A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A tavalyi országos átlaghőmérséklet 1,66 fokkal múlja felül az 1981–2010-es normál értéket. A 2014-es év volt eddig a legmelegebb, s az első tíz legmelegebb esztendő közül nyolc 2000 után pergett le. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,23 Celsius-fok, ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentésében.
A sokéves átlagnál csupán két hónap, február és március volt hidegebb. Az év rendkívül enyhe januárral kezdődött, ez a 6. legmelegebb volt 1901 óta. A rekord meleg április után a május is rendkívül meleg volt, a 3. a sorban. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbbak sorába a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet, a 7. legenyhébb októbert tapasztaltuk.
A meleg mellett zimankót is hozott 2018: február végén, március elején egy tíz napig tartó hideghullám miatt -9 fok körül alakult az országos átlagos minimumhőmérséklet. A hideg márciust meleg április és május követte. Az első tavaszi napon -24,6 Celsius-fokot rögzített az automata meteorológiai állomás Sátorhelyen (ez egyben a 2018-ban mért legalacsonyabb hőmérséklet), a tavasz utolsó napján viszont már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi.
Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus lépett fel, s három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást. A legtöbb hőségnapot a fülöpházai állomás környezetében tapasztalták a meteorológusok: 51 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot.
2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalász állomáson rögzítettük: 36,6 fokot mértünk július 29-én és augusztus 9-én. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi.
A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak: a február és a március jóval csapadékosabb volt a szokásosnál, áprilisban viszont jelentős csapadékhiány mutatkozott. A március a 3. legcsapadékosabb, az április pedig a 6. legszárazabb volt 1901 óta.
A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, míg az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki. A legnagyobb napi csapadékösszeget Bánkút állomáson mérték: 173 milliméter hullott június 10-én.
A tavalyi ősz rekord közeli hőmérsékleteket hozott, 1901 óta a 2. legmelegebb volt. Szeptember első két harmadában nyarat idéző hőmérsékletek voltak jellemzők, október közepétől a hónap végéig pedig száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 41 százaléka hullott pár napra koncentráltan, legnagyobb hányadban október 24-én és 28-án. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszályos helyzet alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a Duna vízállása.
Az év utolsó két hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így átlag körüli: 589,9 milliméter csapadék hullott országos átlagban, ami az év során időben egyenetlenül oszlott el. Februárban és márciusban a sokéves átlag kétszeresét is meghaladó mennyiség hullott, míg áprilisban és októberben az 1981–2010-es normál érték 40 százalékát mérték.
