szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világon először Magyarországon indítanak idén olyan agykutatási programot, amely nemcsak a kutatás, hanem a gyógyítás területén is eredményeket ígér. A Nemzeti Agykutatási Programra összesen 12 milliárdot biztosít négy évre, az adminisztratív hátteret a Magyar Tudományos Akadémia adja. A program együttműködési megállapodását szerdán írták alá az MTA-székházban.

Az agy betegségei civilizációnk legsúlyosabb terheit jelentik. Az agyműködéshez kapcsolódó betegségek költségei megelőzik az utánuk következő öt betegségcsoport költségeit, mindez nemcsak a gazdaságnak és az egészségügynek, hanem a társadalomnak is teher. A depresszió gyógyítása a legdrágább, de például a demencia és más pszichotikus betegségek kezelése is komoly költséggel jár – magyarázta Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója.

A magyar kormány 2012-ben hirdette meg az innovációs alap terhére az agykutatás támogatását, 12 milliárdos keretösszeggel, ehhez alkották meg a Nemzeti Agykutatási Programot.

2013. január végén az EU is meghirdette saját agykutatási programját, erre 10 év alatt 1,2 milliárdot szánnak. Később csatlakozott az Egyesült Államok is: ott ugyancsak tíz évre szánnak erre hárommilliárd dollár támogatást.

A magyar programba öt itthoni egyetem, két akadémiai intézet, az országos idegsebészeti intézet, valamint a Richter gyógyszergyár lépett be.

Freund Tamás a sikerek között említette az agykutatás területén a Parkinson-kór kezelését segítő mélyagyi stimuláció kifejlesztését, amely magyar részvétellel történt. A bionikai kutatásoknak köszönhetően pedig sikerült olyan apró chipet készíteni, amely kvázi apró laborként működik az agyban, érzékeli például az epilepszia kitörésének jeleit, és a rohamot képes megfelelő impulzussal elfojtani.

Pálinkás József, az MTA elnöke az aláírás után azt mondta, hogy a világon elsőként indítanak itthon ilyen agykutatási programot, amely valós társadalmi igényeket szolgál majd ki. A program adminisztratív hátterét az akadémia biztosítja – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy nemcsak a várható eredmények miatt van értelme elkölteni 12 milliárdot agykutatásra, hanem azért is, mert segíti a magyarok bekapcsolódását a tudományos kutatói világmunkába. Ráadásul ez a terület rendkívül jól szervezett és koncentrált, a pénz megtérül majd, nem szóródik szét. Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, és a magyaroknak minden okuk megvan arra, hogy ebben fontos szerepet játsszanak – vélte.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!