szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz.

Normálisan működő közoktatási rendszerben fel kell tudni készíteni az egyetemre készülő diákokat a középfokú nyelvvizsgára. A gond az, hogy Magyarországon ez nem így működik. Ezt a kormánynak már a 2014-es rendelkezés kiadásakor látnia kellett volna, és minden támogatást megadni a középiskolai nyelvoktatás színvonalának emeléséhez. Ehelyett a lovak közé hajította a gyeplőt, az iskolákra és a diákok családjára hárítva a nyelvoktatás problémáinak megoldását.

A szakminisztérium nemrég jutott el oda, ahol a munkát 2014-ben kezdeni kellett volna: átfogó vizsgálatot rendelt el az iskolai nyelvoktatásról. Pedig amíg nem ismert, hogy mi a gond vele, s nincsenek a helyzet javítására kidolgozott szakpolitikák, addig nem is lehetne olyan intézkedést bevezetni, amely a nyelvvizsgát kötelezővé teszi a felvételin.

A tavaly készült felmérésből például kiderült, hogy a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban az alacsony tanulói motiváció, a megfelelő képzettségű nyelvtanárok hiánya, míg az általános iskolákban a tárgyi felszereltséggel kapcsolatos nehézségek okozzák a legfőbb gondot. De problémák vannak a módszerekkel és a szűkös tankönyvválasztékkal is. Ehhez képest a kormány még szűkítette is az elérhető tankönyvek körét. Nem látni azt sem, hogy a felmérés szerint komoly problémát jelentő nyelvtanárhiányt hogyan oldanák meg, ahogy módszertani segítségről sincs hír.

Részletek a csütörtökön megjelent HVG hetilapban.

HVG
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!