Két százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom mögött zárt az EP-választáson az LMP. A sok belső konfliktussal küszködő párt ezzel elérte a mélypontot, az elnöksége is lemondott. Vajon mi áll a mélyrepülés hátterében? Megpróbáltuk egykori és mostani LMP-sek és elemzők segítségével megtalálni az okokat.

„Egyértelmű volt, hogy ezután semmi dolgom nincs a párttal”

Egy korábbi pártbeli politikus szerint a 2013-as szakítás indította el a lejtőn az LMP-t, amikor Szabó Tímea, Jávor Benedek, Karácsony Gergely kiváltak, és új pártot alapítottak. Ez egyrészt nyílt seb maradt a pártot vezető Schiffer András és a kilépők között, másrészt ezzel szerinte először a bal-, majd a jobboldal csapdáiban sétáltak bele. "Minden azzal kezdődött, hogy az LMP arcainak egy része két évvel a párt megalakulása után szövetségre lépett Bajnaiékkal." A volt képviselő szerint Karácsonyéknak akkor fontosabb volt Orbán megbuktatása az utódpártokkal, mint a pártépítés. Tehát tulajdonképpen azokkal működtek együtt, akik "ellen" három évvel azelőtt megalakultak.

hvg.hu

Egy másik, névtelenséget kérő LMP-s politikus a vasárnapi vereségről azt mondta, bár "rettentő abszurdan hangzik, de a kampányunk jó volt, hiszen pozitívum volt, hogy visszatértünk a zöld témához". A baj inkább az volt, hogy "a saját szavazóink meg akartak minket büntetni", amiért tavaly tavasszal hónapokig azzal kampányoltak, hogy Szél Bernadett legyen a miniszterelnök, aztán két évre eltiltották vezető pozíciókból, mert más pártokkal egyeztetett a választás előtt.

Az LMP-vezetők vasárnapi lemondása után van, aki a pártban azzal számol, Vágó Gábor vagy Kanász-Nagy Máté lehet az új férfi társelnök, de kell egy női is, aminél csak az a gond, hogy az erre egyesek szerint alkalmas Schmuck Erzsébetet ugyancsak eltiltották korábban a vezető tisztségektől.

"Amikor Szél Bernadettet eltiltotta az LMP, utána egyértelmű volt, hogy semmi dolgom nincs a párttal" – mondja a hvg.hu-nak Róna Péter közgazdász, az LMP egykori szellemi holdudvarának tagja, aki ezután el is távolodott a párttól, amelyről annak idején úgy látta, egy nyugat-európai értelemben vett zöld párt lesz. "De ez sosem valósult meg", az egyetlen európai szintű zöld politikus a pártban Jávor Benedek volt, illetve Szél Bernadett, de mára mindketten kiléptek. Akik pedig utána jöttek Keresztes László Lóránttól Ungár Péteren át Demeter Mártáig, irrelevánsak zöld szempontból Róna szerint. Schmuck Erzsébet pedig zöldként hiteles, de nem iránymutató politikusa a pártnak – teszi hozzá.

Asszonyi Eszter

Nem fért bele a tesztoszteronkirály Puzsér

Amit az LMP elronthatott, azt elrontotta, mondja a hvg.hu-nak Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, aki szerint ezen a választáson a hitelesség, a baloldaliság, Európa és a nők hozták meg a sikert. A hitelesség, elhasznált arcok problémája sújtotta az MSZP–Párbeszéd-szövetséget, míg a DK-nak Dobrev Klára meghozta a sikert, plusz a szlogenekben megjelenő erőteljes baloldali tartalom, például az európai minimálbér kérdése. Az Európában "tomboló nacionalizmus" közepette a közös Európa gondolata még akkor is vonzó ellenpont Pogátsa szerint, ha ő úgy véli, az EU impotens, bürokratikus és neoliberális. A Fidesz által megteremtett "tesztoszteronkocsma" ellen ható női politikusok megjelenése volt az utolsó sikert hozó tényező. Ebbe tehát nem fért bele, mondja a szociológus, hogy az LMP kikötött az "agresszív King Kong", azaz Puzsér Róbert mellett.

Túl tesztoszteronszagú?

Túry Gergely

Tavaly április óta hibát hibára halmoz az LMP Pogátsa szerint, aki Szél Bernadett mellett a korrupciós ügyek leleplezésével ismeretséget teremtő Hadházy Ákos ellehetetlenítését említi, helyettük társelnöknek az a Keresztes László Lóránt jött, akiről egy dolgot lehet tudni, hogy a Jobbikkal akar szövetségre lépni. Márpedig ez egy zöld párt szavazóbázisának rossz üzenet, mondja Pogátsa. Ezen kívül annyit tudható még az LMP-ről, hogy belső üléseiken egymást verik.

De Pogátsa bizakodik, szerinte innen is vissza lehet jönni, ahogy a Momentum vagy a DK is felállt egy-egy rossz szereplés után, és egy egy európai értelemben vett zöld pártra szüksége lenne a magyar politikának.

Az LMP kampánya éppen azért nem volt sikeres, amiért a DK és a Momentumé igen – írta Mikecz Dániel politológus a hvg.hu-nak. Arra gondol, hogy az EP-kampány kedvez a markánsan EU-ellenes és a markánsan EU-párti politikai erőknek, és míg a DK és a Momentum esetében jól azonosítható volt a párt egy Európa-párti üzenettel, az LMP ökopolitikai üzenete választói szinten nem volt erős identitásképző erő.

MTI / Balogh Zoltán

A második tényező a párt állapotával, szervezetével van összefüggésben, írja Pogátsáéra rímelő gondolatait a politológus. A 2018-as áprilisi választások után mind a DK, mind a Momentum megúszta a belső konfliktusokat. Ezek az LMP esetében voltak a leghangosabbak (lásd a cikk végén a kronológiát), a párt az önmagához képest sikeres országgyűlési választási szereplés után képes volt elüldözni két legismertebb politikusát. A belső harcok, árulózások aztán hatással volt a szimpatizánsok, aktivisták elkötelezettségére és lelkiállapotára is.

A párt az identitásvesztéstől tartott – így került a megsemmisülés szélére

Nehéz a 2 százalékos eredmény után felállnia a pártnak, véli Mikecz, hiszen az elnökség lemondása után még súlyosabb káderhiányba kerülhet a párt. Ezután a választók még inkább úgy érezhetik, hogy az LMP-re nem érdemes szavazni, az urbánus szavazók úgy gondolhatják, ebben a helyzetben számukra biztosabb a Momentumra szavazniuk. A Jobbikhoz közeledés stratégiája sem vált be, nem érkeztek meg az LMP-hez a Fidesz-ellenes, globalizáció- és egyben liberalizmuskritikus szavazók.

2006 után kinyílt a politikai tér, lehetőség teremtődött harmadik utas próbálkozásoknak, de a Jobbik és az LMP aztán nem volt képes ezt a saját javára átrendezni. A jobboldali radikalizmusra van választói igény, de azt kielégíti a szinte végtelen erőforrásokkal rendelkező Fidesz, az ökopolitika pedig ugyan fontos identitásképző ügy, de nem szilárdult meg választói szinten – mondja Mikecz, aki szerint az LMP számára az lehet aggasztó, hogy a Magyarországon is megjelenő klímamozgalom a Nyugat- és Észak-Európai országokéhoz képest gyenge, és jellemzően politika- és pártellenes.

Szövetség sehol senkivel

Meszerics Tamás EP-képviselő, aki 2018 októberének végén lépett ki az LMP-ből, úgy látja, a párt EP-választási kampánya erőtlen volt, hiányoztak a karakteres, jól célzott üzenetek, de még a közösségi médiából is mintha eltűntek volna, miközben épp ezt az eszközt tudták korábban jobban kezelni.

Meszerics Tamás

MTI / Beliczay László

A képviselő szerint az a külső ok sem kedvezett a pártnak, hogy az ellenzéki szavazók most hajlandónak mutatkoztak pártot váltani, és persze ő is elismétli a legtöbbet hangoztatott érvet: a párt a választások után "kivégezte magát" a személyi csatározásokkal.

Ennek is megvolt azonban a racionális magyarázata: a párt a szakadás, 2013-14 után nagyon mereven szabályozta alapszabályi és kongresszusi határozatok szintjén, hogy az LMP kivel hogy köthet szövetséget – leginkább sehol, senkivel, semmikor. 2017-től pedig látható volt, hogy az országgyűlési választások nem fognak másról szólni, mint a koordinációról, visszalépésekről. Ekkor a kongresszus elé kellett volna vinni egy olyan elnökségi javaslatot, hogy az elnökség saját hatáskörben dönthessen pár körzetben visszalépésekről, de ez elmaradt, mert félt az elnökség meghúzni egy ilyen lépést a kudarctól félve.

Innentől kezdve sejthető volt, hogy bárki együttműködési tárgyalásba kezd, azt az etikai bizottságnál valaki fel fogja nyomni, és az autonóm szerv ezeket el fogja ítélni. Így is lett. Az LMP tehát saját identitását és létét féltve kaszabolta le saját, a kormány leváltása érdekében másokkal is szóba álló vezetőit. Így alakult ki az a kép a választás után, hogy az LMP a Fidesz szekértolója volt, és hozzásegítette a kormánypártot a kétharmadhoz.

Ahogyan az sem segítette a párt népszerűségét, hogy Ungár Péterről kiderült, édesanyjával közös cégébe, a BIF Zrt.-be Mészáros Lőrinc beszállt – emiatt is etikai bizottsági eljárás indult 2018 októberében, decemberben Ungár a saját tulajdonrészét vagyonkezelői kézbe adta, szimbolikusan megvált tehát tőle. Ezek mind elvezethettek oda, hogy a párt népszerűsége most beszakadt.

És micsoda különbség van a tíz évvel ezelőtti 2,6 százalékos és a most vasárnapi 2,17 százalékos eredmény között. Az LMP 2009-ben valamivel több, mint 75 ezer szavazattal "robbant be" a politikai térbe, most pedig valamivel kevesebb, mint 75 ezer szavazattal szakadt be a párt népszerűsége.