A volt bíró első interjúját a Válasz Online-nak adta, ahol arról beszélt, hogy a Polt Péter vezette ügyészségen főleg a gazdasági ügyekben politikai alapon döntenek, hogy miből lesz eljárás. Azaz, akik védettséget élveznek, nem kerülnek a vádlottak padjára. Szerinte a bírósági kinevezések módja törvénysértő, és aki ezt kifogásolja, azt lehazaárulózzák, az új törvényekkel pedig eljelentéktelenítik a bírósági rendszert.

Keviczki István már az interjú elején leszögezte, mennyire fájdalmas döntés volt számára a lemondás, de nem hirtelen felindulásból tett így: hat éve gondolkodott rajta. Olyan események hatottak rá, mint például mikor 2012-ben – később alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást rendeltek el a bírói karban, “és jött egy semmisségi törvény, amellyel földbe döngölték a bírákat”.

Bár személyesen őt nem érte atrocitás, és nem is mondták meg neki, hogyan kellene ítélkeznie, mivel gazdasági ügyekkel foglalkozott, azzal szembesült, hogy a "Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás, és miből nem".

Példaként az Elios-ügyet említette, aminél bűncselekmény hiányában novemberben megszüntették a nyomozást. Pedig az OLAF-jelentés alapján ebből nagyon komoly büntetőeljárás lehetett volna.

Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.

Szerinte nem Polt Péter ügyészsége az első a történelemben, ami blokkolja az igazságszolgáltatás működését, és Keviczki szerint 2010 előtt sem működött tökéletesen a rendszer, de az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és Keviczki számára ez már hitelességi probléma.

Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró?

Keviczki István szerint három olyan nagy törvény lépett hatályba, amely csökkenti a bíróságok súlyát:

- A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre, de egyébként is, a korábbinál sokkal erősebb lett az ügyész szerepe.
- A polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma.
- Végül az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd.

A végső cél Keviczki szerint az igazságszolgáltatás mint makacskodó hatalmi ág perifériára szorítása. Handó Tünde működését két részre osztaná: szerinte a regnálása első kétharmadában nem volt jelentős gond, azóta viszont Handó is támogatja az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötletét.

Ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal.

A bírói hivatás morális válságát pedig az jelzi, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki. De szerinte érdemes tisztában lenni azzal, hogy “a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is”.

Képtelen állítások

A Legfőbb Ügyészség délután közleméyben reagált Keviczki állításaira, melyben azt írták: volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania. Az ügyészség képtelen állításnak nevezte, hogy politikai okokból válogatnának az ügyek között, mely szerintük sérti az egész magyar ügyészi szervezetet.

"Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása" - írták.

Az ügyészség szerint ez igaz az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is. Kiemelték, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.

(Válasz Online)

(A kapcsolt képen Polt Péter látható.)