Windisch Judit
Windisch Judit

A Varga Mihály és Palkovics László nevével fémjelzett versenyképességi program a szétaprózódott iskolai felső tagozatok 2022-től induló összevonásával számol, addigra már az iskolabusz-hálózat is működhet. A hozzáértők szerint 120 tanuló alatt nem gazdaságos egy iskolát fönntartani, kérdés, a kormány hol húzza meg a határt.

Egyre közelebb a kisiskolák felső tagozatainak összevonása: az évek óta halogatott és lebegtetett terv most a Varga Mihály pénzügyminiszter és Palkovics László innovációs miniszter nevével fémjelzett, „Program a Versenyképesebb Magyarországért” című dokumentumban bukkant fel újra.

A fenntartható és fejleszthető oktatási rendszer fejezetnév alatt a következőt írják:

az iskolaszerkezet elaprózottságának csökkentésére, a felső tagozatok képzési helyeinek racionalizálásával koncentrálni kell a szakemberállományt, valamint a képzéshez szükséges modern eszközöket.

Emellett infrastrukturális fejlesztési programot is indítanának, hogy az iskolákban legyen a képzési szintnek megfelelő és korszerű eszközállomány. A megvalósítás jövő januártól indul, a hatást 2022-ben éreznék a diákok, szülők és tanárok.

©

Korábban csak beszéltek róla, most viszont az iskolabusz-hálózat elindításából is arra lehet következtetni, ebből lesz valami. A gyerekek buszoztatását meglepetésre Budapest egyik elitnek számító kerületében, a II. kerületben próbálták ki, nem pedig ott, ahol települések között utaznak a gyerekek iskolába.

A dokumentumban azzal érvelnek, hogy GDP arányosan az uniós átlagban költ Magyarország is az oktatásra, azonban a jelenlegi elaprózott, így fajlagosan drágán fenntartható iskolaszerkezet mellett ez érdemben nem hasznosul. A pénz hatékonyabb felhasználásához és egy korszerű iskolahálózat megteremtéséhez az intézményrendszer észszerű racionalizálására és „szélesebb körű szolgáltatást nyújtani képes tudásközpontok kialakítására van szükség”.

Pöttyös térkép

Arról nem ír az anyag, mely településeken szűnne meg a felső tagozat, illetve milyen szempontokat vesznek figyelembe a bezárásnál, illetve összevonásnál. Most sincs minden településen felső tagozat, vagy nem teljes. Az átalakításról szóló, 2015-ös kormányzati előterjesztés szerint 3227 általános iskolából 591 helyen működik csak alsó tagozat, 638 helyen van még plusz két osztály, 3400 felsős pedig összevont osztályokban tanult abban az évben.

Pölöskei Gáborné az Emmi helyettes államtitkáraként 2015-ben egy térképpel járta a megyei tanévnyitókat, amelyen piros pöttyök jelölték a leendő iskolaközpontok helyét. Az akkori beszélgetések alapján az elképzelésből a járásközpontok profitáltak volna, 150-200 helyen maradt volna felső tagozat, ami járásonként durván egy, legfeljebb két települést jelent.

©

Az a koncepció még azzal számolt, elsődlegesen a 7-8. évfolyamos tanulókat terelnék egy helyre, most ilyen megkötés nincs a szövegben. Pedagógus-szakmai körökben úgy kalkulálnak, 120-150 diák alatt gazdaságilag nem racionális fenntartani egy intézményt. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fideszes elnöke, Schmidt Jenő is hasonló arányokat említett a hvg.hu-nak nyilatkozva, bár ő csak az iskola alsó tagozatáról beszélt, egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „azokra az iskolára érdemes költeni első körben, ahol alsóba is legalább 60 gyerek jár, a többire sajnos azonnal nem”. Szerinte az alsónál is el kell gondolkodni azon, hogy induljon-e osztott osztály, vagy csak azokat tartsák meg, ahol tényleges osztályok vannak, minimum 15 fővel.

A minimum 60 alsósból kiindulva tehát 120 diák kellhet egy fenntarthatóan működő iskolához. A Pedagógusok Szakszervezete az iskoláktól bekért adatok alapján készített egy részletes statisztikát, amelyből kiderült, 2017-ben 225 olyan iskola volt, ahol a diáklétszám kevesebb volt ennél, a legtöbb ilyen iskola Borsod, Szabolcs és Baranya megyében van. Hogy pontosan hol húznák meg a határt, nem tudni, mindenesetre Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke egy szakmai rendezvényen arról beszélt, "a kistelepüléseken is fontos a színvonalas oktatás, a 60 fő alatti létszámmal működő iskoláknál pedig fontos megvizsgálni a törvényi feltételek teljesülését és a pedagógiai szolgáltatások színvonalát". (Volt olyan forrásunk, aki ezt iskolabezárásként értelmezte, ezt a Klebelsberg Központ cáfolta.) A hatályos törvény szerint jelenleg minimum 14 fő kell egy osztályba, alacsony létszámú iskolákban alsóban lehet összevont évfolyamokon tanítani, de felsőben ezt már a törvény nem engedi – közölte a Központ sajtóosztálya.

Ne legyen automatizmus

A Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, Horváth Pétert nem lepte meg a terv, azt mondja, a kormányt a kényszer is ebbe az irányba viszi. A már most is nagy pedagógushiány – amely különösen Borsod, Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti – csak fokozódni fog, de szerinte emellett bizonyos osztálylétszám alatt szakmailag és anyagilag sem indokolható a fenntartás.

„Egy öt-nyolc fős osztályban a diák nem tud annyi attitűdöt, kompetenciát szerezni, kevesebben vannak, így kevesebb a lehetősége szocializálódni is.”

A felső tagozatok összevonását Horváth Péter el tudja fogadni, ha a diákok így megfelelő környezetben tanulnának a nehezen felszerelhető, felújítható és karbantartható intézmények helyett, de ő nem automatikusan húzná meg a határokat, minden esetet külön vizsgálna meg, ugyanis az összevonásra szánt iskolák minősége sem ugyanolyan. Ahol nagy a távolság az iskola és a központ között, ott érdemes lehet egy 10 fős osztályt is meghagyni, míg a 20 kilométeren belül lévő négy felső tagozatot érdemes lehet összevonni a legjobban felszereltbe. Az átalakításhoz szükség van az iskolabusz-hálózatra, utóbbit tartja Schmidt Jenő TÖOSZ elnök is feltételnek: a gyerekek szállítását nem Volánbusszal kell megoldani. „Úgy lehet meggyőzni mindenkit arról, hogy ez jó, ha a szállítás mellett a teljes napi odafigyelést és az ellátást is megszervezik.”

©

Schmidt szerint egyébként a Varga-Palkovics-féle terv nem a felső tagozatok összevonását jelenti, hanem azt, hogy az egész alapfokú oktatást a gyereklétszámhoz igazítják, a statisztikákból pedig pontosan látszik, hol csökken drasztikus módon a gyereklétszám és amiatt várhatóan milyen helyzetben lesz a helyi iskola.

Ezt már jó pár éve el kellett volna kezdeni, akkor, mikor állami kézbe kerültek az iskolák.

Schmidt szerint a rengeteg uniós pénzt a körzetközpontokra kellett volna költeni, a felső tagozatnál olyan iskolákat kell építeni, bővíteni, kialakítani, amelynek „fennál a létjogosultsága”.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint helyi szinten várható tiltakozás a felső bezárása miatt, épp emiatt úgy gondolja, a Fidesz nem áll elő a tervekkel az önkormányzati választásokig. Azt mondja, az új – de még mindig kidolgozás alatt lévő – Nemzeti Alaptanterv felvetette a 0. évfolyam bevezetését, a felsők összevonásával lesz is hozzá üres osztályterem. Hozzátette, hogy a szakszervezet csak olyan megoldást fogad el, amelyben a gyerekek érdekei nem sérülnek, az átalakítás miatt nem rúgnak ki tanárokat, és a kistelepülések társadalma sem épül még lejjebb.

Átalakítás kell, csak nem így

Az iskolarendszer brutálisan szétaprózódott, és miután a szülő nagyon sok intézmény közül választhat, a közoktatás nagyon szelektív is – mondja Radó Péter oktatáskutató. "Ezen tényleg változtatni kell, annak érdekében, hogy a szelekció és a szegregáció visszaszorítható legyen, csak nem azzal az eszetlenséggel, ahogy a kormány tervezi, ebben a formában el kell felejteni a tervet."

Az elképzelés nonszensz, egy centralizált rendszerben az átalakítást nem lehet jól megcsinálni. Az nem működik, hogy a központi kormányzat kijelöli, hol csuknak be az iskolák, és hol kell befogadni a máshonnan elhajtott gyerekeket. Ez így csak nagyon buta megoldás lehet, ami rengeteg kárt okoz majd – mondja Radó.

Egy ilyen rendszert csak úgy lehet felállítani, ha van egy, a hálózatot irányító szereplő az oktatásban, amely tervez, adatokat gyűjt, egyeztet a szereplőkkel, de Radó szerint a Klebelsberg Központ erre nem alkalmas, mert az csak végrehajt, de az oktatáspolitikát nem befolyásolja. A szakember szerint minőségi szempontból semmilyen pozitív hatása nincs az alsók helyben hagyásának, ott ugyanis már kialakulhatnak óriási teljesítménybeli szakadékok, a felsők összevonásával ezen a minőségi, eredményességi problémán nem tudnak segíteni.

Az eltérő képességű és tudású gyerekeket megtanulhatja kezelni az iskola, azonban arra figyelni kell, hogy egy-egy helyre ne kerüljön aránytalanul sok halmozottan hátrányos gyerek, vagy ne az iskolán belül szegregáljanak.

A meglévő pedagógusok összeterelésével szaktantárgyi szinten lehet enyhíteni a pedagógushiányt, de ez szerinte önmagában kevés, fontos az is, hogy milyen speciális képzettségű szakembereket képes még egy iskola alkalmazni, hogy a személyre szabott tanulási lehetőségek sokaságát biztosítsa. Az tény, hogy hosszú távon a gazdag tanulási kínálatot a nagyobb méretű iskolák nyújtják.

Ahol csak egy párhuzamos osztály van, ott nem lehetséges drámapedagógust, múzeumpedagógust, szociális munkást vagy bármilyen más, speciális végzettségű szakembert foglalkoztatni.

A szakértő szerint nőhet az alsós szegregátumok száma, hiszen előfordulhat, hogy a közepes vagy magasabb státuszú szülő inkább oda viszi a gyereket, ahová felsőbe is járhat. Ebben az esetben a helyi alsótagozat kiüresítése látszólag nem a kormány sara lesz, és nem is neki kell a kisiskolásokat buszoztatni. Az egyházi iskolák felé is terelheti ez a változás a gyerekeket – hiszen ez rájuk nem vonatkozik –, ahol szintén erős a szelekció.

©

Kérdéseinkkel megkerestük az Emmit, mire egy furcsa válasz érkezett:

a kormány vizsgálja a jegybank 330 pontos versenyképességi jelentését.

Felhívtuk a minisztérium figyelmét, hogy nem az MNB jelentésére, hanem a Varga-Palkovics miniszterek nevével fémjelzett, vagyis a kormány által publikált programra kérdeztünk rá, de azóta sem kaptunk választ. Matolcsy programja a felső tagozatok átalakításával speciel nem foglalkozik. Az Emmi cikkünk megjelenése után viszont egy közleményben reagált, amelyben "minden alapot nélkülöző találgatásnak" nevezik a felsőtagozatok összevonásáról szóló híreket (a Varga-Palkovics dokumentumban szereplők ellenére), és hangsúlyozzák, a kormány nem döntött és nem tárgyalt ilyen javaslatról.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Matolcsyék elmondják, hogy miért szigorítottak a kamatpolitikán - élő

Matolcsyék elmondják, hogy miért szigorítottak a kamatpolitikán - élő

Hivatalos fotókon a BMW három új villanyautója – retteghet a Tesla?

Hivatalos fotókon a BMW három új villanyautója – retteghet a Tesla?

Bűncselekmény lenne a szemetelés, de mi számít annak?

Bűncselekmény lenne a szemetelés, de mi számít annak?

Elmondta Ronaldo, hogy mennyit kell kihagynia

Elmondta Ronaldo, hogy mennyit kell kihagynia

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Decemberben az Arénában lép fel a Deep Purple

Újra elment az áram Venezuela nagy részén

Újra elment az áram Venezuela nagy részén