészlet védelmében is.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elég látványos autókkal tért vissza a Tesla a Nürburgringre

Elég látványos autókkal tért vissza a Tesla a Nürburgringre

Megkérdezték Mészáros Lőrincet, mit szól ahhoz, hogy a választások után tízmilliárdot bukott

Megkérdezték Mészáros Lőrincet, mit szól ahhoz, hogy a választások után tízmilliárdot bukott

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Halottá nyilvánították, nem tud hazatérni egy magyar férfi Amerikából

Kósa: Nincs vége a NER-nek

Kósa: Nincs vége a NER-nek

Novemberben indul a Google videojátékos okossága, amelyhez csak internet kell

Novemberben indul a Google videojátékos okossága, amelyhez csak internet kell

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István