Valaki csúnyán ködösít az egészségügyben, és ebbe még sokan belehalhatnak
Miniszteri hivatalba lépése után nem sokkal kezdte el mondogatni Kásler Miklós, hogy az általa felügyelt egészségügyben a kórházi fertőzések csökkentése az egyik legsürgetőbb feladat. Bár elődje igyekezett a problémát elhallgatni, az adatok Káslert támasztják alá: 2012-ben Magyarország világelső volt a kórházi fertőzésekben.
Az egészségügyben a legakutabb pont, amelyben lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése
– mondta Kásler Miklós onkológus, az új emberierőforrás-miniszter. Az idézetet a Magyar Hírlapnak adott, június 1-én megjelent interjúból vettük, de számtalan más megszólalásában is a top három probléma közé sorolta a kórházi fertőzések ügyét. Kásler szerint már kész is a cselekvési terv, azonban azt még nem hozta nyilvánosságra. Az Emmi a hvg.hu megkeresésére nem válaszolt, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György azt mondja, ők sem ismerik a részleteket.
Azt, hogy a kórházi fertőzések kérdése a legakutabb probléma lenne az egészségügyben, más korábban nem mondta ki. Vagy mert nem látta annak – az Országos Onkológiai Intézet eddigi főigazgatójával ellentétben –, vagy annak látta, csak nem beszélt róla. Kívülről – és részben belülről – is inkább az első válasz tűnik helyesnek. (Az Emminél erre is rákérdeztünk, de erre sem érkezett válasz.) A kórházi fertőzések ellen küzdő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnökhelyettese, Hegedűs Zsolt azt mondta,
az eddigi országos tiszti főorvos, Szentes Tamás érdemben nem nézett szembe a valós helyzettel, és nem tett azért, hogy a kórházi fertőzések száma a gyakorlatban is csökkenjen.
Szentest az elsők között váltotta le Kásler Miklós miniszter, ami Hegedűs szerint biztató jel arra, hogy az új vezetés komolyan veszi a problémát. A TASZ régóta próbálja megtudni a kórházi fertőzésre vonatkozó adatokat, ám mindenért küzdenie kellett. A civil szervezet hatalmas titkolózást tapasztalt, harcának esélyeiről alább részletesen is szó lesz.
Hisztéria volt, inkább hallgattak?
A kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György szerint viszont foglalkoztak a problémával, csak nem kommunikáltak róla. Azt mondja, a kérdést a társadalomban hiszterizálták, nem elég árnyalt a megítélése.
Amíg botrány van a fertőzésekből, nem lehet normálisan kommunikálni róla
– teszi hozzá. Szerinte emiatt nem beszélt erről az előző egészségügyi vezetés – különösen kampányban –, noha a problémával foglalkozott. A belső párbeszédekben mindig fontos terület volt. Egy új miniszter könnyebben jelöli ki a prioritásokat.”
Velkey hozzátette, voltak nagy betegbiztonsági projektek, a pályázatoknál is jelentős pénzek érkeztek a kórházi fertőzések visszaszorítására. Annak viszont mindannyian örülnek, ahogy Kásler ennyire fontosnak tartja a problémát.
Mint annyi minden másról, a kórházi fertőzések számáról is évek óta folyik a számháború. HIvatalosan ugyanis viszonylag keveset kommunikáltak róla: legutóbb tavaly szeptemberben tájékoztatott az Emmi arról, hogy negyedével csökkent a kórházi ellátással összefüggő járványok száma Magyarországon a 2015-ös adatokhoz képest. Ez is egy sajtóhírre volt reagálás, a Magyar Nemzet ugyanis megírta, hogy 2016-ban 1481 multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak is ellenálló kórokozóval (is) megfertőződött beteg halt meg a kórházakban.
Nem véletlen, hogy az Emmi a 2015-ös adatokra hivatkozik: az ÁNTSZ honlapján talált, a hivatal szerint közérthető adatokat közlő, de civileknek nehezen értelmezhető jelentés alapján 2016-ban volt egy kiugrás.
A jelentés szerint ennek részben az az oka, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok száma is nőtt, így több esetet azonosítottak. Az Emmi – ahogy a jelentés is – arra hivatkozott, ez világjelenség, az oka pedig az, hogy egyre nagyobb a kórházban ellátott betegek köre, akiken egyre magasabb kockázatú beavatkozásokat hajtanak végre, és terjed az antibiotikumok helytelen alkalmazása.
„A tendencia ellenére javult a megelőzési gyakorlat, és csökkent a kórházi járványok száma. A magyar megoldások és intézkedések egyértelműen eredményesek, a jelentési fegyelem folyamatosan javul, a biztonságos betegellátás feltételei adottak” – közölte a tárca. Sehol, még nyomokban sem említi, hogy ez amúgy akut probléma lenne. Annyit tett hozzá, szakmai prioritás a kézhigiénés gyakorlat (értsd, kézmosás) fejlesztése, erre 11,4 milliárd forintos program indult, de kiírtak egy másik, 10 milliárdos pályázatot is a betegbiztonság növelése érdekében.
Drámai nyílt levél, hangulatkeltés a vád
2016 februárjában az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nyílt levelet tett közzé, amely szerint kórházi fertőzésben többen halnak meg, mint autóbalesetben.
Vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás. Előfordul, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba.
A csoporttal személyi összefonódásban lévő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete ötpontos akciótervet is írt, az első szerint a kormány tegyen meg mindent azért, hogy minden betegellátási ponton legyen elérhető alkoholos kézfertőtlenítő gél, illetve legyen kötelező évi továbbképzés a kórházi fertőzések és a kézhigiéné tárgykörben.
Az ÁNTSZ visszautasította a nyílt levél hangvételét, szerinte az, amit az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, illetve a ReSzaSz leírt, alkalmas arra, hogy a közfinanszírozott egészségügyi ellátás hitelét aláássa, az egészségügybe vetett bizalmat megrendítse. Hegedűs Zsolt szerint a helyzet azóta sem lett jobb,
a kézfertőtlenítők száma, a fogyasztása literben érdemben nem változott a gyermekágyi lázat okozó fertőzés okait felismerő Semmelweis hazájában, ahogyan a kórházi fertőzések előfordulása sem.
A kórházak közt nagy a szórás, fontos lenne a pontos, valid számokat megismerni akár intézményekre lebontva, de a valójában ezek jelentését is több oldalról ellenőrizni kell, hogy a számok a valóságot mutatják-e. Amikor ezeket a megfelelő szakmai grémium átnézte, illettve a udományos feldolgozás után, nyilvánosságra kellene hozni a szakma, a döntéshozók és a lakosság számára is – teszi hozzá Hegedűs.
Ez nem hangulatkeltés, egyszerűen szembe kell nézni a valósággal az 'anyák megmentője', Semmelweis születésének 200. évfordulóján.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport megihlette Hadházy Ákos LMP-s politikust is, aki 2016 októberében a parlamentben reklamált amiatt, hogy nincs szappan a kórházi mosdókban, holott egy egyszerű kézmosással meg lehetne előzni a kórházi fertőzéseket. Legalábbis egy részüket: „Kórházi fertőzésekben 2015-ben 644 ember halt meg, ami 24-gyel több, mint a közlekedési balesetekben elhunytak száma.”
Rétvári Bence államtitkártól kioktatást kapott Hadházy: „Ne nézze le az egészségügyi dolgozókat, ne oktassa ki őket a parlamentből, hogy mossanak kezet.”
A két politikus számháborút is folytatott: Hadházy arra hivatkozott, 2015-re nőtt a kórházi fertőzések száma 2014-hez képest, Rétvári szerint viszont a három legfőbb fertőzés száma csökkent 14 028-ról 13 340-re. Az idei választási kampányba a Kétfarkú Kutya Párt emelte be a témát, úgy, hogy senki nem mert vitázni vele: szappant lopott a kórházi mosdókba, egyértelműen leleplezve, hogy a betegeknek, látogatóknak nem lett volna mivel kezet mosniuk.
Az adatok nyilvánosak lesznek – valamikor
A TASZ több mint másfél éve harcol és perel azért, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ) kiadja a kórházi fertőzések adatait közérthető nyelven, kórházakra lebontva. A pert másfél hónapja megnyerte a Kúrián, viszont kérdés, az adatok mikor lesznek nyilvánosak, az írásbeli döntést ugyanis még nem kapta kézhez, onnan ketyeg csak a határidő. A TASZ az elmúlt 3 év adataiért perelt, hogy látszódjon a tendencia is.
Az már egy bonyolultabb kérdés, hogy a kórházak által szolgáltatott adatok mennyire fedik a valóságot, tapasztalni ugyanis olyat, hogy hiába kapott el valamit a beteg, a zárójelentésén kórházi fertőzésre nem utal semmi. Van, hogy a beteg vagy hozzátartozó csak egy elejtett félmondatból tudja meg, hogy baj van, vagy silabizálhatja ki a latin rövidítéseket a zárójelentésen, mert az orvostól nem kapott tájékoztatást. Így tehát az sem biztos, hogy az összes fertőzést jelentik a központnak.
A tisztiorvosi szolgálat szerint mindenesetre a jelentési fegyelem jó. Az állítás nehezen igazolható. A TASZ történeteket gyűjtött kórházi fertőzéses ügyekről, hogy elérje, az egészségügyi hatóság vizsgálja ki az eseteket. Szerintük a hatóság mulaszt, nem használja ki az ellenőrzési jogosultságait, és nem szankcionálja azokat az osztályokat, ahol a szabálytalanságokból is fakadóan magas a kórházi fertőzések száma.
A hatóság a TASZ kérésére nem indított vizsgálatokat, inkább azzal vágott vissza, hogy a szervezetnek nem is volt joga a betegek történetei alapján vizsgálatot kezdeményezni. Az ombudsman nemrég kimondta ugyan, hogy a vizsgálatokat meg kellett volna indítani, de azóta sem történt semmi.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
