Jókora fordulat állt be Orbán Viktor szóhasználatában az elmúlt évek során – ezt derítette ki egy szakmájában elismert kutatócsoport friss tanulmánya, amelyet a 444 szúrt ki először.

A komoly, tudományos munka a miniszterelnök 1999 és 2018 közötti szóhasználatát elemezte, illetve annak változásait, gyakorlatilag mindenre kiterjedően: az évértékelőket, a tusványosi és a március 15-i beszédeket is megvizsgálták, összesen 41-et.

A módszer alapja a szószámlálás és csoportosítás volt: megnézték, hogy az egyes beszédekben hányszor hangzott el egy-egy kijelentés, majd ez alapján vontak le következtetéseket. A vizsgálat fontos előnye, hogy kizárja a szubjektív értékeléseket, és képes felismerni a szinonímákat, mert azt is nézi, hogy előfordulnak-e harcra, véres küzdelemre utaló szavak, amelyek szintén hatást keltenek a közönségben.

"Fojtogat, káosz, áldozat"

Eszerint Orbán kijelentései öt csoportra oszthatók: a félelemmel, a harccal, a kormányzással, az EU-val, és a menekültekkel kapcsolatos szavakra. Emellett arra is fény derült, hogy a miniszterelnök igen sűrűn és sokszínűen használ bűnt és fájdalmat leíró szavakat, mint az "áldozat", az "áldozatvállalás", az "elszenved", a "fojtogat", a "káosz", de a lista igen hosszú.

MTI / EPA / Virginia Mayo

A kutatók egy alcsoportot is készítettek, amit "szorongás, alávetettség és összeomlás" szavainak neveztek el. Ezek több mint 3000 alkalommal szerepelnek a beszédekben, és közel 2 százalékát alkotják Orbán szavainak.

A vizsgálat szerint a kormányfő félelemre utaló szavai 2004-es évértékelőjén kezdtek dominánssá válni, de a csúcsot a 2007-es és 2009-es időszak jelentette. 2014-től a harcra, háborúra utaló szavak kezdtek megsokasodni, mint a "csata", a "hadsereg", a "határvédelem", a "kilő", a "kivív". 2018 márciusa óta pedig még sűrűbben alkalmazza ezeket.

Volt egyszer egy belpolitika

A kutatók szerint egy másik érdekesség, hogy miközben Orbán egyre többet beszél az EU-ról, a migrációról, a háborúról és a félelemről, a kormányzást érintő klasszikus témák, kifejezések egyre inkább eltűnnek, helyettük pedig a külvilág témái dominálnak nála.