Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Büntetéssel akarja a kormányzat elejét venni annak, hogy szakmai indok nélkül (vagyis pénzért cserébe) a tervezettnél hamarabb műtsenek meg bárkit. A hálapénz ellen régóta küzdők szerint az irány jó, ám a káros gyakorlat ettől nem tűnik el teljesen, sőt talán csak a "tarifák" nőnek.

Tízezer forinttal kívántunk jó napot a főorvos úrnak. Olyan gyorsan megvolt a műtét, hogy még a háziorvos is pislogott

– mesélte egy olvasónk a családjában évekkel ezelőtt történt esetet. Bár a tervezett műtétek várólistái csökkennek, bizonyos beavatkozásokra még mindig nagyon sokat kell várni, így nem meglepő, hogy vannak, akik hálapénzzel gyorsítanák a folyamatot. Egy évekkel ezelőtti hálapénz-kalkulátor szerint például a komolyabb ortopédiai műtétek után a betegek 150 ezer forintot is otthagytak az orvosnál, de ez még mindig nagyjából a tizede annak, mint amennyiért egy magánklinikán elvégzik a beavatkozást.

Íme néhány várakozási idő, aminek láttán nem csoda, ha hirtelen vastagodni kezdtek az orvosok zsebébe csúsztatott borítékok:

©

A kormányzat azonban a jelek szerint megelégelte a trükközést. A Népszava pár napja arról írt, hogy áprilistól büntetik a kórházakat, ahol nem a lehető legkorábbi műtéti időpontot adják meg a betegeknek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már látja, hogy egy-egy orvosnál, illetve intézményben mi a legkorábbi műtéti időpont, az új rendszerben pedig hibaüzenetet kap a doktor, ha későbbre venné fel a beteget. Az eredeti műtéti időponthoz képest előbbre sorolt betegek után pedig addig nem fizet a biztosító, amíg a kórház nem ad magyarázatot a variálásra. Mi több, ha szakmailag nem indokolható a lépés, nemcsak hogy nem fizetnek, de esetenként nagyjából 40 ezerre meg is büntetik a szolgáltatót.

Pénzt vagy életet

A nem szakmai indok pedig értelemszerűen a hálapénz, valamint a kapcsolati tőke lehet. A következő olvasói történet mindkettőt lefedi:

Mindig ismerős indított el az úton. Az első lépés a szükséges vizsgálatok, tesztek gyors elvégzése volt. Ez még ment protekcióval, vagy ha nagyon számított az idő a diagnózis felállításánál, jöhetett a fizetős magánszektor. A pénz jellemzően a nagyobb beavatkozást végző orvosnál (sebész) került a zsebbe, ez pedig segített előrehozni a műtét időpontját. Az operáció után, a kórházi lábadozás idejére többnyire fizetős szolgáltatást vettünk igénybe, de az ápolóknak így is jutott egy-egy kisebb boríték.

Van jó példa is:

Jó tapasztalataink vannak az Uzsoki kórház intenzív osztályával, ahol túl azon, hogy hihetetlenül elhivatott orvosok dolgoznak, akik megmentették az édesanyám életét, nem fogadnak el egy fillért sem. A falra van kitéve egy papír, hogy ha szeretnénk őket támogatni, akkor erre és erre a számlaszámra lehet utalni a kórház alapítványának, amit eszközökre és továbbképzésekre költenek. Ugyanezt mondták az Uzsoki C sebészetén is, ahol azt javasolták, utaljak az alapítványnak, mert akkor el tudják küldeni a nővéreket tanfolyamokra.

És nem csak itt van így, a Péterfy intenzív osztályán például kiragasztott tájékoztatóban utasították el a hálapénzt.

Mi lesz tehát most? Megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy becslésük szerint a pénz és protekció milyen mértékben befolyásolja a várólistákat, de egyelőre nem válaszoltak. A Magyar Kórházszövetségnél azonban állítják, nem a hálapénz a csúszások fő oka:

napi szinten előfordul, hogy azért marad el műtét, mert nincs megfelelő vér vagy lebetegszik az orvos, ilyenkor változik a műtét időpontja

– mondta forrásunk. A szervezet egyelőre a sajtóból ismeri a minisztériumi ötletet, a 30 oldalas átalakítási tervet jövő héten beszélik át a NEAK-ban. Azt azonban ők is úgy tudják, hogy az új rendszer április 1-től él majd. Amúgy a folyamatok rendezésében partnerek, de attól tartanak, lehetnek problémák az átalakításnál. Mint forrásunk felhívta rá a figyelmet, sok múlik a részleteken, vagyis azon, mi alapján kerülhet majd előrébb egy beteg, illetve ki és miként ellenőrzi majd ezt.

Kockázatosabb, tehát drágább?

Bár a kórházszövetségi forrásunk szerint a csúszásnál nem a pénz számít elsősorban, a "korrupt" gyakorlat létezését a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Sipka Balázs, illetve az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport egyik szóvivője, Lénárd Rita belgyógyász-főorvos is megerősítette a hvg.hu-nak. Az átalakítás irányát mindketten jónak tartják, a hatást azonban szerintük is majd a gyakorlatban lehet látni.

©

Lénárd például sajnálja, hogy a kormányzat a büntetés oldaláról fogta meg a problémát. Úgy gondolja ugyanis, hogy megfelelő ellenőrzéssel valamilyen szinten rendet lehet tenni, de teljesen nem szűnik meg a jelenség. Mint magyarázta, a várólistán többféle módszerrel lehet előzni: például úgy, hogy indokolatlanul előjegyeznek valakit műtétre, majd mást hívnak be, vagy állapotrosszabbodásra hivatkozva vesznek valakit előre. Ez lehet valós indok, de lehet előre egyeztetett terv is: a sebész privátban megnézi a műtétre váró beteget, majd megbeszélik, jelenjen meg az orvos ügyeleti idejében az állami kórházban, ahol fájdalomra, gyulladásra hivatkozva sürgősséggel elvégzi a beavatkozást. Mindezt természetesen hálapénzért cserébe. Lénárd szerint a büntetés ezt a módszert nem fogja tudni kiküszöbölni.

Valószínűleg a jövőben is ugyanúgy előrébb kerülhet valaki, ha fizet, csak miután nagyobb lesz a rizikó, többe fog kerülni.

A rezidenseket képviselő Sipka mindeközben arra figyelmeztet, az egészségügyi hierarchia nem igazán teszi lehetővé, hogy a fiatalabb orvos felemelje szavát az idősebb, így a ranglétrán is magasabban álló kollégájával szemben, ha utóbbi betege előbb kerül a műtőbe.

Személyes konfrontálódás lehetséges, de a rendszerben nincs olyan fórum, szervezet vagy visszajelzési rendszer, ahol az orvos panaszt tehetne ilyen esetben.

A beelőzés mértéke intézmény- és szakterületfüggő, ahol nincs hálapénz – például a radiológián –, ott ez nem is létező jelenség.

Csendben zajlanak azok a folyamatok, hogy valakinek hamarabb kerül sorra a betege, más műtétje elmarad. Az érintettek magas fokú diszkrécióval kezelik ezt, mindenki a saját érdekeit nézve próbálja a betegét előrébb sorolni. Az intézményvezető hozzáállásán sok múlik.

A beteg nehezen (vagy egyáltalán nem) értesül arról, hogy azért tolódik a műtétje, mert más fizetett, esetleg többet adott, mint ő. Miután nincs nyilvános az adatbázis, így azt sem tudja ellenőrizni, hogy eleve a lehető legkorábbi időpontot kapta-e meg, így panaszt tenni sem tud senkinél.

Ha a beteg megkérdezi, miért csúsznak, általában azt a választ kapja, hogy bejött egy sürgős eset, ezért tolódott el a műtéte. Nehéz úgy megfogni ezt, hogy az érintetteket felelősségre lehessen vonni.

Reflexből fizet

A hálapénz nemcsak a markukat tartó orvosok miatt kiirthatatlan, hanem a félelem miatt is. A Szinapszis Kft. és a Rezidensek és Szakdolgozók Szakszervezetének 2017-es kutatása azt mutatta, az orvosok harmada úgy véli, a beteg azért fizet hálapénzt, mert

attól fél, anélkül nem kap megfelelő ellátást.

©

Lénárd Rita szerint ez a félelem nem megalapozott, mégis

kiirthatatlanul benne van a társadalomban.

Azt mondja, a társadalmi hozzáállásban szerepe van az ellátás bizonytalanságának és a figyelemfelkeltés igényének is: a mai, pénzcentrikus világban sokan azt gondolják, ezt is meg kell vásárolniuk.

A zsigeri reflex akkor változik meg, ha a betegutak tiszták és átláthatók lesznek, illetve mindenki kiegyensúlyozott, megfelelő ellátást kap. A béremelés és a büntetés önmagában nem elég.

Lehet persze, hogy a gyakorlat idővel magától kikopik: a már előbb hivatkozott kutatásban megkérdezett orvosok 96 százaléka azt mondta, hálapénzmentes egészségügyben akar dolgozni – hiszen a borítékozás nemcsak megalázó, de hátráltatja az orvosok szakmai előmenetelét is amiatt, hogy a hálapénzben gondolkodók nem engedik eleget műteni őket –, és a társadalmi hozzáállás is változhat. Amint egy másik olvasónk írta:

szerintem ezt ki kell tanulni. A nagymamám még tudta, mikor kinek mennyit kell adni. Én már nem tudom. A szülés után vittünk pénzt, de az egyértelmű.

Istenített orvosok

A cikk eleji táblázat is jól mutatja, országosan óriási a különbség a várólistákban, holott szabad az átjárás. Lénárd szerint sokan azért nem élnek ezzel, mert egyrészt nem vállalják be az utazással járó kellemetlenségeket, másrészt pedig jellemző az "orvost istenítő szemlélet" is. Emiatt a zseniálisnak tartott doktorokhoz hosszú sor áll, holott más, szintén kitűnő kollégáknál előbb sorra lehet kerülni. És ami tragikus: ilyen esetben is előfordulhat, hogy az "istenített" orvos nem mondja a betegnek, hogy keressen mást, mert úgy elesik a hálapénztől.

Ráadásul mindez csak egy része ennek a történetnek. A számháború ugyan a tervezett műtétek várólistája miatt folyik, Lénárd azonban azt mondja, legalább akkora a baj az alap- és szakellátás területén, hiszen már arra is nagyon sokat kell várni, hogy a beteget egyáltalán diagnosztizálják. Arról pedig egyáltalán semmiféle hírt nem hallani, hogy a minisztérium ezt miként számolná fel.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Júniusban még mindig üresen állt 15 ezer felszabadított kórházi ágy

Júniusban még mindig üresen állt 15 ezer felszabadított kórházi ágy

Kirúgták a Juventus vezetőedzőjét

Kirúgták a Juventus vezetőedzőjét

Tarajos sült fogtak be a szegedi pályaudvaron

Tarajos sült fogtak be a szegedi pályaudvaron