Összeomlott a baloldal kutatói háttere, a Jobbiké erősödik, a Fideszé pedig jövedelmez. Az intézetek erős politikafüggőségét mutatja, hogy tartósan csak azok tudnak nagy költségvetésből dolgozni, amelyek állami megrendelést kapnak, vagy a pártjuk, eseteg annak alapítványa révén közpénzhez jutnak.
Egymillió forint osztalékot hozott minden munkanap Giró-Szász András volt cége, a Strategopolis Kft. a két tulajdonosának tavaly. Nemcsak az építés vagy a média hajtja a hasznot tehát kormányközelben, de az elemzés is. A több mint húszéves Századvég Politikai Iskola Alapítvány a bevételeit tekintve simán veri a kommunikációs államtitkár egykori kft-jét is, más kutatóműhelyek pedig csak messze lemaradva kullognak utánuk. Még az ugyancsak Fidesz-közelinek elkönyvelt Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft., vagy a feljövőben lévő, Jobbik-kötődésű Iránytű Intézet Kft. is leszakadva követi. Aggódniuk persze a 2006 óta több átszervezést átélt nézőpontosoknak se kell, ott áll mögöttük Győri Tibornak, a Miniszterelnökség jogi államtitkárának Nézőpont Csoport Zrt.-je, ami a kft-tulajdonos alapítványon keresztül kisegíti őket, ha kell. Az Iránytű pedig számolhat a jobbikos pártalapítvány tízmillióira.
Az intézetek besorolását nehezíti, hogy nemcsak a politikai kapcsolatok, de a működési formák is változatosak a politikai elemzőknél. Van alapítvány és általa létrehozott cég, vállalkozások között előfordulnak nonprofit és nyereségorientált változatok (lásd táblázatunkat). Akad, amelyik valamelyik cégcsoport része, de előfordul elemzők lazább társulása is, mint a Csizmadia Ervin vezette Méltányosság Egyesület. Található az intézetek között családi vállalkozás, mint Török Gáboré, de az ismert elemzők közül kis magáncéget tart fenn például Lakner Zoltán és Kiszelly Zoltán is. A tevékenységi körök is csak részben fedik egymást, az intézetek egy része például az elemzések mellett közvélemény-kutatással, gazdasági tanulmányok készítésével is foglalkozik, míg mások – így az Alapjogokért Központ (amely a Jogállam és Igazság Kft.-t takarja) – gyakran napi politikai ügyben is véleményt nyilvánít. Ami persze nem is csoda, hiszen fő támogatója a Fidesz pártalapítványa.
| Jobbik-lépések |
A választási eredmények után járó állami támogatás felhasználásával módszeresen építi szellemi hátországát a Jobbik. A kutatás mellett a fő csapásirány a média: az Alfahír portál, a Barikád hetilap, legújabban pedig az N1 televízió, amely magáról a párt honlapjáról érhető el. Az Iránytű Intézet mellett a honlap fenntartója, a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány, és a hetilap kiadója, a Magyar Hírek Kft. a legfontosabb kedvezményezettje a Jobbik pártalapítványának, a Gyarapodó Magyarországértnak (HVG, 2015. június 27.). A szoros összefonódást jelzi, hogy a Magyar Hírek tulajdonosa az Iránytű. Az alapítványi pénzzel kitömött lapkiadó tavaly csak 121 millió forint árbevételt ért el, ám az adózás előtti eredménye így is 19 millió forint lett. A 2013-ban indított médiaalapítványt pedig a Gyarapodó Magyarországért indította be 10 millió forint alapítói vagyonjuttatással. Maga a pártelnök is rész vett a hálózatépítésben, Vona Gábor a létrehozója a Hagyomány és Magyarság Alapítványnak, amely a negyedévente megjelenő, a „jobboldali értelmiség folyóiratának” titulált Magyar Hüperion kiadója, és a Vona-alapítvány kuratóriumában felbukkan az iránytűs Forrai Richárd. |
Nyilvánvaló a tavalyi adatokból, hogy eltűntek a megrendelők-támogatók az olyan korábban ismert, a baloldali kormányok alatt felfutott szervezetek mögül, mint a Dessewffy Tibor nevével fémjelzett Demos Alapítvány (amely 2010-ig a Magyar Progresszív Intézet Kft. tulajdonosa volt). Egyre kevesebb adományt kap a nagy reményekkel indult Haza és Haladás Alapítvány és a hasonló nevű egyesület is. 2014-ben nem volt bevétele az Eötvös Károly Intézet mögött álló alapítványnak. A liberális színezetű Republikon Intézet Kft. hátterét jelenti a hasonló nevű – Horn Gábor vezette – alapítvány, amely elsősorban külföldi adományokból él. Az SZDSZ 2009–2010-es összeomlása után létrehozott szervezet tavaly 29 millió forint bevételhez jutott (egy évvel korábban még 40 millióhoz), amiből 6,3 millió a német szabaddemokratákhoz köthető Fridrich-Naumann-Stiftungtól érkezett, 16,2 millió pedig az 1940-ben alapított amerikai Rockefeller Brothers Fundtól.
Az erős politikafüggőséget jelzi, hogy tartósan csak azok az intézetek tudnak nagy költségvetésből dolgozni, amelyek állami megrendelést kapnak, vagy a háttérpártjuk, illetve annak alapítványa közpénzből táplálja őket. Magyar magánadományokra vagy cégmegrendelésekre nem lehet alapozni. A vállalkozások főleg akkor nyitják meg pénztárcájukat, hogy támogatásokat adjanak, ha – jelenlegi vagy jövőbeli – kormányzati potenciált sejtenek az intézetek mögött. A nagy tőzsdei cégek közül például a Mol és az OTP 15-15 millió forintot szánt a századvéges kutatások támogatására tavaly (ahogy adtak pénzt korábban a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítványnak is), az állam kezében lévő vállalkozások viszont csak az éppen kormányközelieknek juttatnak komoly összegeket, mint például a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank a Századvégnek 2014-ben.
A megosztott baloldal nem tudott olyan építkezést felmutatni, mint a Fidesz a 2002-es veresége után, vagy a Jobbik mostanában (lásd Jobbik-lépések című írásunkat). De általános szabálynak is kimondható, hogy azok az intézetek, amelyek mögül a Fidesz-világot bebetonozó 2010–2014-es kettős választási győzelem után „elfogyott” a párt, megszűnnek vagy sorvadoznak, esetleg arra kényszerülnek, hogy profilt – és esetleg nevet – váltsanak. Így lett például az 2009-ben létrehozott MDF-hátszelű Konzervatív Intézetből Kommunikációs és Imázs Kutató Intézet. Különösen azok vannak ilyenkor veszélyben, amelyeknek nincs a médiából, az egyetemi életből jól ismert sztárelemzőjük.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az önvédelem minden ország számára megengedett.
Az uniós külügyminiszterek az Oroszországgal szembeni szankciók újabb köréről tanácskoztak.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
