Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miniszteri hivatalba lépése után nem sokkal kezdte el mondogatni Kásler Miklós, hogy az általa felügyelt egészségügyben a kórházi fertőzések csökkentése az egyik legsürgetőbb feladat. Bár elődje igyekezett a problémát elhallgatni, az adatok Káslert támasztják alá: 2012-ben Magyarország világelső volt a kórházi fertőzésekben.

Az egészségügyben a legakutabb pont, amelyben lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése

– mondta Kásler Miklós onkológus, az új emberierőforrás-miniszter. Az idézetet a Magyar Hírlapnak adott, június 1-én megjelent interjúból vettük, de számtalan más megszólalásában is a top három probléma közé sorolta a kórházi fertőzések ügyét. Kásler szerint már kész is a cselekvési terv, azonban azt még nem hozta nyilvánosságra. Az Emmi a hvg.hu megkeresésére nem válaszolt, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György azt mondja, ők sem ismerik a részleteket.

©

Azt, hogy a kórházi fertőzések kérdése a legakutabb probléma lenne az egészségügyben, más korábban nem mondta ki. Vagy mert nem látta annak – az Országos Onkológiai Intézet eddigi főigazgatójával ellentétben –, vagy annak látta, csak nem beszélt róla. Kívülről – és részben belülről – is inkább az első válasz tűnik helyesnek. (Az Emminél erre is rákérdeztünk, de erre sem érkezett válasz.) A kórházi fertőzések ellen küzdő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnökhelyettese, Hegedűs Zsolt azt mondta,

az eddigi országos tiszti főorvos, Szentes Tamás érdemben nem nézett szembe a valós helyzettel, és nem tett azért, hogy a kórházi fertőzések száma a gyakorlatban is csökkenjen.

Szentest az elsők között váltotta le Kásler Miklós miniszter, ami Hegedűs szerint biztató jel arra, hogy az új vezetés komolyan veszi a problémát. A TASZ régóta próbálja megtudni a kórházi fertőzésre vonatkozó adatokat, ám mindenért küzdenie kellett. A civil szervezet hatalmas titkolózást tapasztalt, harcának esélyeiről alább részletesen is szó lesz.

Hisztéria volt, inkább hallgattak?

A kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György szerint viszont foglalkoztak a problémával, csak nem kommunikáltak róla. Azt mondja, a kérdést a társadalomban hiszterizálták, nem elég árnyalt a megítélése.

Amíg botrány van a fertőzésekből, nem lehet normálisan kommunikálni róla

– teszi hozzá. Szerinte emiatt nem beszélt erről az előző egészségügyi vezetés – különösen kampányban –, noha a problémával foglalkozott. A belső párbeszédekben mindig fontos terület volt. Egy új miniszter könnyebben jelöli ki a prioritásokat.”

Velkey hozzátette, voltak nagy betegbiztonsági projektek, a pályázatoknál is jelentős pénzek érkeztek a kórházi fertőzések visszaszorítására. Annak viszont mindannyian örülnek, ahogy Kásler ennyire fontosnak tartja a problémát.

Velkey György
©

Mint annyi minden másról, a kórházi fertőzések számáról is évek óta folyik a számháború. HIvatalosan ugyanis viszonylag keveset kommunikáltak róla:  legutóbb tavaly szeptemberben tájékoztatott az Emmi arról, hogy negyedével csökkent a kórházi ellátással összefüggő járványok száma Magyarországon a 2015-ös adatokhoz képest. Ez is egy sajtóhírre volt reagálás, a Magyar Nemzet ugyanis megírta, hogy 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak is ellenálló kórokozóval (is) megfertőződött beteg halt meg a kórházakban.

Nem véletlen, hogy az Emmi a 2015-ös adatokra hivatkozik: az ÁNTSZ honlapján talált, a hivatal szerint közérthető adatokat közlő, de civileknek nehezen értelmezhető jelentés alapján 2016-ban volt egy kiugrás.

©

A jelentés szerint ennek részben az az oka, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok száma is nőtt, így több esetet azonosítottak. Az Emmi – ahogy a jelentés is – arra hivatkozott, ez világjelenség, az oka pedig az, hogy egyre nagyobb a kórházban ellátott betegek köre, akiken egyre magasabb kockázatú beavatkozásokat hajtanak végre, és terjed az antibiotikumok helytelen alkalmazása.

„A tendencia ellenére javult a megelőzési gyakorlat, és csökkent a kórházi járványok száma. A magyar megoldások és intézkedések egyértelműen eredményesek, a jelentési fegyelem folyamatosan javul, a biztonságos betegellátás feltételei adottak” – közölte a tárca. Sehol, még nyomokban sem említi, hogy ez amúgy akut probléma lenne. Annyit tett hozzá, szakmai prioritás a kézhigiénés gyakorlat (értsd, kézmosás) fejlesztése, erre 11,4 milliárd forintos program indult, de kiírtak egy másik, 10 milliárdos pályázatot is a betegbiztonság növelése érdekében.

Drámai nyílt levél, hangulatkeltés a vád

2016 februárjában az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nyílt levelet tett közzé, amely szerint kórházi fertőzésben többen halnak meg, mint autóbalesetben.

Vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás. Előfordul, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba.

A csoporttal személyi összefonódásban lévő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete ötpontos akciótervet is írt, az első szerint a kormány tegyen meg mindent azért, hogy minden betegellátási ponton legyen elérhető alkoholos kézfertőtlenítő gél, illetve legyen kötelező évi továbbképzés a kórházi fertőzések és a kézhigiéné tárgykörben.

©

Az ÁNTSZ visszautasította a nyílt levél hangvételét, szerinte az, amit az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, illetve a ReSzaSz leírt, alkalmas arra, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás hitelét aláássa, az egészségügybe vetett bizalmat megrendítse. Hegedűs Zsolt szerint a helyzet azóta sem lett jobb,

a kézfertőtlenítők száma, a fogyasztása literben érdemben nem változott a gyermekágyi lázat okozó fertőzés okait felismerő Semmelweis hazájában, ahogyan a kórházi fertőzések előfordulása sem.

A kórházak közt nagy a szórás, fontos lenne a pontos, valid számokat megismerni akár intézményekre lebontva, de a valójában ezek jelentését is több oldalról ellenőrizni kell, hogy a számok a valóságot mutatják-e. Amikor ezeket a megfelelő szakmai grémium átnézte, illettve a udományos feldolgozás után, nyilvánosságra kellene hozni a szakma, a döntéshozók és a lakosság számára is – teszi hozzá Hegedűs.

Ez nem hangulatkeltés, egyszerűen szembe kell nézni a valósággal az 'anyák megmentője', Semmelweis születésének 200. évfordulóján.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport megihlette Hadházy Ákos LMP-s politikust is, aki 2016 októberében a parlamentben reklamált amiatt, hogy nincs szappan a kórházi mosdókban, holott egy egyszerű kézmosással meg lehetne előzni a kórházi fertőzéseket. Legalábbis egy részüket: „Kórházi fertőzésekben 2015-ben 644 ember halt meg, ami 24-gyel több, mint a közlekedési balesetekben elhunytak száma.”

Rétvári Bence államtitkártól kioktatást kapott Hadházy: „Ne nézze le az egészségügyi dolgozókat, ne oktassa ki őket a parlamentből, hogy mossanak kezet.”

©

A két politikus számháborút is folytatott: Hadházy arra hivatkozott, 2015-re nőtt a kórházi fertőzések száma 2014-hez képest, Rétvári szerint viszont a három legfőbb fertőzés száma csökkent 14 028-ról 13 340-re. Az idei választási kampányba a Kétfarkú Kutya Párt emelte be a témát, úgy, hogy senki nem mert vitázni vele: szappant lopott a kórházi mosdókba, egyértelműen leleplezve, hogy a betegeknek, látogatóknak nem lett volna mivel kezet mosniuk.

Az adatok nyilvánosak lesznek – valamikor

A TASZ több mint másfél éve harcol és perel azért, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ) kiadja a kórházi fertőzések adatait közérthető nyelven, kórházakra lebontva. A pert másfél hónapja megnyerte a Kúrián, viszont kérdés, az adatok mikor lesznek nyilvánosak, az írásbeli döntést ugyanis még nem kapta kézhez, onnan ketyeg csak a határidő. A TASZ az elmúlt 3 év adataiért perelt, hogy látszódjon a tendencia is.

Az már egy bonyolultabb kérdés, hogy a kórházak által szolgáltatott adatok mennyire fedik a valóságot, tapasztalni ugyanis olyat, hogy hiába kapott el valamit a beteg, a zárójelentésén kórházi fertőzésre nem utal semmi. Van, hogy a beteg vagy hozzátartozó csak egy elejtett félmondatból tudja meg, hogy baj van, vagy silabizálhatja ki a latin rövidítéseket a zárójelentésen, mert az orvostól nem kapott tájékoztatást. Így tehát az sem biztos, hogy az összes fertőzést jelentik a központnak.

A tisztiorvosi szolgálat szerint mindenesetre a jelentési fegyelem jó. Az állítás nehezen igazolható. A TASZ történeteket gyűjtött kórházi fertőzéses ügyekről, hogy elérje, az egészségügyi hatóság vizsgálja ki az eseteket. Szerintük a hatóság mulaszt, nem használja ki az ellenőrzési jogosultságait, és nem szankcionálja azokat az osztályokat, ahol a szabálytalanságokból is fakadóan magas a kórházi fertőzések száma.

A hatóság a TASZ kérésére nem indított vizsgálatokat, inkább azzal vágott vissza, hogy a szervezetnek nem is volt joga a betegek történetei alapján vizsgálatot kezdeményezni. Az ombudsman nemrég kimondta ugyan, hogy a vizsgálatokat meg kellett volna indítani, de azóta sem történt semmi.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Van, ahol egész nap megmaradhat a köd, máshol napos idő lesz

Van, ahol egész nap megmaradhat a köd, máshol napos idő lesz

Menet közben esett le a kormánya egy autóversenyzőnek – videó

Menet közben esett le a kormánya egy autóversenyzőnek – videó

Elindult a Holdra a kínai szonda

Elindult a Holdra a kínai szonda