A francia lap a párizsi merényletek egyéves évfordulója alkalmából rekonstruálta, hogyan érkeztek vissza Európába a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel a többségében európai születésű terroristák.

Az egy éve tartó nyomozás arra világított rá, hogy az eredetileg elképzeltnél sokkal szélesebb szervezet hajtotta végre a párizsi merényletsorozatot 2015. november 13-án. A támadásokban részt vett tíz dzsihadistán kívül harminc, Európába küldött terroristát azonosítottak az európai hatóságok.

Valamennyiük érintett volt a párizsi és a március 22-i brüsszeli merényletekben, valamint három alvósejtben, amelyeket Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában lepleztek le. Az amszterdami repülőtéren is merényletet akartak végrehajtani.

A nyomozók feltételezése szerint a marokkói származású, 32 éves belga Oussama Atar Szíriából mozgathatta a szálakat, legfőbb európai összekötője pedig a november 18-i rendőri rajtaütésben a Párizs közeli Saint-Denis-ben megölt, szintén marokkói származású belga Abdelhamid Abaaoud volt, aki a párizsi merényletekben személyesen is részt vett.

A hálózat logisztikai bázisa Belgiumban, célpontja pedig Franciaország volt. A szervezet még egyszer le akart csapni Párizsban, de a nyomozás előrehaladtával a legfőbb felelősök kénytelenek voltak lemondani a tervükről, és március 22-én Brüsszelben felrobbantották magukat.

Az azonosított terroristák közül 13-an meghaltak, a párizsi és brüsszeli merényletek közvetlen elkövetői közül 4 gyanúsítottat előállítottak, valamint az alvósejtek 11 feltételezett tagját is letartóztatták. Rajtuk kívül 19 embert helyeztek vád alá a terroristák segítése miatt, többen a párizsi terrorkommandó egyetlen túlélőjét Salah Abdeslamot segítették a négy hónapig tartó bujkálásban, mielőtt a belga hatóságok elkapták és átadták Franciaországnak. A nyomozás több gyanúsítottja még szökésben van, feltételezhetően Európában vagy Szíriában vannak.

A szervezetet a szíriai Rakkában, az Iszlám Állam székhelyén hozták létre, ahol hármójuk kivételével terrorista kiképzést kaptak, majd 2015 augusztusában a balkáni migránsútvonalon hamis szíriai útlevelekkel szivárogtak vissza Európába. Többségük Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe, a terroristák közül legalább tízen Budapesten keresztül érkeztek Brüsszelbe – írta a Le Monde, a Sentinel című amerikai folyóirat november 10-i számában megjelent tanulmányra hivatkozva.

A nyomozás egyik legfontosabb információja a Le Monde szerint az, hogy Abdelhamid Abaaoud 2015. augusztus 1-jén Magyarországon lépett be a schengeni övezetbe.

A nyomozók mostanáig nem tudták, mikor, hogyan érkezett vissza Európába a merényletek fő koordinátora, és 2015. november 13-ig azt gondolták, hogy Szíriában tartózkodik. Utána is sokáig azt hitték, hogy a támadásokat Szíriából vagy Görögországból, nem pedig - ahogy utóbb bebizonyosodott - Belgiumból szervezte meg.

Abaaoud szervezte be egyébként gyerekkori barátját, Salah Abdeslamot, akinek az volt a logisztikai feladata, hogy a több tucat terroristát Európán keresztül Brüsszelbe szállítsa. Április 30-a és október 2-a között Abdeslam háromszor tette meg az utat Belgium és Magyarország között, egyszer pedig Németország felé, összesen tíz terroristát szállított Brüsszelbe bérelt gépkocsikon.

A magyar titkosszolgálatok információira hivatkozva a Le Monde azt írta, hogy Abaaoud és a vele utazó Ayoub El-Khazzan a budapesti Swing Hotelben szálltak meg. Abaaoud augusztus 4-én kocsival Ausztriába utazott, míg társa vonattal érkezett Bécsbe. Ettől kezdve nem ismeretes Abaaoud tartózkodási helye, aki feltételezhetően a merényletekig Brüsszelből szervezkedett, míg útitársa két héttel később a Thalys vasúttársaság Amszterdamból Párizsba tartó járatán próbált meg tüzet nyitni, de amerikai katonák ártalmatlanná tették.

A Le Monde szerint az Iszlám Állam akkor döntött úgy, hogy nem az Európában frissen beszervezett, de képzetlen dzsihadistáit veti be a november 13-i párizsi merényletekben, hanem kiképzett harcosokat küld Szíriából vissza Európába, amikor a macedón hatóságok 2015 júniusában 72 óráig érvényes utazási dokumentumokat kezdtek kiállítani a migránsoknak, hogy eljuthassanak a magyar határig és ott beléphessenek a schengeni övezetbe.