szerző:
Sztojcsev Iván

Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.

Akkor is elkészülnek a budapesti olimpia létesítményei, ha nem rendezünk olimpiát. Megnéztük, milyen haszna lehet a kormánynak abból, hogy minden áron véghez viszi, amit korábban, az olimpiai pályázat 2017 februári lefújása előtt eltervezett.

Egy olimpia költségeit három fő csoportra lehet bontani:

  • olyan fejlesztések, amelyeket egyébként is megvalósítottak volna,
  • új létesítmények,
  • infrastruktúrafejlesztés.

Kommunikációs szempontból jól jöhet a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), ha amit csak lehet, az első kategóriába tuszkolhat be, vagyis meggyőzi a budapestieket, hogy az olimpia létesítményeire amúgy is szükség lett volna. Ráadásul, ha Budapest 2023-ban beadja a pályázatot a 2032-es olimpiára, az indulás támogatói azzal érvelhetnek, hogy újabb költségekkel nem kell számolni, hiszen vagy már úgyis elköltötték azokat az összegeket, vagy elköltenék, függetlenül az olimpiától. 

Ami már elkészülne a jelentkezésig

Ami konkrétan a létesítményeket illeti, egy budapesti olimpiai pályázat óriási erejét adhatná, hogy a három legfontosabb helyszíne már állna akkor, amikor benyújtják a pályázatot.

Duna Aréna
©

A Duna Aréna már megépült, 46 milliárd forintból, a Puskás-stadion pedig várhatóan idén év végére lesz készen, ennek a költségei 190 milliárdnál járnak.

Hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság központi stadionja a Csepel-sziget bejáratánál mennyibe fog kerülni, arra még csak tippelni lehet, egyelőre annyi biztos, hogy 21 milliárd forintot már úgy elköltöttek a helyszín megvásárlására és a tervezésre, hogy egyetlen kapavágás sem történt. A 2024-es olimpiai pályázatra készült tanulmány úgy számolt, hogy az atlétikai stadion büdzséje 120 milliárd forint lehet.

A Budapesti Atlétikai Stadion látványterve
©

Hasonló a célja a 2016 legvégén elindított Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak is. Ebbe olyan tervek kerültek, amelyek elvileg megvalósulnának az olimpiától függetlenül is, már 2022-re. A programban szereplő beruházásokra legkevesebb 34,8 milliárd forintot szánnak – legalábbis ez volt az az összeg, amelyről egy kormányhatározat 2017 végén rendelkezett.

De ezzel a számmal nem csak a nagyberuházások hagyományos drágulása miatt kell óvatosan bánni, hanem azért is, mert a program része a csepeli atlétikai stadion felépítése, amely lehet, hogy önmagában több lesz 34,8 milliárd forintnál. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány.

Egyelőre annyi biztos: az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.

A velodrom látványterve

A Kemény Ferenc-programban benne sincs, de a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re megépülne Európa legnagyobb kézicsarnoka is. 10-15 milliárd forintos árról lehetett híreket olvasni, de ez még nem hivatalos szám.

Az is kérdéses még, hogy a Ferencváros népligeti ingatlanfejlesztési terveinek megvalósítása mennyiből jönne ki, és hogy az egész Fradivárosból végül mit hasznosítanának egy olimpiai pályázatban. 25 milliárd forintot így is elköltött már rá állami forrásból a kormány. Szintén 25 milliárd forintot csoportosított át a kormány tavaly év végén a 2019-es Maccabi Játékok létesítményfejlesztésére, ami azért is különösen érdekes, mert a Kerepesi úti Sportpark nem lesz kész a július végén kezdődő sporteseményre. A pénzt ennek ellenére elköltik (a játékokat megrendezik helyette a Ludovikán), és ha már kész lesz a létesítmény, jól jöhet az olimpiai pályázatnál is.

Vagyis ott tartunk, hogy a lehetséges olimpiai létesítményekre 343 milliárd forintot már mostanáig elköltött vagy elkülönített a kormány. Azt megtippelni is nehéz, mennyi lehet a végösszeg, ha már nem csak a megvalósíthatósági tanulmányokra és a területszerzésre adnak pénzt, hanem a teljes építkezésre.

2023 körül kell pályázni
Ha minden az eddig megszokott rendszerben menne tovább, 2023-ban kellene beadni a pályázatot a 2032-es olimpiarendezésre, és 2025-ben döntene a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a helyszínről. De bizonytalan, hogy ez tényleg így lesz-e. A NOB épp azon dolgozik, hogy átalakítsa a jelentkezési rendszert, nehogy újra belefusson a szövetség a blamába, hogy szinte minden komolyan vehető jelentkező visszavonja a pályázatát.

Az infrastruktúrával is elkészülnének előre

Ami a sportlétesítményeken kívüli fejlesztéseket illeti, az igazi nagy falat a Budapest Déli Városkapu terv. A hivatalos kommunikáció egy új városnegyed felépítéséről szól, amelynek az egyik legfontosabb eleme lenne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.

Ennek a projektnek a megvalósításáról tavaly nyáron törvényt hoztak, de abban egy szó sem volt az árról, és akkor sem lettünk okosabbak, amikor kihirdették a tervpályázat végeredményét. Egyedül annyit tudunk, hogy a területet 18 milliárd forintért szerezte meg az állam. Ezzel együtt tehát már

361 milliárd forintnál járnak az olimpiával összefüggő kiadások.

Azt az építtetők sem titkolják, hogy a tervek összefüggnek: ha valaki a Kemény Ferenc-program honlapját keresi, azt automatikusan átirányítják a delivaroskapu.org-ra.

Sok olyan más fejlesztési terv is van, amelyre szükség lenne akkor is, ha olimpiát akarnánk rendezni, de a játékoktól elvileg függetlenül is megépülnének. Hogy ezt az olimpiai költségvetéshez számolnák-e, az újra csak kommunikáció kérdése, és ez még bonyolultabb kérdés, mint egy stadionépítésnél.

Akadnak ugyanis ezek között olyanok, amelyeknek egyértelműen nincs sok közük az olimpiához: már a 2015-ös megvalósítási terv is ilyennek nevezte például a Rákos–Hatvan-vasút vagy a gödöllői HÉV felújítását. Szintén mondhatjuk az olimpiától függetlennek azt is, hogy az M1-es autópályát háromsávosra bővítenék, ha nem így teszünk, akkor viszont legalább 184 milliárd forinttal ugrik meg az olimpiai büdzsé.

A Soroksári úti vasútvonal áthelyezése és az új Duna-híd megépítése viszont már az olimpiáról is szól, nem csak a városfejlesztésről. A tavaly ősszel bemutatott Budapest 2030 fejlesztési koncepció 62 tétele összesen 1100 milliárd forintba kerülne, ebből 150 milliárdot vinne el a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása. Négy éve az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány erre még csak 75 milliárd forintot számolt – ennek fényében érdemes újragondolni azt is, hogy ugyanez a tanulmány 774 milliárdra becsülte az olimpia megrendezésének teljes költségét.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hollik Istvánt jelöli elhunyt képviselője helyére a Fidesz

Hollik Istvánt jelöli elhunyt képviselője helyére a Fidesz

Jeszenszky Géza: Soros György azért mégsem az ördög

Jeszenszky Géza: Soros György azért mégsem az ördög

Tömegével lehet rendelni O1G-s tárgyakat Kínából

Tömegével lehet rendelni O1G-s tárgyakat Kínából

Az új iPhone-okhoz is csinált akkumulátoros tokot az Apple, de nem adják olcsón őket

Az új iPhone-okhoz is csinált akkumulátoros tokot az Apple, de nem adják olcsón őket

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy török NBA-játékos ellen

Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki egy török NBA-játékos ellen

A forgalommal szemben menekülve próbálta lerázni a rendőröket egy német audis Budapesten

A forgalommal szemben menekülve próbálta lerázni a rendőröket egy német audis Budapesten