„Elfogult vagyok, mert jelen voltam, a bőrömön tapasztaltam, hogy állnak a dolgok” – kezdte értékelését Orbán Viktor a Sargentini-féle országjelentésről. A miniszterelnök szerint, amit a magyarok kedden és szerdán Strasbourgban láttak, az a múlt. Az Európai Parlamentben most ülőket „kellő tisztelettel mondom: kifutó kollekciónak kell tekinteni”, hiszen májusban új EP-választás lesz, és „mindent ebben az összefüggésben kell értelmezni” – magyarázta.

Ismét elmondta a kormányfő, hogy az EP-képviselők többsége bevándorláspárti, akik történelmi feladatuknak tekintik, hogy Európából „bevándorlókontinenst” csináljanak, és gyűlölik mindazokat, akik szembeszállnak ezzel a tervvel, ellenállást próbálnak szervezni.

Orbán kijelentette: nem kereste az ellenálló szerepet, de Magyarország a migrációs útvonal közepén van, ezért nekünk kellett megépítenünk a kerítést és megállítani az érkezőket. „Szimbóluma lettünk az ellenállásnak az illegális migráció ellen, és most ezt a szimbólumot kell támadni” – mondta.

A miniszterelnök szerint semmiféle „veszélyt” nem jelent Magyarországra a Sargentini-jelentés elfogadása, hiszen 2013-ban a Tavares-jelentést is elfogadták, és abból sem lett semmi, most is ugyanez lesz a helyzet. Akkor viszont – folytatta – adódik a kérdés, hogy miért csinálják. Orbán úgy látja, hogy ezzel

egy új küzdelem előtt próbálják gyengíteni Magyarországot,

amely a német kancellár uniós határfelügyeleti tervéről fog szólni. Ennek lényege – és ezt a kormányfő szerint Angela Merkel ultimátumként kihirdetett a francia elnökkel folytatott múlt heti tárgyalása után –, hogy a schengeni övezet szélén található országokat részben megfosztanák a határőrizet jogától.

Orbán drámai képet festett:

Brüsszel a „magyar fiaink”, a határt őrző és védő magyar rendőrök és katonák helyett zsoldosokat küldene, akik beengednék a migránsokat.

Elismételte a miniszterelnök azt is, amit két napja megállás nélkül sulykolnak a kormányközeli médiumok: az unió megsértette a saját szabályait a Sargentini-jelentésről szóló szavazatok megszámlálásánál. A magyar kormány álláspontja szerint az EP arról döntött, hogy nem lehet megindítani a Magyarország elleni eljárást, arról pedig, hogy milyen jogorvoslati utak mutatkoznak, a jövő hétfői kormányülésen az igazságügyi és a kancelláriaminiszter tesz majd előterjesztést. Ugyancsak szóba került, hogy a riport nem a magyar kormányt, hanem Magyarországot támadja – ez már a címéből is világos.

A kormányfő előhúzta az antiszemitizmus-kártyát is: felháborítónak tartja, hogy éppen Brüsszel és Judith Sargentini vádolja antiszemitizmussal Magyarországot, amikor EU az adófizetők pénzéből megfogalmazása szerint számos olyan Soros- és álcivil szervezetet támogat, amelyek Izrael és személyesen Benjamin Netanjahu ellen antiszemita kampányokat szerveznek.

Nagy Katalin alákérdezései közül nem maradhatott ki egy, a magyar ellenzéki EP-képviselőket ostorozó sem. Azok – mondta – újra Magyarország ellen szavaztak. Orbán válaszából kiderült, hogy bár megérti, hogy az ellenzék el van keseredve a sorozatban három elvesztett választás miatt, azt azonban nem, hogy jobban gyűlölik őt és a kormányát, mint szeretik az országukat. „Erre mondtam, hogy ez kommunista tempó” – jegyezte meg.

A külföldi ellenszavazatokról Orbán azt mondta, előre meg tudta mondani „darabra”, hogy az Európai Néppárt képviselői hogyan voksolnak majd, mivel látható volt, hogy bevándorláspárti közülük és ki nem. Szerinte kuriózum, hogy a németek mind ellenünk szavaztak – ami nem lehetett könnyű erkölcsileg, tekintve Magyarország szerepét a német újraegyesítésben –, az öt bajor képviselő azonban mellettünk. Az ötödik, Manfred Weber frakcióvezető, szintén igent mondott az országjelentésre.

Ezt nehezen érti Orbán, Sebastian Kurz osztrák kancellárral azonban megértőbbnek mutatkozott.

Ő egy, a harmincas évei elején járó fiatal ember, aki beleesett ebbe a zűrzavaros vitába”

– magyarázta. Hozzátette: az osztrák politika szerinte ennek ellenére lehetett volna bátrabb, mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a „sógoraink ellenünk voksoltak”. Felhívta a figyelmet arra is a miniszterelnök, hogy a románok többségükben mellettünk álltak ki, a történelmileg viharvert viszony ellenére.

A beszélgetés végére aztán megint előkerült Merkel terve, amely Orbán szerint végső soron arról szól,

kit eresztünk be Magyarországra, vagyis azt, hogy kihez kerül a kapukulcs.

A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.