Ambiciózus terveket szőtt a kormány a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb átalakításáról. Ha sikerrel járnak, a kormányzati ciklus végéig teljesen megújított, új szakmai koncepcióval dolgozó súlyponti kórház fogadja majd a budaiakat a most sokszor elkeserítő állapotban lévő épületkomplexum helyén. A helyzetet ismerők azonban kétlik, hogy az előirányzott 9 milliárd forint elég lesz az átalakításokra, az ott dolgozókat pedig eközben a bizonytalanság és az információhiány készíti ki.

Az, hogy az orvosoknak és a nővéreknek fenntartásaik vannak az átalakításokkal kapcsolatban, a részleteket ismerve nem csoda. A kormány tavaly harangozta be, hogy kilencmilliárd forintból nemcsak a régóta pusztuló Szent János épületeit, hanem eszközparkját is megújítja. Igaz, néhány éve még azért indult aláírásgyűjtés, hogy az intézmény területén, vagy annak közvetlen közelében épüljön fel az új budapesti szuperkórház. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter végül azt jelentette be, hogy súlyponti kórházat alakítanak ki a területen, ehhez viszont nemcsak pénzre, hanem hatalmas átszervezésre is szükség van – és a jelek szerint az utóbbival van több gond.

HVG Archív

Ahhoz ugyanis, hogy elindulhassanak az átépítések, először a Semmelweis Egyetemnek ki kell költöznie Kútvölgyi Klinikai Tömbből (itt lesznek majd a XII. kerületi szakrendelések), valamint a János egyik épületében működő Pulmonológiai Klinikát is új helyre kell vinni. Ez utóbbinak már a pontos helye is megvan: az intézmény a SOTE Tömő utcai épületébe kerül, idén június 30-áig. (Cikkünk előző változatában pontatlanul írtuk, hogy a II. kerületi szakrendelések is ide költöznek, a II. kerület szakrendelése a Kapás utcából a Frankel Leó úti új épületbe fog átköltözni, amely kormányzati támogatással, 6,8 milliárd forintért épül meg. A hibáért elnézést kérünk.)

Lapunknak mind az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mind pedig a SOTE sajtóosztálya úgy nyilatkozott, hogy a munka jól halad, és a forrás biztosítása is megtörtént: a kormány a költözésre 1,5 milliárd forintot szán, így a jelenlegi körülményekhez képest sokkal jobb betegellátási környezetbe érkezhet a klinika. Több kórházi forrásunk azonban úgy vélte, „kizárt dolog”, hogy a betegeket nyár végén már a VIII. kerületben fogadják. A kiköltöztetésre várók pedig attól is tartanak, hogy a változások szétbomlasztják a jól összeszokott orvosi csapatokat.

Por és sitteszsákok

A Tömő utcába látogatva egyelőre csak az építkezés nyomaival lehet találkozni: a tervek szerint a Pulmonológiai Klinika öt emeleten lesz, ezek mindegyikét teljesen át kell alakítani. Csakhogy az épületben még most is működnek szakrendelések, amiknek egyelőre nem találtak új helyet – ahova mennének, onnan még nem sikerült kiköltöztetni a jelenlegi osztályokat.

„Csodálkoznék, ha itt az év végére bármi készen lenne” – mutatott körbe egy látogató az építkezési törmeléktől poros folyosókon.

A Tömő utcai épület, ahova a Pulmonológiai Klinika kerül

Máté Péter

Talán nem meglepő, de ezzel az opcióval a tavalyi kormányhatározat is számol, mely szerint, ha valamilyen okból nem sikerült elköltöztetni a Pulmonológiai Klinikát, akkor december 31-ig az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe kell helyezni.

Ennél is nagyobb kérdés a Kútvölgyi Klinikai Tömb helyzete, ahol a 261 ágyon kívül kutatólaborok és gyógyszertár is van: az itt dolgozóknak és a betegeknek év végéig kell elhagyniuk az épületet. Ők viszont nem egy helyre kerülnek majd, hanem a SOTE különböző intézményeibe, így egy ideig biztosan szűkös lesz a helyük. Az áthelyezés szakmai és költségvetési terve, valamint a koncepció már januárban elkészült, ahogy a közbeszerzést is előkészítették, és folyamatosan egyeztetnek az érintett klinikák vezetőivel.

Hogy az esetleges helyszűkét kezeljék, a kormány a Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt részeként a jövőben három ingatlant is vásárol a Tűzoltó utcai Elméleti Orvostudományi Központtal szemben, és támogatják a Semmelweis Egyetem Üllői úti Belső és Külső Klinikai Tömbjeinek bővítését is.

A költözéstől és a Szent János Kórház átalakításától azonban több dolgozó is tart. Egy névtelenséget kérő forrás szerint a legnagyobb probléma a bizonytalanság, ami miatt a fiatal szakorvosok is inkább más helyet választanak, hiszen ki akarna úgy dolgozni valahol, hogy nem tudja, fél év múlva hova kerül, és milyen feltételekkel. Az is gondot jelent, hogy a Kútvölgyiben jól összeszokott orvoscsoportok dolgoznak, a költözéssel viszont megszakad közöttük a kapcsolat, ami a betegek ellátásának szempontjából sem ideális.

„Az átalakításokról mi is főleg a sajtóból tájékozódunk, az információk így nem teljesen egyértelműek, és a konkrét lebonyolításról sem tudunk semmit. Ráadásul a betegek is folyamatosan azt kérdezik, mi lesz velünk” – mondta az egyik szakdolgozó.

HVG Archív

Azzal nemcsak forrásaink, hanem a betegek nagy része is egyetértett, hogy a Szent Jánosban és a SOTE klinikáin dolgozó orvosok elhivatottságára és szakmai hozzáértésére nem lehet panasz. Csakhogy olyan körülmények között dolgoznak, hogy sokszor már a teljesítőképességük határán vannak.

„A felújítások évtizedek óta elmaradtak, a kórtermek és a fürdőszobák, de még az orvosi rendszerek is hihetetlenül elavultak” – mondta egyikük.

Ráadásul az itt dolgozóknak elképesztő tömegű beteggel is meg kell küzdeniük.

„A nap 24 órájában jönnek, az általános osztályokon folyamatos a felvétel, a kapu előtt sorban állnak a mentők. Néha már az orvosok gondozzák a betegeket, hogy a nővéreket kíméljék egy kicsit” – mondta az egyik dolgozó.

Omladozó falak, betört ablakok

Azt sem vitatja senki, hogy a Szent János Kórházra ráfér az alapos felújítás. Két éve az RTL Klub információi szerint nőgyógyászati műtéteket kellett törölni, mert a plafonról csöpögött a víz, korábban a pszichiátrián lett használhatatlan az orvosi szoba, és a betegek is omladozó falak között feküdtek. Az épület addigra úgy megsüllyedt, hogy kívülről, gerendával kellett megtámasztani a falakat. A Magyar Narancs pedig tavaly arról írt, hogy a boncterem felújításának elhúzódása miatt kilométereket kellett utaztatni a halottakat a fővárosban a Nyírő Gyula Kórházig.

MTI / Balogh Zoltán

A kérdés az, hogy minderre elég lesz-e a beígért 9 milliárd forint, amiből csak 500 milliót a tervezésre költenek. A Szent János legnagyobb problémája ugyanis az, hogy rengeteg különböző épületből áll, amelyek közül eddig csak egy-kettőt újítottak fel, a legtöbb láthatóan most is rossz állapotban van. Látogatásunkkor megtépázott linóleumot, pattogzó festéket, betört ablakokat is láttunk, néhány kórteremben pedig annyi ágy volt, hogy az valószínűleg sem az orvosoknak, sem pedig a betegeknek nem ideális.

Információink szerint nemrég nem csak mi jártunk a helyszínen, hanem bejárást tartottak a kormány tagjai is, köztük Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Őket már a kórház új főigazgatója, Takács Péter kísérte, aki eddig az Emmi egészségpolitikai főosztályvezetőjeként dolgozott. A korábbi főigazgatót, Kázmér Tibort február végén mentették fel, a hírek szerint nem egyeztek elképzelései a fejlesztésekről.

Azt egyelőre senki nem tudta megmondani, hogy az így létrejövő az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő pontosan mikor készül el, és mikor lesz teljes a felújítás. A kormányhatározat alapján egyelőre csak annyi biztos, hogy a jelenlegi 800-as ágyszám 500-600-ra fog csökkenni, a rehabilitációs, krónikus és ápolási ágyak számát pedig 350-ben állapították meg. Az orvosok és a nővérek leterheltsége ettől azonban valószínűleg még nem lesz kisebb, hiszen az intézménynek a nap 24 órájában képesnek kell lennie a betegek fogadására és ellátására.

Forrásaink között van, aki szerint az egész koncepciót elhibázták. „Most megvan a pénz, és ahhoz rendelik az elképzeléseket, pedig pont fordítva kellene, hogy legyen: előbb legyen az elképzelés, és utána a pénz. A Szent János komoly, nehéz beteganyagot ellátó kórház, és minden épület elképesztő állapotban van. A jelenlegi körülmények között el sem tudom képzelni, hogyan lenne rá elég egy ekkora összeg” – fogalmazott egyikük.