6,8 hektár erdőt vágnak ki Csepelnél, 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel a pesti oldalon, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el a Dunai Evezős Központ létrehozása miatt – írja a 24.hu a spportlétesítmény előzetes vizsgálati dokumentációja alapján.

A kormány tavaly júniusban döntött arról, hogy 4,3 milliárd forintot költenek el a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra, amelynek keretében az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül építenek egy reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítményeket.

A program keretében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszára egy evezős pályát terveztek, egy 12 ezres, "Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákvárost", amely előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.

A beruházás még nem kezdődött el, de az eredetileg becsült 255 millió forint helyett 347 millió forintért tervezhetik meg a központot a nyílt közbeszerzésen nyertes cégek; a FŐMTERV Zrt., az Aquaconsult Kft., és az ÖKO Zrt. hármas egyetlen ajánlattevőkként kapta meg a feladatot.

A cél az lenne, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint pedig 2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.

Mindez azonban komoly negatív hatásokkal jár: az iszapkotrás miatt sérülhet és pusztulhat az élővilág, az építési/bontási munkák miatt növényirtás szükséges, megváltozik a vízparti táj- és településkép, az építési/bontási munkák alatt pedig ideiglenes megnő a levegőszennyezés, zaj- és rezgésterhelés. Pozitív hatásként említik a talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást, a kedvezőbb településképet, és az evezőspálya létrejöttét.

A dokumentum szerint összesen 12,5 hektáron vágnák ki a fákat a part menti sávban, ezzel együtt a beruházás miatt a part menti nádasok is gyakorlatilag teljesen eltűnnének, holott

a beuházás Natura 2000-védettség alatt álló terület is érint.

A Ráckevei Duna-ág ugyanis kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, ennek kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, amely a lapnak azt írta, hogy nem tudnak érdemben nyilatkozni, mivel a nevezett terület nem része a Natura 2000 hálózatnak.

A dokumentum alapján ugyanis

csak a víz felszíne Natura 2000-es terület, így a beavatkozások ezen kívül esnek,

a nyílt vízfelület pedig a beruházás révén mindkét oldalon kismértékben nő.

Az építkezés egyébként négy, a Natura 2000-es területen élő fajra van hatással: a balinra, a szivárványos öklére, a mocsári teknősre és a vidrára, de a hatásvizsgálat alapján "a várható kedvezőtlen hatások nem tekinthetők jelentősnek a fajok Ráckevei Duna-ág Natura 2000 területen található állományának szempontjából".

A kivágott fák egy részét pedig vagy pótolni kell, vagy erdővédelmi járulékot kell fizetni, mindazonáltal az előzetes vizsgálati anyag arra jut, hogy az evezős pálya megvalósítása "környezeti szempontból elfogadható, és megfelelő hatáscsökkentő intézkedések alkalmazása mellett a végeredmény összességében a jelenleginél sok tekintetben jobb állapotot eredményezhet".