Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Orbán Viktor március 15-i beszéde nagyban hasonlított Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök 1989-ben Koszovóban elmondott szónoklatára – véli Magyarországról szóló írásában Robert Austin egyetemi docens, a Torontói Egyetem külügyi iskolájának európai, orosz és eurázsiai tanulmányokkal foglalkozó központjának munkatársa.
A The Globe and Mail.com-on közzétett elemzés szerint a magyar miniszterelnök sötét és apokaliptikus jövőképet villantott fel arra az esetre, ha nem maradhat kormányon. Állította, hogy egyesek megpróbálják majd külföldiek kezére játszani az országot, ahogy ez Nyugat-Európában is történt, ami városról városra került az idegenek hatalma alá. Orbán Viktor a sötét erőkkel szemben Magyarország és Európa megmentőjeként igyekszik feltüntetni saját magát.
A szerző valószínűleg Milosevics 1989-es rigómezei beszédére gondolt, amelyet egyesek úgy emlegetnek, mint az első szikrát, ami végül a balkáni háborúhoz vezetett. Az egykori szerb elnök a rigómezei csata 600. évfordulóján arról beszélt, hogy csaták várnak a jövőben a szerbekre, és akár fegyveres összetűzések sem kizártak.
Robert Austin aggasztónak nevezte a primitív hadjáratot, amit Soros György ellen folytat a magyar kormány. Eddig három, igen költséges kampány volt az üzletember és állítólagos globális hálózata ellen. A mostani választási kampányban a kormány egyik állítása az, hogy Soros György és szövetségesei tervet eszeltek ki Magyarország és Európa menekültekkel való elárasztásához.
A jó hír az, hogy Magyarország még mindig demokrácia, igaz, kissé meggyengült már. Elvileg szabad választások lesznek április 8-án, és Orbán Viktor nem Vlagyimir Putyin.
A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz valószínűleg tovább kormányozhat, köszönhetően a gyenge és széttagolt ellenzéknek, valamint az átalakított választási rendszernek, amely a nagy pártoknak kedvez. Orbán Viktor bezárta a kaput a nyugati stílusú liberalizmus előtt, létrehozta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, a hagyományos családi értékek és a kereszténység mellett tett hitet, valamint olyan légkört teremtett, amelyben ellenük van az, aki nincs velük.
A Fidesz szédületes sebességgel alakított át Magyarországot, és ezek között voltak pozitívumok is: stabilizálták a gazdaságot, szakítottak az IMF-fel, új befektetőket hívtak az országba, csökkent a munkanélküliség. Az ellenzék szerint azonban csak a kormányközeli cégeknek futott a szekere, méghozzá az uniós pénzeknek köszönhetően.
Kétharmados többségének köszönhetően a Fidesz gyakorlatilag ellenzék nélkül kormányozott az elmúlt nyolc évben. Orbán Viktor a 2014-től kezdődő ciklusban fordult a migránsok/menekültek ellen, kerítést húzatott fel az ország déli határán, és beintett Brüsszelnek.
A magyar miniszterelnök állítása szerint az ország a feledés homályába merül, ha most vasárnap nem kapnak újra bizalmat. Ha viszont kormányon maradhatnak, csodás folytatást ígérnek. És erre lehet, hogy nehéz lesz nemet mondani – állapítja meg a szerző.
