Ha érdekli, mi történik éppen Brüsszelben, kövesse percről percre tudósításunkat.

- Mikor történtek a robbantások?

Brüsszel Zaventem repterén kedd reggel nyolc körül két robbanás történt az indulási oldalon. Az egyik az American Airlines check-in pultjánál, a másik a Brussels Airlines kirendeltségétől nem messze. Alig több mint egy órával később az Európai Parlament, illetve az uniós intézmények közelében lévő Maelbeek metróállomásról jelentettek legalább egy robbantást.

MTI / EPA / Olivier Hoslet

- Hány áldozat van?

Erre egyelőre nehéz válaszolni. A tűzoltóság már kezdetben 11 halottról számolt be, ezt azonban hamarosan 10-re módosították. A reptérhez közeli kórházból előbb tíz áldozatról és 30 sérültről szóltak a hírek, ezt viszont később 13-ra és 35-re módosították. A tűzoltóság 11.30 körül már 21 halottról tudott a két helyszínen, de ezt még a belga kormányfő sem tudta megerősítette. Ő sok halottról beszélt déli sajtótájékoztatóján. Az egészségügyi tárcánál 11 halottat említettek a repülőtéren, illetve ugyanott 85 sérültet. A helyi közlekedési vállalat szerint csak a metróban 15-en haltak meg, 55-en sérültek meg. Délután a Le Libre Belgique 34 halottról és 136 sérültről beszélt.

A brüsszeli krízisközpont szerdán reggel még mindig úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudnak pontos számot adni, de a reptéren mintegy 10-en, a metróállomáson pedig mintegy 20-an vesztették életüket.

- Kik az áldozatok?

Feltehetően igen különböző állampolgárságú emberekről van szó, de a belga hatóságok először az érintett országokat értesítik akkor, ha az állampolgáraik érintettek voltak. A belga belügyminiszter szerint sokáig fog tartani az áldozatok azonosítása, de egyelőre azt már lehet tudni, hogy a reptéren egy 36 éves, hat éve Brüsszelben élő perui nő, a metrórobbantásban pedig egy marokkói nő is életét vesztette. Korábban a New York-i rendőrség azzal indokolta azt, hogy az FBI egységeivel Brüsszelbe utaznak, hogy amerikai áldozatok is voltak.

- Vannak-e magyar sérültek?

Az eddigi hírek alapján két magyar sérült van - ezt jelentette be Orbán Viktor kormányfő is. A hvg.hu úgy értesült, egyikük - aki a metrórobbantásnál sebesült meg könnyebben - az EU melletti állandó magyar képviselet egyik munkatársa, ezt a Külügyminisztérium is megerősítette. A másik magyar a reptéren sérült meg, ő egy helyi cég alkalmazottja. Mindketten kórházba kerültek, a metróállomáson megsérült férfin belső vérzés miatt életmentő műtétet kellett végrehajtani, a másikuk csonntörést szenvedett.

- Terrortámadás volt-e?

A belga hatóságok egy ideig nem nyilatkoztak erről, kitartóan robbanásokról beszéltek. Délelőtt tizenegy körül azonban a belga ügyészség közölte: terrortámadást hajtottak végre Brüsszelben, öngyilkos merénylet történt.

- Ki robbantott?

A belga közszolgálati adó szerint egy testvérpár, a 27 éves Khalid és a 30 éves Brahim el-Bakraoui lehetett a két öngyilkos merénylő. Korábban mindkettejüket elítélték már rablás, a rendőrökre támadás, vagy autólopás miatt, de terrorgyanúba még nem keveredtek. A testvérpárt egy harmadik férfi is segítette, őt egyelőre keresik, nem kizárt, hogy Najim Laachraoui volt az, aki Salem Abdeslamot is segítette a párizsi merényleteknél.

Bár korábban arról szóltak a hírek, hogy a testvérpár mindkét tagja a reptéren robbantott, később arról jelentek meg hírek, hogy egyikük a reptéren, míg másikuk a metróban robbantotta fel magát.

- Akkor köze van a támadásnak a tavaly novemberi párizsi terrortámadás egyik szervezője, Salem Abdeslam múlt pénteki brüsszeli elfogásához?

A kapcsolatot nem lehet kizárni, de szakértők szerint a közvetlen összefüggés nehezen képzelhető el. A Die Zeit riportere például Brüsszelből arról számolt be, hogy belga terrorszakértők szerint egy ilyen koordinált támadássorozatot néhány nap alatt nem lehet előkészíteni, tehát már valószínűleg azelőtt megtervezték, mint hogy Salah Abdeslamot őrizetbe vették. Egyébként a belga újságokban ma - még a merényletek előtt - arról írtak, hogy Abdeslam ismerőse, a 24 éves belga Naim Laachraoui, akiről azt gondolták, hogy Szíriában van, feltehetőleg mégis Belgiumban tartózkodik. Őt távollétében 15 évre ítélték, mert fiatal katonák tucatjait toborozta az Iszlám Állam hadseregébe. A hatóságok abból indulnak ki, hogy kb. 450 belga állampolgár harcolt az Iszlám Államért, és közülük 117-en tértek vissza. A Pravda című orosz lap titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesülései szerint három muszlim hitre tért fehérorosz merénylő lehetett az elkövető, és Moszkva figyelmeztette is Brüsszelt, hogy az illetők Belgiumba készülnek - mindezt azonban hivatalosan nem erősítették meg, a belga hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva hírzárlatot rendeltek el.

Az el-Bakraoui testvéreknek viszont köze lehetett Abdeslamhoz, egyikük bérelhette álnéven azt a lakást, ahol Abdeslam bújkált.

itélé

- Vállalta-e valaki a felelősséget a merényletért?

Az Iszlám Állam közölte: az ő emberei követték el a merényleteket. Legalábbis ezt állítja a a terrorista szervezethez közel álló hírügynökség, az A'maq.

- Van-e a merényletnek bármilyen kihatása Magyarországra?

Orbán Viktor miniszterelnök ideiglenesen elrendelte a terrorkészültség kettes, magas fokozatát (ennél magasabb fokozat (kritikus) csak egy van). Ennek megfelelően járőröket és páncélozott gépjárműveket vezényelnek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, továbbá a metrók területén és a Parlament előtti Kossuth téren a Terrorelhárítási Központ munkatársai is megjelennek. Kérdésre elmondta: a kettes a második legmagasabb fokozatú terrorkészültség. Eddig a négyfokozatú skálán a hármas szint volt érvényben. A belügyminiszter hozzátette: a kormányfő addig rendelte el ideiglenesen a kettes fokozatot, amíg nem tisztázódik, hogy mi történt pontosan Brüsszelben, és mi várható Európa más országaiban.

Túry Gergely

- Hogy fogadták a világban a brüsszeli merényletek hírét?

Természetesen szinte minden ország kormánya és népe részvétét fejezte ki. Azonban nemcsak Magyarországon, hanem Dániában, Svédországban és Finnországban is megerősítette a repülőterek és a közterek védelmét a rendőrség. Moszkvában egyelőre csak a repülőterek őrzésén szigorítottak.

Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) egyeztetni kezdett belgiumi partnerszervezeteivel a merényletek ügyében. Tájékozódott a terrortámadásokról az amerikai védelmi és igazságügyi miniszter is. Elítélte a brüsszeli támadásokat a szíriai kormány is, de közölte, szerinte a tragikus esetek a terrorizmus elleni téves politika következményei. A több államban terrorszervezetnek tartott Irán-barát libanoni Hezbollah szerint Európát ugyanaz a tűz égeti fel, amelyet Szíriában és a Közel-Keleten lobbantott lángra „néhány rezsim”.

A legsúlyosabb konfliktus Ukrajna és Oroszország között robbant ki a brüsszeli merényletek miatt. Az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat vezetője Vaszilij Griscsak kijelentette, hogy a brüsszeli támadások mögött Moszkva áll. Az orosz fővárosból  Dmitrij Medvegyev miniszterelnök erre féleszűnek nevezte, hozzátéve, hogy csak udvariasságból fogalmazott ilyen enyhén.