A paszományos, a roma exzsaru meg a köcsögmentesítő
Akárcsak a tavaszi országgyűlési választásokon, a magyarországi romák elsöprő többsége október 12-én is fideszes jelöltre szavazott. Ennek ellenére akadt, ahol a Fidesz hiába támogatott roma jelöltet, nem lett roma polgármestere a településnek. Máshol épp a kormánypárti jelölt váltotta le a cigány faluvezetőt. Több helyen pedig a szélsőjobbos polgármester leváltásában vallott kudarcot a Fidesz. A Roma Sajtóközpont munkatársai romák lakta "konfliktusos" falvakban és roma többségű városnegyedekben jártak vasárnap.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Érpatakon már a kora reggeli órákban az országos átlag kétszerese volt a részvételi arány. Egymásnak adták a kilincset a szavazók egész nap. Akkora volt a nyüzsgés, mint egy jól sikerült falunapon.
A várakozást egy rögtönzött közösségépítő projekttel próbáltuk oldani, azt firtatva, hogy milyen ruhába jön szavazni a polgármester. A Lúdas Matyi-öltözet és az paszományos ünneplő fej-fej mellett haladt, páran a katonai szettet is megjelölték, de a legnagyobb röhögés akkor tört ki, amikor valaki egy öltönnyel bővítette a repertoárt.
Orosz Mihály Zoltán délután két óra körül érkezett: nyertek a paszományra tippelők. Voksolás előtt egy interjút próbálunk vele készíteni, de a szabadkőművezős-sorosgyurkázós sormintából nem sikerült kizökkentenünk. Annál inkább a választási bizottság elnökének, aki közölte vele, hogy tartsa be a 150 méteres határt, és ne a választási iroda bejáratánál ordítsa tele nézeteivel az étert.
Érpatakon négy kihívója volt a polgármesternek, köztük az Orosz által rágalmazásért százhússzor feljelentett baloldali aspiráns Szöllősi Gábor, de a trónfosztásra legesélyesebbnek a Fidesz potentátját, Simon Attilánét tartották a helyiek. Az utcán várakozók is arról beszéltek, Oroszt jöttek ma leváltani.
Ehhez képest az történt, hogy a szétforgácsolódott ellenzék pozícióban tartotta Oroszt. Bár a választók közel kétharmada a polgármester ellen szavazott, a négy kihívó megosztotta a helyieket, így az érvényes szavazatok 39 százalékával a falu élén maradt a magát államférfinak aposztrofáló településvezető. Orosz Mihály Zoltán ellen egyébként közösség elleni uszítás gyanújával nyomoznak pár hete, mióta szimbolikusan felakasztotta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt és Simon Peresz izraeli elnököt.
Két elvesztett per és bukás pár nap alatt
A napokban jogerősen betiltott Szebb Jövőért Egyesület romaellenes masírozása és az őket a faluba hívó jobbikos polgármester, Juhász Oszkár miatt került három éve reflektorfénybe Gyöngyöspata. A faluban ottjártunkkor nagy volt a jövés-menés, kiöltözött emberek sétáltak a faluban a nyárias napsütésben.
A főtéren található az az általános iskola, melyet a napokban jogerősen elmarasztaltak szegregáció miatt. Az előtérben a két napja átadott játszótéren tízéves forma roma kisfiúk hintáztak. Szüleik elmondták, hogy azok között voltak, akik sérelmezték a cigány gyerekek elkülönítését. Amikor kiderült, hogy az iskola vesztésre áll a szegregált osztályok miatt, a nem roma szülők kezdték elhordani a gyerekeket. „A fiamnak szeptemberben még 5 nem roma osztálytársa volt, ma egy sincs” – mondta egy asszony, aki férjével már kora reggel leadta a voksát. „Nekünk teljesen mindegy, ki lesz a polgármester, mert mindegyik csak a maga hasznát nézi. Csak ez a fajgyűlölő ne kerüljön megint hatalomra” – utalt a nő Juhász Oszkár polgármesterre. Egy idős nem roma házaspárt is megszólítottunk. A hetvenéves férj szerint Juhászt nem tartják jó polgármesternek, véleménye szerint a falu kárára bohóckodik.
A Juhász-ellenes közhangulat mind a főutcán, mind a roma telepen jól tapintható volt, amit maga a polgármester is megérezhetett, mert a választások előtti napon szórólapon üzent riválisainak. A már-már hisztérikus hangvételű kétoldalas röpirat a visszájára fordult: a legjobban szidalmazott fideszes Hevér Lászlóné – közel húsz százalékolt verve Juhász Oszkárra – elhódította a polgármesteri címet.
Kevés volt a Fidesz a „milliárdos” roma faluban
A Heves megyei Halmajugrán nagy volt a várakozás a választásokkal kapcsolatban: az ezerháromszáz lelkes falu lakóinak háromnegyede roma, de mindeddig nem sikerült roma polgármestert választaniuk. „Na, majd most megmutatjuk!” – mondta egy tűzpiros mozgássérült mopeden napozó idős bácsi az egyik szavazóhelyiség közelében.
Az utcán beszélgető, főként romákból álló társaság tagjai Lakatos Zsolttól várták a nagy fordulatot, aki a Fidesz színeiben próbálta elhódítani a polgármesteri széket a falut több ciklus óta vezető, független Somodi Tibornétól. Az új aspiráns amúgy a hevesi Fidesz egyik jól beágyazott aktivistája, sokan jó kapcsolatainak tulajdonítják, hogy egy civil szervezeten keresztül kétszáz helybélit tud foglalkoztatni közmunkán.
A település a szokványos roma többségű falvakhoz képest kivételezett helyzetben van: a tőszomszédságban működő visontai hőerőmű és még egy sor nagyobb cég adóforintjai évente egymilliárd-háromszázmillió forinttal hizlalják az önkormányzat költségvetését, tudtuk meg az egyik képviselőtől. Ennek köszönhetően a falu infrastrukturálisan irigylésre méltó helyzetben van, csak az utak korszerűsítésére közel egymilliárd forintot költött az önkormányzat az előző ciklusban. Valahogy közvetlenül a választások előtt is felújítottak jó néhány utcát, olyat is, amivel – legalábbis néhány helybéli elmondása szerint – amúgy semmi baj nem volt.
Annak ellenére, hogy Lakatos Zsolt több száz fős közmunkaprogramot szervezett, és hogy a Fidesz is beállt mögé, a falu élén maradt a régi polgármester. Lakatos végül 15 százalékkal maradt le Somodi Tibornétól.
Nem kellett a nyugdíjas roma rendőrtiszt
A húsz kilométerre lévő Tarnazsadány mind méretben, mind a romák arányában nagyon hasonló Halmajugrához, mégis micsoda különbség! A település adóbevétele például egymilliárd-kétszázhetvenmillió forinttal kevesebb, ami az utak minőségén és a falu rendezettségén is jól látszik. „Álljanak meg a nagy fekete BMW-nél” – igazított útba a kihalt utcán egy helybéli nő, amikor a szavazóhelyiséget keressük. A fekete luxusautót megtaláljuk, a környék viszont teljesen kihalt, délután egykor semmi sem mutatja, hogy választás van.
A gyakori bűncselekmények és az egy főre jutó stricik magas aránya miatt nem éppen jó hírű faluban egy roma polgármesterjelölt, egy nyugdíjas rendőr alezredes is rajtvonalhoz állt. A szülőföldjére több évtized után visszatérő Német Gyula a közrend visszaállításával és a falu látképének javításával kampányolt. Este megtudjuk, nem túl nagy sikerrel: a választók alig több mint egyharmadát győzte meg az egykori zsaru, a többiek szinte kivétel nélkül Dobi István polgármestert erősítették meg pozíciójában.
A három „jobbikos” harca
Miskolcon vasárnap csak a mindenhol feltűnő választási plakátok jelezték a nap eseményét, a kormánypártokéi talán valamivel nagyobbak voltak a többiekénél. A helyi önkormányzati újság, a minap.hu a szokásosnál is erősebb kampányüzemmódba kapcsolt az utolsó napokban: a városba érkezett fejlesztési pénzekre és a munkahelyteremtésre emlékeztette a lakosságot, valamint azt sem felejtette kiemelni, hogy a város méretes adósságát (36 Mrd Ft) is átvállalta az állam.
A kilakoltatások miatt elhíresült számozott utcákból jött a füles, hogy az egyik szervezet embere 1000 forintért vette a voksokat. Utánaeredtünk, de végül nem sikerült találkoznunk a forrással. A számozott utcákban élők ugyanakkor épp a kampányban kerültek szembe a város vezetését folytatni tudó Kriza Ákos fideszes polgármesterrel. A telepen legutóbb a múlt héten volt kilakoltatás, egy 87 éves nem roma asszonyt és 67 éves fiát tették ki. A „szomszédok” úgy tudták, hogy a néni kisebbik fia fogadta be őket.
A Miskolcon élő romák nem voltak könnyű helyzetben: Krizán kívül választhatták volna még a Jobbikot, vagy a cigánybűnözős beszédeiről elhíresült egykori rendőrkapitányt, Pásztor Albertet, akit a helyi baloldal támogatott. „A három jelölt közül bármelyik indulhatott volna jobbikosként” – mondta az egyik megkérdezett férfi.
Alig voksoltak nemzetiségi jelöltekre
A helyiek szavazhattak még a nemzetiségi jelöltekre, akikre – legyen az roma, német, szlovák, stb. – csak egy irodában lehetett voksolni, a város központjában. Egy ekkora városban ez aligha nevezhető ügyfélbarát megoldásnak. Arról nem is beszélve, hogy a város legnagyobb szegénytelepéről, a Lyukóvölgyből például négy buszjegy felhasználásával lehet eljutni a nemzetiségi választási irodába. Márpedig Miskolcon egy buszjegy 300 forint.
Nem csoda, hogy a Fazekas utcai iskolában nem volt nagy tolongás. Igaz, a nagyjából 20-25 ezres miskolci roma közösségből eleve csak 1158-an tartották fontosnak a nemzetiségi választást, ez arányaiban negyede az országos átlagnak. Ráadásul végül a regisztráltaknak még a fele sem ment szavazni: a nemzetiségi képviselőkre csupán 426-an szavaztak. A már emlegetett Lyukó választókörében – ahova persze nem csak a szegénytelep, de más városrészek egyes utcái is beletartoznak – a választók mindössze 22 százaléka kívánt élni alapvető állampolgári jogával.
A helyi roma nemzetiségi önkormányzatért két szervezet versenyzett eséllyel, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) és a Fidesszel szövetséges Lungo Drom. Az RPM magabiztosan vitte el mind a négy helyet. Vezetőjük, Váradi Gábor pártszínekben (Magyarországi Cigány Párt) a polgármesteri székért is ringbe szállt.
Sci-fi Cserdiben
A Szolnok megyei háromezer fős, roma többségű Tiszaburán 12 év után váltották le a roma polgármestert a helyi Fidesz vezetésével. A dolog pikantériája, hogy ifj. Farkas László régóta kormánypárti szimpatizáns hírében állt, a helyi tagszervezet jelöltje azonban túlnőtt rajta.
A húsz kilométerre lévő kétezer lelkes, szinte teljesen cigány lakosságú Tiszabőn ugyancsak a Fidesz jelöltje cserélte le a regnáló roma polgármestert. A különbség annyi, hogy itt a Szabó Béla helyére lépő Bruna László is cigányember.
Az elismertség mellett vélhetően a Fidesz-tagság is előnyére vált a Komárom-Esztergom megyei Ács polgármesterének, Lakatos Bélának, aki – tíz százalékot verve független ellenfelére – megőrizte polgármesteri mandátumát.
A köcsögmentesítő akciójával a hírekbe került Baranya megyei Cserdi polgármestere pedig úgy járt, mint Arnold Schwarzenegger egy hollywoodi sci-fiben: hirtelen saját magával találta szembe magát. A független Bogdán László kihívója ugyanis a szintén függetlenként induló Bogdán László volt. A választókat ez össze is zavarta, és a szavazólap sem segített: a két egyforma név mellett csupán a csaknem azonos életkora volt feltüntetve a két Bogdánnak. A polgármester végül mindössze 6 szavazatnyi különbséggel az a Bogdán László lett, aki eddig is betöltötte a tisztséget. A további hasonló kalamajkák elkerülése érdekében a faluvezető már be is adta a névváltoztatási kérelmét. Hamarosan nem csak a hírekben, de hivatalosan is Cserdi Bogdán Lászlónak hívják majd.
(A szerzők a Roma Sajtóközpont munkatársai)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
