Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kétségbeesett betegek panaszai jutottak el a hvg.hu-hoz a transzplantációs klinikáról. Sokan kórházi fertőzésektől félnek, és állítják, hogy az intézmény alaposabb takarításával megelőzhető lenne számos megbetegedés. Megkerestük a kórházat, és az illetékesek igyekeztek is megnyugtatni mindenkit, hogy baj egy szál se. Beszámolójuk hitelességét nem növeli az állami adatszolgáltatásban a transzparencia hiánya, illetve a kórházakra vonatkozó törvények és a megvalósulásuk közt a jogvédők által tapasztalt különbségek.

A fővárosi I.-es számú Transzplantációs Klinika betegeinek immunrendszerét a terápia során tudatosan legyengítik, hogy a várt vagy már megkapott életmentő szerv kilökődését megakadályozzák. A fertőzések tehát különösen védtelenül éri azokat, akik szervátültetésre várnak, vagy nemrég kaptak új vesét, májat.

Rögös út vezet addig, hogy valaki befekhessen a klinikára: a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek átlagosan három évig várnak, hogy új vesét kapjanak, addig pedig 2-3 naponta megterhelő vesedialízis vár rájuk, miközben a betegek nagyon szigorú életmód és étrend szerint élnek. Aki felkerül a transzplantációs listára, annak folyamatos készenlétben kell állnia, és ha érkezik a hívás, hogy megvan a friss vese, indulás, kezdődnek a vizsgálatok. Ennyi megpróbáltatás után érthető, ha a betegek aggódnak, ha a kórházban további problémák jelentkeznek, és egyéb betegségek fenyegetik őket. Például húgyúti vagy székletfertőzések.

Márpedig a hvg.hu-hoz forduló betegek szerint kórházi fertőzések igenis előfordulnak. Akad olyan, aki már egyenesen tömeges jelenségről beszélt, teljes kórtermekről, ahol szinte mindenkit valamilyen fertőzéssel kezelnek, köztük olyanokat, akik széklet- és vizelettenyésztéssel érkeztek, vagyis csak itt kaphatták el a kórt. A lapunkhoz fordulók azt mondják, a fertőzések magas számának egyik oka az lehet, hogy a takarítás nem elég alapos.

A klinika szerint nincs probléma

Ezeknek az állításoknak a valósságtartalmát a hozzáférhető adatok alapján nem tudjuk kideríteni, ottjártunkkor nem láttunk kirívó vagy látványos szennyeződéseket, bár egy vizelettócsába kétségtelenül belefutottunk az egyik férfivécében. (Azzal tisztában vagyunk, hogy a fertőzés okozóját szabad szemmel nem láthatjuk.)

hvg.hu

Az egyértelmű, hogy a transzplantációs betegek esetében a csíramentes környezet és a tisztaság a szó szoros értelmében élet-halál kérdése. Az új vesével vagy májjal lábadozók immunszupresszív gyógyszereket kapnak, hogy a szervezetük ne lökje ki az új szervet. Ezeket a gyógyszereket életük végéig kell szedniük. Immunrendszer híján persze minden fertőzésveszély különösen nagy ellenség nekik. Ezért is fontos, hogy tisztaság legyen körülöttük. A fertőzések akár halálos végkimenetelűek is lehetnek. Ha pedig antibiotikumkúrára szorulnak, hogy legyőzzék a fertőzést, az immunrendszert legyengítő gyógyszerekből is kevesebbet szedhetnek csak, hogy a szervezetre hasson az antibiotikum – ez értelemszerűen megnöveli az új szerv kilökődésének a veszélyét.

A zsúfoltság sem segít a helyzeten. Vannak azonos légtérben olyan betegek, akik betartják a higiéniai előírásokat, vannak, akik nem. A transzplantált betegek erre a klinikára járnak kontrollra, és itt kezelik őket később is, ha valami problémájuk van. Fokozottan ügyelni kell otthon is a személyi higiéniára, kerülni kell az első időszakban a fizikai munkát, a takarítást lehetőleg más végezze – ezért sem jó, ha műtét után a kórházban a betegeknek kell tisztogatniuk a kórházi tárgyakat, mert a takarítószemélyzet nem végzi el azt rendesen.

Megkérdeztük természetesen a klinikát is, de a kórház szerint nincsen probléma. "A Transzplantációs és Sebészeti Klinikán sem a húgyúti, sem a székletfertőzéses, sem egyéb más szezonális megbetegedések előfordulása nem gyakoribb az ilyenkor szokásosnál. A klinikán a szakmai szabályok betartása mellett, az ISO 9001-es minőségbiztosításnak megfelelően valósul meg a kórházi higiéné, a takarítás és az esetleges fertőzések megelőzése. Az intézmény takarítását 2015 szeptembere óta ugyanaz a közbeszerzésen kiválasztott cég végzi, a munka napi szintű ellenőrzését pedig minden részlegen a részlegvezető főnővér látja el a kórházi higiénikussal és a takarítók vezetőjével."

Érthető, ha a betegek könnyebben kapják el a fertőzéseket

Fontos kiemelni, hogy mivel a klinika betegeinek immunrendszerét legyengítik, ezért influenzajárvány idején az egyetemen itt rendelik el leghamarabb a látogatási tilalmat, amit a járvány megszűntéig fenn is tartanak, hogy így védjék meg őket a fertőzésektől. A fent említett okok miatt minden osztályon kézfertőtlenítők vannak a folyosókon, továbbá a látogatási időt napi 2X1 órában limitálták.

"A kórházi fertőzések a kórházak velejárói, nincs ettől mentes intézmény tőlünk nyugatabbra sem"

– mondja Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője. Ezek a kórokozók ráadásul nagyon ellenállóak, megerősödtek, és sokszor rezisztensek az antibiotikum-kezelésre.

Illusztráció
Túry Gergely

Ugyanakkor a klinika arról is vall, nem elégedett a fennálló állapottal, további intézkedéseket tervez: "Annak érdekében, hogy a klinika tovább csökkentse a fertőzésveszélyt, az intézményben előkészítés alatt áll a beérkező betegek megelőző szűrésének bevezetése, hiszen előfordulhat, hogy a transzplantációra, műtétre, elő- utógondozásra érkező páciensek kintről hoznak be kórokozókat. Ilyen esetekben az érintett betegeket a szakmai szabályok szerint gyorsabban el tudják majd különíteni a többi pácienstől.

A Semmelweis Egyetem klinikái a kórházakhoz hasonlóan a 20/2009. (VI. 18.) EüM-rendelet szerint küldenek jelentést az ANTSZ OSZIR rendszerébe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről. A legutóbbi, 2017 őszén végzett felmérés szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés előfordulása megfelelt az országos átlagnak."

De milyen átlagról beszél a klinika? Adatok ugyanis nem nagyon vannak, mondja Asbóth Márton. A jogvédő szervezet most nyert meg egy pert, amely alapján az Emminek ki kell adni a kórházi fertőzéses adatokat kórházankénti bontásban. És akkor legalább a kórházak saját teljesítményét össze lehet majd hasonlítani évenkénti bontásban. Mert bár a nyugati egészségügyi rendszerekben sok helyütt nyilvánosak a kórházi fertőzéses adatok, azok az ANTSZ korábbi állásfoglalásai értelmében, a különböző módszertan miatt nem összevethetőek a magyar adatokkal. Amelyeket viszont most nem is ismerünk.

Nem tűnik elégségesnek az ellenőrzés

A magyar kórházakban egyébként általános probléma a takarítás, az alulfinanszírozottság miatt kevés pénz jut erre, és emiatt a szolgáltatás minősége is hagy kívánnivalót maga után. Jelentős különbségek mutatkoznak a kórházak között is. A takarítást információnk szerint szúrópróbaszerűen és mintavétellel, adatok elemzésével kell ellenőrizni. Asbóth szerint is sokszor gond van a takarítással a kórházakban, leginkább a spórolás miatt. Rossz, nem megfelelő eszközökkel végzik a takarítók a munkát, akik gyakran nincsenek a megfelelő szaktudás birtokában – mert nem elég csak egy felmosóronggyal körbejárni egy termet. És vannak olyan kórházak is, amelyekben a rossz általános állapot miatt sem lehet rendesen takarítani: hullik a vakolat, a csempe, rossz a linóleum.

Illusztráció
Fülöp Máté

Asbóth is megerősíti azt a tendenciát, hogy külsős cégek végzik a takarítást, ez még nem is volna baj, ha hozzáértő cégekről lenne szó, de a gyakorlatban a TASZ azt látja, hogy sokszor nem ez a helyzet. A takarítás minőségellenőrzésével is van baj; azt, hogy ez az előírások szerint történik-e, csakúgy, mint a részletesen meghatározott többi kórházi működési feltétel betartását, az ÁNTSZ jogutódjai ellenőrzik. Ha valami nem megfelelő, akkor először felszólítják a kórházat a javításra, majd pénzbüntetést szabhatnak ki, végül időlegesen vagy véglegesen be is zárhatják az ominózus részleget. Ám ez nem működik, a bírságok minimálisak, ezt látja a jogvédő szervezet. És nem azért, mert a kórházak minden szabályt betartanak.

A rendeletek részletesen szabályozzák a felszereltséget, a személyi állományt, az infrastruktúrát – és ezek a feltételek sokszor nem teljesülnek. Asbóth példaként hozza fel az ajkai CT esetét: egy elavult, a feltételeknek már régóta nem megfelelő CT-berendezés évekig működhetett az ajkai kórházban, amely kizárt, hogy nem szúrt szemet az ÁNTSZ és jogutódjai ellenőreinek – valószínűbb, hogy valamilyen okból szemet hunytak. Ez azért nagy baj, mert az ÁNTSZ és jogutódjai dolga lenne, hogy kikényszerítsék a kórházak jogszerű működését. Ha ez nem történik meg, semmi sem garantálja, hogy az intézmények betartják a rájuk vonatkozó előírásokat.

Paradox módon épp akkor kerülnek előtérbe a higiéniai gondok az egészségügyben, amikor a kézmosást a szülészeteken kötelezővé tevő Semmelweis Ignác-emlékévét tartják. A transzplantációs klinika parkjában is mellszobor hirdeti Semmelweis emlékét és elévülhetetlen érdemeit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!