Már az elsőfokú ítélet november 22-i kihirdetésén bejelentette fellebbezését az ittas járművezetés miatt elítélt Eva Rezesova védője, Novák Péter, egyértelművé téve, hogy másodfokon a teljes felmentésért harcolnak majd. A hvg.hu-nak sikerült kiderítenie, mire hivatkozva fut neki a felmentésért vívott jogi csatának a szlovák milliomosnő védelme, vagyis mit szeretnének majd elérni a május 5-én induló másodfokú eljárásban. (Cikkünk megjelenése után pár órával a tárgyalást Rezesova betegsége miatt május végére halasztották.)

Rezesova az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán 2012. augusztus 21-én, körülbelül 4 óra 44 perckor ütközött össze egy Fiat Puntóval, az ebben utazó négy ember meghalt a karambolban. A két idősebb házaspár a hajnali órában egy családi szüretre ment segíteni, hárman a helyszínen életüket vesztették a kigyulladt autóban, a negyedik áldozat ki tudott jutni a járműből, de pár nappal később a kórházban belehalt súlyos sérüléseibe.

Fülöp Máté

A hvg.hu birtokába került ügyészségi indítvány alapján múlt héten írtunk arról, hogy a másik oldal, a szintén fellebbező vádhatóság azt javasolja a másodfokú bíróságnak: helyezze hatályon kívül a korábbi ítéletet, és kezdődjön első fokon új eljárás. A Pest Megyei Főügyészség szerint ugyanis annyira súlyos hibák vannak a novemberi ítéletben, hogy ezeket nem lehet másodfokon korrigálni, ezért a legjobb lenne elölről kezdeni az ügyet (hogy mivel érvelnek, arról itt olvashat részletesen).

A hvg.hu most kiderítette, milyen főbb állításokra alapozza fellebbezését a védelem a bíróságnak benyújtott részletes indoklásában. Információink szerint – az új eljárást indítványozó ügyészséggel szemben – ők másodfokon döntenék el az ügyet, méghozzá úgy, hogy a korábbi ítélettel szemben Rezesovát mentsék fel. A szlovák nőt a Gödöllői Járásbíróság hat év fogházra ítélte, és öt évre eltiltotta a vezetéstől ittas gépjárművezetés következtében elkövetett halálos baleset vétsége miatt – ezt a büntetést próbálja lefaragni a védelem.

Új szakvélemény: nem is volt ittas

„Indítványozom, hogy a másodfokú bíróság helyes ténybeli következtetéssel állapítsa meg, hogy a vádlott nem volt szeszes italtól befolyásolt állapotban” – információink szerint ez lesz az egyik legnagyobb horderejű állítása Novák Péternek, Rezesova védőjének. Másodfokon ezek szerint megpróbálják bebizonyítani, hogy az ittas járművezetésben bűnösnek talált Rezesova szervezetében kimutatott alkoholszint mégsem érte el a büntethető mértéket. Ugyanis nincs elegendő bizonyíték arra, hogy „kétséget kizáróan” megállapítható legyen Rezesova ittassága – erre megy majd rá a védelem, amely információink szerint egy új orvosszakértői véleményt is becsatolt ennek alátámasztására.

Az elsőfokú eljárásban rögzített alkoholfogyasztás szintjét ehhez lejjebb kell tornázni, a védelem azt próbálja majd bebizonyítani: „nem kizárhatóan” 0,51 ezrelék alatt volt az alkoholkoncentráció Rezesova vérében, így nem okozott „a biztonságos járművezetési képességet hátrányosan érintő alkoholos befolyásoltságot”. Úgy tudjuk, a védő fellebbezési indítványában az is szerepel: ha ezt nem sikerülne alátámasztani és maradna a korábban megállapított, 0,51-0,8 ezrelék közti érték, akkor meg azért fognak küzdeni: a „tisztelt másodfokú bíróság” mondja ki, hogy még ez sem befolyásolta negatívan Rezesova vezetési képességét.

Nem felelős a négy ember haláláért

De még ha ittas lett volna is a baleset idején „akkor sem tartozik büntetőjogi felelősséggel négy ember halálának okozásáért” – ez az egyik legerősebb állítás információink szerint a védő fellebbezési indoklásában. Az eddigi eljárásnak ugyanis az volt az egyik döntő kérdése, hogy elkerülhető volt-e a baleset. Ennek során hosszas szakértői elemzés folyt arról, hogy a nyerges vontató mögött haladó Fiat Puntó betérhetett-e az autópálya belső sávjában érkező Rezesova BMW-je elé úgy, hogy ő már nem tudta elkerülni az ütközést.

A vádlott erre hivatkozott, és ezt a verziót támasztotta alá magánszakértője, Melegh Gábor is, miközben egy másik igazságügyi szakértő szerint nem vághatott be a terepjáró elé a karácsondi férfi, a rokonai pedig arról tanúskodtak, hogy mindig óvatosan, a szabályokat betartva vezetett. Az elsőfokú bíróság végül úgy döntött, legalábbis „nem kizárható”, hogy a Fiat még nem fejezte be a sávváltást, amikor a terepjáró hátulról eltalálta. Az ügyészség többek közt pont azt kifogásolta az elsőfokú döntésben, hogy nem tett egyértelműen igazságot a két egymásnak ellentmondó szakértői megállapítás között.

Korábban azt is részletesen elemezték a szakértők, mi történt volna akkor, ha a szlovák nő nem 170 kilométer per óra körüli sebességgel hajt a karambol előtt, hanem a megengedett sebességgel: vajon akkor időben reagált volna, mekkora lett volna az ütközés, milyen súlyosan sérült volna a Punto négy utasa, ha a karambol pillanatában kisebb köztük a sebességkülönbség.

Úgy tudjuk, a védelem erre a „nem kizárható” betérésre erősítene rá másodfokon: azt állítja Rezesova védője, hogy a baleset még akkor sem lett volna elkerülhető, ha védence a megengedett 130 kilométer per órás sebességgel közlekedik. Az áldozatok autójának szabálytalan sávváltására és a Rezesovától „elvárható reakcióidőre” alapozva azt is próbálják majd bebizonyítani, hogy elkerülhetetlen volt nemcsak a baleset, hanem a négy ember halála is.

Védik a magánszakértőjüket: „tisztességes emberként döntött”

A birtokunkba került ügyészi dokumentum alapján a vádhatóság másodfokon biztosan támadja majd Melegh Gábor igazságügyi szakértőt, és amellett fognak érvelni, hogy a védelem magánszakértőjét már első fokon ki kellett volna zárni az ügyből. A nagy szaktekintélynek tartott Melegh ugyanis elutasította az áldozatok családjának felkérését összeférhetetlenségre hivatkozva, Rezesova ügyvédjének felkérését viszont nem sokkal később elvállalta. Kérdésünkre ezt Melegh azzal magyarázta, hogy addigra már megszűnt az összeférhetetlenség. Az ügyészség szerint azonban nem is volt összeférhetetlen helyzet, és ráadásul erről Meleghnek tudnia kellett, ezért az áldozatok gyerekeit „valótlanul és alaptalanul” utasította el – ami „felveti a pártatlanság hiányát és enged következtetni Melegh elfogultságára”.

Úgy tudjuk, Rezesova védelme viszont keményen próbálja majd védeni Meleghet, érthetően, hiszen az ő „új szempontokat” tartalmazó szakvéleménye hozott fordulatot az ügyben, és két másik igazságügyi szakértő az ő bevonása után módosított elemzésén. Novák Péter a bíróságnak írt fellebbezési indoklásában információink szerint azzal érvel: a rokonok elutasítása „önmagában nem jelenthet elfogultságot”, mert „minden szakértőnek joga van eldönteni, kinek ad magánszakértői véleményt, és kinek nem”. Nincs olyan szabály, hogy az elsőként bejelentkező kérésére kell elvállalni egy ügyet, ebből a szempontból „a sértett nincs privilegizált pozícióban a vádlott védőjéhez képest” – állítja a védelem.

MTI / Mihádák Zoltán

A fellebbezési indoklásban az is szerepel: lehetséges ugyan, hogy Melegh tévedett az összeférhetetlenség lehetőségében, de az is, hogy „egy kétes esetben összeférhetetlenséget gyanítva tisztességes emberként döntött”.

Belebetegedett a gyereke?

Egy teljesen új „nyomatékos enyhítő körülménnyel” is előáll a másodfokú bíróságnak benyújtott fellebbezési indoklásában Rezesova védelme – tudtuk meg. Azt kérik a másodfokú bíróságtól: vegye figyelembe nemcsak azt, hogy a szlovák nőnek két kiskorú lánya van, akiket „nagyon megvisel édesanyjuk hiánya”, hanem azt is, hogy egyikük „pedopszichiátriai kezelés alatt áll, mert az édesanyja távolléte miatt zavar állt be pszichoszociális és emocionális fejlődésében”. (Pszichiáter szakértőnk szerint a pedopszichiátria maga a gyermekpszichiátria idegen nyelvi kifejezésből fordítva – a szerk.)

Az ezt alátámasztó szakvéleményt, és a kislány kezeléséről készült dokumentumokat már becsatolták a törvényszéknek, amelynek másodfokon arról is döntenie kell, figyelembe veszi-e „nyomatékos enyhítő” körülményként a büntetés kiszabásánál.

Sztrádaharc: mulasztás a nyomozás során?

Rezesovát első fokon nemcsak ittas járművezetéssel vádolták, hanem közúti veszélyeztetéssel is, mert az egyik, csak 6-os számú tanúként emlegetett sofőr azt állította: a szlovák milliomosnő BMW-je már az ütközés előtt is kakaskodott a Fiattal. Az ügyészség azonban nem tudta egyértelműen bebizonyítani a sztrádaharcot, mert az, ahogy a tanú leírta ennek helyét és idejét, ellentmondásban volt az autópálya-kamerák felvételével. A bíróság ezért arra jutott, hogy a kisautót letoló-levillogtató terepjáró nem Rezesova, hanem egy másik agresszív sofőr lehetett. Így megdőlt a veszélyeztetés vádja, ezért is kapott a szlovák nő a súlyosabb halmazati büntetés helyett mindössze 6 év fogházbüntetést.

Ahogy múlt héten megírtuk, a másodfokú eljárásban az ügyészség újra felhozza majd a közúti veszélyeztetést, mert szerintük a tanú csak a kakaskodás helyében tévedhetett, de kizárt, hogy más, a vádlottéval megegyező, szlovák rendszámú terepjáró is közlekedett a baleset előtt azon az útszakaszon. Információink szerint a másik oldalon a védelem a felmentés helybenhagyását kéri a másodfokú bíróságtól arra hivatkozva, hogy a térfigyelő kamerák felvétele alapján Rezesova biztosan nem lehetett a tanúvallomásban szereplő, agresszív vezető. Megkérdőjelezik a 6-os számú tanú teljes vallomását, mert szerintük nem is láthatott „a vádlottéval megegyező típusú és felszereltségű BMW és egy kisebb felépítményű jármű között kialakult” veszélyeztetést.

Úgy tudjuk, Rezesova védelme érvelésében a nyomozást végző hatóságoknak is odaszúr: szerintük olyan körülmények miatt is meg kell kérdőjelezni a tanú vallomásának hitelességét, mint „a tanú megmagyarázhatatlanul késői kihallgatása és a térfigyelő kamera elemzésének elmulasztása a hatóság részéről”.