szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha az elmúlt ét évben nem nagyon olvasott újságokat, nem követte a híreket, de most megütötte a szemét, hogy szerdán ítéletet hirdettek a kvótaperben, akkor örülhet: összefoglaltuk, mi volt, és a fogalmi zűrzavarban is megpróbálunk rendet tenni.

Ítéletet hirdetett az Európai Unió luxembourgi bírósága a kvótaperben. A pert 2015-ban Magyarország és Szlovákia indította azért, mert úgy látja, problémás módon hozta meg az EU Belügyminiszterek Tanácsa 2015 szeptemberében azt a határozatot, hogy a tagállamoknak át kell venniük Görögországtól és Olaszországtól 120 ezer védelemre szoruló menedékkérőt. Lázár János is úgy fogalmazott a legutóbbi Kormányinfón, egy jogalkotási mozzanatot támadott a per, amiben most ítéletet hoznak.

Persze a kormány, amióta megszületett a határozat, folyamatosan mást kommunikált. Arról beszélt, az EU nem változtahatja meg a magyar alkotmányos identitást, azaz nem változtathatja meg a magyar etnikai, népeségi viszonyokat - ez azért érdekes annak fényében, hogy 1294 embert kéne fokozatosan, két év alatt befogadnunk. A kormány erre nemzeti konzultációt, kampányhadjáratot épített. Ám a bíróságnak mérvadó véleményt jelentő főtanácsnoki vélemény, amely a tekintélyes Yves Bot tollából származott, már az ítélet előtt sem a magyar és szlovák kormánynak, hanem az EU-nak adott igazat. A vélemény szerint a határozat jól láthatóan ideiglenes, a megfelelő keretek közt született meg, és eléri célját, mert enyhít a két ország migrációs nyomásán valamelyest. Magyarország mindezeket támadta és vitatta.

MTI/EPA/Etienne Laurent

A főtanácsnoki vélemény közreadásra után persze a kormány sorosozott, ahogy a csövön kifért, és azt ismételgette, politikai és nem jogi véleményt írt Bot. És Orbántól Völlner Pál IM-államtitkárig többször elhangzott: "Akárhogyan is alakul az eljárás, nem nyithatjuk meg kapuinkat az illegális migránsok előtt".

A Magyar Helsinki Bizottság sorvezetője megvilágítja az ügy kérdéses pontjait és fogalmait, ebből merítünk pár szempontot.

A menekültek automatikus befogadásáról valójában nincs szó, nem is kéne megtennünk, csupán az erről döntő eljárást kéne lefolytatnunk. Eritreai és szíriai menekültek érkeznének Magyarországra, ahol tényleg élhetetlenek a körülmények. Bár a kormány nemrég pénzt kért Brüsszeltől a kerítés építésének költségei fejében (amit az EU nem is akart megépíteni), a menekültek befogadására fejenként 2 millió forintnyi összeget adna az EU, enyivel járulna hozzá a költségeinkhez.

A lépés annak az uniós alapelv szolidaritásnak a megnyilvánulása lenne, amelyet most mi folyamatosan számonkérünk az EU-n. Orbán azt is mondta folyamatosan, hogy ez csak előkszítése lenne egy limit nélküli betelepítési folyamatnak, amit az Európai Bizottság később csempészne a jogszabályokba, így akarván szétzilálni a hagyományos európai társadalmi szövetket. Erre nem utal semmi. Az EU-s döntés amúgy többségi döntés, és ahogy mi is elfogadjuk a különböző alapokból az eurómilliárdokat, úgy a kevésbé kellemes feladatokból is ki kell venni a részünket. Más kérdés, hogy a leginkább a kormány által végletekig hiszterizált magyar társadalom, amelyben már az is pánikot tud kelteni, ha a Balaton partján elismert menekültek fekszenek le a szabadstrandon, hogy tudná kommunikálni, ha kénytelen lenne eleget tenni a határozatnak - arcvesztés nélkül.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A Helsinki kitér arra a kormányzati érvre is, hogy ha el is vesztettük a pert, akkor sem ér az egész semmit, mert szeptember 26-án a határozat érvénye véget ér. De ez nem a befogadásra vonatkozik, hanem a menekültek érkezésére - az eddig érkezőket vennék figyelembe az elosztásnál, amely amúgy valóban döcögősen halad a tagállamokban.

Egy valamiben ért egyet a kormány és a Helsinki: a dublini rendszer megbukott. Ez arra lett kitalálva, hogy az EU arra ösztönözze a tagállamokat, emeljék egy szintre a menekültügyi ellátórendszereiket, hogy ne legyen értelme a tagállamok között vándorolni. Ezért egy menedékkérő kérelmét ott kell elbírálni, ahol beléptek az EU területére. Ez azonban igazságtalan a peremállamokkal szemben. Most pedig, azok a célállamok küszködnek (Németország, Ausztria, Svédország) leginkább, ahol magasabb a szociális ellátórendszer szintje, és ahová a menekültek leginkább igyekeznek. Ezeket a problémákat persze nem oldja meg a kvótarendszer, de ideiglenesen valamelyest enyhítene legalább két tagállam helyzetén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!