Magyarország történelmére jellemző a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok felismerésének hiánya. Megvan a helyünk a világban, és ez a nyugati világ, ahová értékeink és érdekeink egyaránt kötnek – ezt mondta Martonyi János professzor emeritus ünnepi székfoglaló előadásában a Szegedi Tudományegyetemen. A volt külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország a NATO rendszerében biztonságban érezheti magát, illetve értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek miért lett fontos vezető nukleáris hatalomként megjelölnie országát.
hvg.hu
Martonyi János előadásán Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Felsorolta, hogy Martonyi János 1967-ben diplomázott Szegeden a József Attila Tudományegyetem, tanult Londonban, Hágában, jogtanácsos volt Brüsszelben, oktatott az ELTE-n, tanszéket vezetett a szegedi jogi karon – írják a Szegedma.hu beszámolójában.
Az Orbán-kormány volt külügyminiszter székfoglalójában úgy fogalmazott: egy ország sorsát a belső tényezők határozzák meg főként, mivel a vezetés legitimációját az országon belül lefolyt választások adják, azonban a külső tényezők is meghatározzák az ország létét. Itt a tatárjárást említette példaként. Hozzátette: Magyarország történelméből számos példát tudnánk még hozni, mivel sajnos hazánk történelmére jellemző a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok felismerésének hiánya.
Martonyi szerint a világ mára összetetté vált, felgyorsultak a folyamatok, a hatásokat nem tudjuk előre felmérni.
“Néhány éve úgy gondoltuk, hogy a gazdaság uralja a világot, nem a katonai védelmi képesség számított leginkább, hanem a GDP, az eladósodás, az államháztartási hiány mértéke, a makrogazdasági tényezők, azonban az utóbbi hónapokban ismét a hadseregek létszámára, felkészültségére, a nukleáris fegyverekre helyeződött a hangsúly, Vlagyimir Putyin kiemeli, hogy Oroszország a vezető nukleáris hatalom – kérdés, hogy miért kell ezt kiemelni” – fejtette ki. “Visszatért a történelem” – fogalmazott.
A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában a biztonság kérdése a legfontosabb. Ennek garantálásának záloga a lehető legjobb kapcsolat megteremtése a szomszédos államokkal, egy biztonsági zóna kialakítása a határokon túl. Sajnos Magyarország esetében ez nem a legkönnyebben járható út, ezért nekünk a szövetségi rendszerhez való tartozás a legoptimálisabb lehetőség, ennél többet egy közép-európai ország nem érhet el, így a NATO rendszerébe tartozva hazánk biztonságban érezheti magát – vélte.
Martonyi úgy látja: “mivel a világon nincs egységes rend, se egységes kultúra vagy vallás, mindannyian másként látjuk a világot, és ehhez a világkereskedelmi szabályozásoknak is alkalmazkodniuk kell”. Szerinte “globális szinten szükség van realizmusra, szépek az univerzális álmok és az univerzális értékek, kellenek is, de be kell látnunk: plurális világban élünk”.
“Követnünk kell a világot és megpróbálni megérteni, bár ez utóbbi lehetetlen, mégis próbálkoznunk kell” – javasolta. Beszéde végén pedig Martonyi János egyértelművé tette, hogy “Magyarországnak tartoznia kell valahová, megvan a helyünk a világban, és ez a nyugati világ, ahová értékeink és érdekeink egyaránt kötnek”.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart egy, az ötvenes évek Amerikájában játszódó romantikus film, a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
