Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem sokat lacafacázott a kormány: nemzeti ünnepeken, gyásznapokon csak állami megemlékezést lehet tartani az összes fontos, szimbolikus helyszínen. Az ellenzék kereshet magának más terepet. Jogvédők szerint súlyosan aggályos a tervezet, önkényesen kiválasztott területek is vannak rajta. Márki-Zay Péter szerint ostoba és demokráciaellenes a javaslat, de "kis kellemetlenség árán" megoldják így is. Hadházy Ákoson sem fogtak ki, ahogy a Momentum sem esett kétségbe: kénytelenek lesznek a Lendvay utcában tüntetni.

Gyújtó hangú kormányellenes beszédet hallgatna a nemzeti ünnepen a megszokott történelmi, szimbolikus helyszíneken? Pechje van: a kormány ugyanis az ünnep méltóságára hivatkozva ezekről az összes nemzeti ünnepen és gyásznapon kitiltaná az ellenzéki megmozdulásokat.

A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat tételesen felsorolja azokat a helyszíneket, ahol ezeken a napokon csak állami megemlékezés lehet, csak bírja szusszal Orbán Viktor és a kormány többi korifeusa. A tiltott helyek véletlenül éppen egybeesnek azokkal a helyszínekkel, ahol az ellenzéki pártok, illetve civil szervezetek is demonstrálni szoktak.

Térképen mutatjuk a főbb tiltott helyszíneket:

Google Maps, hvg.hu

Vannak olyan helyszínek, amelyeket csak pár órára zárnak le, máshol viszont már az ünnep előtti napon is tilos tüntetni, hiszen akkor már az előkészületek zajlanak. Ezen felül az önkormányzatok lényegében szabad kezet kapnak abban, hol engedélyezzenek megmozdulásokat.

"Önkényesen kiválasztott helyszínek"

Beszéltünk a Társaság a Szabadságjogokért jogászával, Döbrentey Dániellel és Kádár András Kristóffal, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével, mindketten aggályosnak tartják a tervezetet. Döbrentey azt mondja,

a javaslat súlyosan alapjog-korlátozó, és teljesen idegen az eddigi magyar szabályozástól.

Korábban is volt már arra példa, hogy a TEK lezárt egy területet – például a Kossuth teret –, így a rendőrség arra hivatkozva nem vett tudomásul egy bejelentést, hogy így nincs hatásköre vizsgálni azt.

Sok területet önkényesen választottak ki, gyakorlatilag felsorolnak mindent, ahol valaha volt jelentősebb demonstráció a belvárosban. Ellentétes a gyülekezési szabadság szellemiségével, hogy az állami rendezvényeknek megfellebbezhetetlen elsőbbséget adnak. Ez ráadásul azt a hamis látszatot is kelti, hogy csak az állam tud méltó módon megemlézéseket tartani.

Gyurcsány Ferenc, Varju László és Molnár Csaba, a DK párt megemlékezésén koszorút helyez el Nagy Imre szobránál, a belvárosi Vértanúk terén az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján, 2018. október 23-án.
MTI / Bruzák Noémi

Egy közterületi tüntetés jóváhagyásakor „nem kegyet gyakorol az állam”, alkotmánybírósági és strasbourgi döntésből is következik, hogy a gyülekezés helyszínének szabad megválasztása integráns része annak, hogy a gyülekezési joggal élni lehessen. A közterületeknek teljesen legitim használati módja a tüntetés – érvel Döbrentey, aki szerint álságos a versengés, a "méltatlan folyamatok elkerülésére" hivatkozni a területfoglalásokkal kapcsolatban, az új gyülekezési törvény ugyanis rendezi az ilyen helyzetet. Méghozzá a lehető legegyszerűbb módon: az tüntet, aki előbb jelentette be.

A Fidesz saját magát is kitiltaná, ha nem lenne túl közel a kormányhoz

"Elég erős és nem túl szép" – kommentálta a javaslatot Kádár András Kristóf.

Nem ördögtől való az az ötlet, hogy bizonyos időpontokra és bizonyos helyszínekre lefoglaljon egyes területeket az állam az állami megemlékezések számára, ám itt gyakorlatilag az összes, a magyar történelem és szabadság szempontjából fontos budapesti helyszínt megjelölték, ami már nem elfogadható. Ez nyilvánvalóan aránytalan korlátozása a gyülekezési jognak és a véleménynyilvánítás szabadságának is.

Az önkormányzatok biankó felhatalmazása a tiltott területek kijelölésére azért aggályos, mert az alkotmányban garantált gyülekezési jogot korlátozhatják így rendeletben, noha azt csak törvényben lehetséges megtenni.

Pártként a Fideszre is vonatkozik a tiltás, ám a kormány és a Fidesz nem nagyon különíthető el egymástól. „Ez a szabály mindig az épp kormányon lévő erőnek kedvez.” Kádár szerint a politikai közösség minden tagjának egyenlő hozzáférést kell biztosítani a közterületekhez – tette hozzá.

MTI/Máthé Zoltán

Délben beszélt, délután őt szidták

A legutóbbi ellenzéki tüntetések egyik szervezője, illetve fő szónoka, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester szerint demokráciaellenes és ostoba a törvényjavaslat, amelynek semmilyen észszerű indoka nincs. Azt mondja, az idei október 23-i Bem téri tüntetés semmilyen állami rendezvényt nem zavart meg, ahogy a Jobbiké sem a Bródy Sándor utcában.

A javaslat az ellenzéki tüntetésekre adott válaszként értelmezhető, az ellenzék amúgy is szűk lehetőségeit akarják korlátozni. A Fidesz hatalmi törekvéseibe illeszkedik.

Tüntetések ettől még lesznek, csak máshol, így ez az ellenzékiek számára „kikerülhető kellemetlenség”, a fideszesek pedig szégyenkezhetnek, hogy pártállamot építenek. Ő polgármesterként nem korlátozná a pártokat.

Október 23-án a Nagy Imre-emlékműnél délben én mondtam beszédet, délután pedig a Fidesz szidott engem ugyanott. Ez helyénvaló, ez a demokrácia velejárója, ezt el kell fogadni.

hvg.hu

"Amúgy se ide akarok menni"

Hadházy Ákos független képviselő, a legutóbbi közös ellenzéki tüntetés egyik szervezője szerint vannak most a törvényileg tiltottnál fontosabb helyszínek is. "Az egész rendszer alfája és ómegája nem a parlament, hanem a médiatúlsúly." Éppen ezért ő már az MTVA-nál tüntet, december elején.

Azt mondta, próbálta a jót megkeresni a javaslatban, és sikerült is:

Ez mutatja, mennyire félnek a néptől.

Amúgy Hadházy szerint az ellenzék a politikai nyomásgyakorláskor mindig csak a tüntetésekre gondol, de van más lehetőség is, például az aláírásgyűjtés vagy a sztrájk.

Hadházy Ákos beszédet mondott októbr 23-án a Bem téren
Máté Péter

Kénytelenek lesznek a Fidesz-székháznál tüntetni

A tüntetéseket rendre szervező Momentum szóvivője, Hajnal Miklós szerint Alkotmánybírósághoz fordulhatna az ellenzék a tervezet elfogadása után, ők szívesen segítenek a beadvány megszövegezésében. Bár kétségesnek tartja, hogy a jelenlegi összetételű testület elkaszálja a törvényt, így szerinte Strasbourgig is el lehetne vinni.

"Ez arról szól, hogy állami monopóliummá tegyék a köztereket, nemzeti ünnepeket. Az ünnep innentől az államé, majd annyit osztanak, amennyit szeretnének."

A javaslat indoklását is kamunak tartja: "most a Bem téren tüntetett az összes ellenzéki párt, nem volt versengés". Szerinte nem kétséges: a valódi cél, hogy az ellenzéket megfosszák a politikailag szimbolikus helyszínektől, és kevésbé központi helyszínekre kényszerítsenek mindenkit, aki nem akar részt venni az állami ünnepen. A szabad kezet kapott önkormányzatok is visszaélhetnek a helyzettel.

Máté Péter

Őt egyébként a javaslat 2006-ra emlékezteti: mikor a Kossuth teret határozatlan időre műveleti területté nyilvánította a rendőrség. Ott a strasbourgi bíróság mondta ki, hogy nem lehet a gyülekezési jogot határozatlan időre korlátozni. Szerinte a rendszeres, ismétlődő tiltások miatt ez is támadható.

Arra a kérdésre, hogy a térképre nézve mi az első szabad placc, ahol tüntethetnek, és még értelme is van, Hajnal azt mondja,

kénytelenek leszünk a Lendvay utcába menni, azt úgy tűnik, nem tudták lezárni.

Toroczkai helyszíne maradhat

Az áprilisi nagy tüntetéseket szervező Gulyás Balázs azt mondja, "nevetséges, hogy amíg az Orbán-rezsim a szólásszabadság védelmezőjének szereti hazudni magát, megint korlátozzák a vélemények kifejezését".

Orbán Viktor október 23-án
Túry Gergely

Nem elég, hogy Orbán Viktor az állami pénzből hirdetett ünnepségét pártpolitizálásra használta, másoktól teljesen elvenné a lehetőséget, hogy szimbolikus helyen emlékezzen meg. Gulyás szerint hazugság, hogy csak az "ünnepségek, megemlékezések szokásos helyszínét foglalják le, március 15-én ugyanis a Szabad Sajtó útján nem állami, hanem civil demonstrációk voltak. Október 23-án pedig olyan helyeket is tiltottá tennének, amelyeken idén is demonstráltak ellenzéki erők, ilyen a Bem tér vagy a Bródy Sándor utca is.

Érdekes módon az nem zavarja Semjén Zsolt és Gulyás Gergely kényes ízlését, hogy Toroczkai László álellenzéki pártja október 23-án lefoglalhatja a Corvin közt, az ugyanis nem került védettség alá.

Nem hagyják

Több parlamenti ellenzéki párt közleményben tiltakozott a tervezet ellen, azt mindegyik leírta, hogy a hatalom retteg. Íme legfontosabb mondataik:

  • Jobbik: „Úgy tűnik, a gyülekezési jog korlátozása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az Orbán-kormány fővadásza most bekeményít: megpróbálja kilőni a fontosabb közterületekről mindazokat, akik nem hajlandók fejet hajtani a rezsim előtt. Ez a bolsevik-típusú hatalomgyakorlás újabb lépése, de a nép nem betiltható és nem kitiltható.”
  • MSZP: „A hatalom retteg az európai Magyarországot megálmodó emberek és az Európa-párti erők szövetségétől, az MSZP visszaadja a félelemmentes országot.”
  • DK: „Orbán betiltaná a tüntetéseket, a kormány alapvető emberi jogot sért. A nemzeti ünnep egész Magyarországé, a magyar embereké, nem pedig Orbán Viktoré! Az európai magyarok ezt nem hagyják annyiban.”
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!