Akkor is elkészülnek a budapesti olimpia létesítményei, ha nem rendezünk olimpiát. Megnéztük, milyen haszna lehet a kormánynak abból, hogy minden áron véghez viszi, amit korábban, az olimpiai pályázat 2017 februári lefújása előtt eltervezett.

Egy olimpia költségeit három fő csoportra lehet bontani:

• olyan fejlesztések, amelyeket egyébként is megvalósítottak volna,
• új létesítmények,
• infrastruktúrafejlesztés.

Kommunikációs szempontból jól jöhet a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), ha amit csak lehet, az első kategóriába tuszkolhat be, vagyis meggyőzi a budapestieket, hogy az olimpia létesítményeire amúgy is szükség lett volna. Ráadásul, ha Budapest 2023-ban beadja a pályázatot a 2032-es olimpiára, az indulás támogatói azzal érvelhetnek, hogy újabb költségekkel nem kell számolni, hiszen vagy már úgyis elköltötték azokat az összegeket, vagy elköltenék, függetlenül az olimpiától. 

Ami már elkészülne a jelentkezésig

Ami konkrétan a létesítményeket illeti, egy budapesti olimpiai pályázat óriási erejét adhatná, hogy a három legfontosabb helyszíne már állna akkor, amikor benyújtják a pályázatot.

A Duna Aréna már megépült, 46 milliárd forintból, a Puskás-stadion pedig várhatóan idén év végére lesz készen, ennek a költségei 190 milliárdnál járnak.

Hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság központi stadionja a Csepel-sziget bejáratánál mennyibe fog kerülni, arra még csak tippelni lehet, egyelőre annyi biztos, hogy 21 milliárd forintot már úgy elköltöttek a helyszín megvásárlására és a tervezésre, hogy egyetlen kapavágás sem történt. A 2024-es olimpiai pályázatra készült tanulmány úgy számolt, hogy az atlétikai stadion büdzséje 120 milliárd forint lehet.

Hasonló a célja a 2016 legvégén elindított Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak is. Ebbe olyan tervek kerültek, amelyek elvileg megvalósulnának az olimpiától függetlenül is, már 2022-re. A programban szereplő beruházásokra legkevesebb 34,8 milliárd forintot szánnak – legalábbis ez volt az az összeg, amelyről egy kormányhatározat 2017 végén rendelkezett.

De ezzel a számmal nem csak a nagyberuházások hagyományos drágulása miatt kell óvatosan bánni, hanem azért is, mert a program része a csepeli atlétikai stadion felépítése, amely lehet, hogy önmagában több lesz 34,8 milliárd forintnál. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány.

Egyelőre annyi biztos: az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.

A Kemény Ferenc-programban benne sincs, de a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re megépülne Európa legnagyobb kézicsarnoka is. 10-15 milliárd forintos árról lehetett híreket olvasni, de ez még nem hivatalos szám.

Az is kérdéses még, hogy a Ferencváros népligeti ingatlanfejlesztési terveinek megvalósítása mennyiből jönne ki, és hogy az egész Fradivárosból végül mit hasznosítanának egy olimpiai pályázatban. 25 milliárd forintot így is elköltött már rá állami forrásból a kormány. Szintén 25 milliárd forintot csoportosított át a kormány tavaly év végén a 2019-es Maccabi Játékok létesítményfejlesztésére, ami azért is különösen érdekes, mert a Kerepesi úti Sportpark nem lesz kész a július végén kezdődő sporteseményre. A pénzt ennek ellenére elköltik (a játékokat megrendezik helyette a Ludovikán), és ha már kész lesz a létesítmény, jól jöhet az olimpiai pályázatnál is.

Vagyis ott tartunk, hogy a lehetséges olimpiai létesítményekre 343 milliárd forintot már mostanáig elköltött vagy elkülönített a kormány. Azt megtippelni is nehéz, mennyi lehet a végösszeg, ha már nem csak a megvalósíthatósági tanulmányokra és a területszerzésre adnak pénzt, hanem a teljes építkezésre.

Az infrastruktúrával is elkészülnének előre

Ami a sportlétesítményeken kívüli fejlesztéseket illeti, az igazi nagy falat a Budapest Déli Városkapu terv. A hivatalos kommunikáció egy új városnegyed felépítéséről szól, amelynek az egyik legfontosabb eleme lenne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.

Ennek a projektnek a megvalósításáról tavaly nyáron törvényt hoztak, de abban egy szó sem volt az árról, és akkor sem lettünk okosabbak, amikor kihirdették a tervpályázat végeredményét. Egyedül annyit tudunk, hogy a területet 18 milliárd forintért szerezte meg az állam. Ezzel együtt tehát már

361 milliárd forintnál járnak az olimpiával összefüggő kiadások.

Azt az építtetők sem titkolják, hogy a tervek összefüggnek: ha valaki a Kemény Ferenc-program honlapját keresi, azt automatikusan átirányítják a delivaroskapu.org-ra.

Sok olyan más fejlesztési terv is van, amelyre szükség lenne akkor is, ha olimpiát akarnánk rendezni, de a játékoktól elvileg függetlenül is megépülnének. Hogy ezt az olimpiai költségvetéshez számolnák-e, az újra csak kommunikáció kérdése, és ez még bonyolultabb kérdés, mint egy stadionépítésnél.

Akadnak ugyanis ezek között olyanok, amelyeknek egyértelműen nincs sok közük az olimpiához: már a 2015-ös megvalósítási terv is ilyennek nevezte például a Rákos–Hatvan-vasút vagy a gödöllői HÉV felújítását. Szintén mondhatjuk az olimpiától függetlennek azt is, hogy az M1-es autópályát háromsávosra bővítenék, ha nem így teszünk, akkor viszont legalább 184 milliárd forinttal ugrik meg az olimpiai büdzsé.

A Soroksári úti vasútvonal áthelyezése és az új Duna-híd megépítése viszont már az olimpiáról is szól, nem csak a városfejlesztésről. A tavaly ősszel bemutatott Budapest 2030 fejlesztési koncepció 62 tétele összesen 1100 milliárd forintba kerülne, ebből 150 milliárdot vinne el a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása. Négy éve az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány erre még csak 75 milliárd forintot számolt – ennek fényében érdemes újragondolni azt is, hogy ugyanez a tanulmány 774 milliárdra becsülte az olimpia megrendezésének teljes költségét.