Nem lehet a legfőbb ügyészt olyan helyzetbe hozni, hogy érdemi mérlegelés nélkül legyen kénytelen elbocsátani valakit – mondta ki az Alkotmánybíróság. A döntés szokatlan módon magának Polt Péternek a beadványa alapján született.

Az ügyészség vezetője azt kifogásolta, hogy ha a Belügyminisztériumnak – tehát a kormány egyik szervének – alárendelt titkosszolgálat egy ügyésznél nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, ennek csak a tényét közli, de indokait nem. Polt ilyen esetben mint felelős vezető csak az elbocsátás vagy a megtartás mellett dönthet, és nem helyezheti át az érintett ügyészt más, kevésbé bizalmas beosztásba. Elméletileg arra is joga van, hogy a titkosszolgálati közlés ellenére megtartsa állásában a beosztottját, de ha nem tudja, mi a baj az illetővel, akkor ezt nyilván nem vállalhatja.

Márpedig, írta Polt, "indokolatlan, hogy az alkotmányos felhatalmazással rendelkező legfőbb ügyész ne ismerhesse meg a nemzetbiztonsági kockázat tartalmát". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar alkotmányos rendszerben az ügyészség független, ő az egyszemélyi vezetője, a törvény pedig "munkáltatói jogkörének szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti".

A beadvány azt is kifogásolta, hogy a bíróság csak eljárási szabálysértés esetén helyezheti hatályon kívül a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést, és nem vizsgálhatja, hogy indokoltan bélyegzi-e meg a titkosszolgálat a vizsgált személyt. Ez kiüresíti a fellebbezési lehetőséget, és megfosztja az érintettet, akinek az állása forog kockán, a tisztességes eljárástól.

Az Alkotmánybíróság egyetértett a legfőbb ügyésszel, és nem először mondta ki, hogy a bírósághoz fordulás jogát nem lehet üres formasággá tenni. A jogorvoslat lényege, hogy az esetleges jogsértést ténylegesen orvosolni lehessen, a bíróság érdemben dönthessen. Abban is igazat adott Polt Péternek az alkotmánybírák többsége, hogy a szabályozás az ő jogait sérti, és megakadályozza, hogy a tényeket mérlegelve dönthessen beosztottairól.

Mivel a kifogásolt rendelkezések helyett újakat kell alkotni, az Ab nem azonnali hatállyal semmisítette meg ezeket, hanem 2019. március 31-ével. Az országgyűlésnek addig kell kijavítania a hibát.